HTML

ismeretvadász

Friss topikok

  • Italo Romano: foldeskaroly.wordpress.com/2019/03/06/arrangement-of-the-elements/ (2019.03.06. 08:29) Periodikus táblázat
  • Italo Romano: @szénaboglya: Nyilván kómában volt, halottnak vélték. "Halomnyi holttest": A Kazinczy utcai rituál... (2017.03.02. 14:41) Interjú egy túlélővel
  • smirgliműhely: ugyanonnan: A lelkiismeret hangtalan hívása a szorongásban önmagára szólítja fel az embert, felfed... (2017.01.30. 22:04) Heidegger írása
  • smirgliműhely: @kalassó: "nem lesz itt semmiféle ajánlat." Úgy értettük, van szerződéses kutatása a gazdasági per... (2016.11.16. 20:15) Gazdaságtörténeti áttekintés...
  • Italo Romano: @kalassó: re:"catastrophic declines in wilderness areas around the world over the last 20 years" A... (2016.09.17. 15:25) Az utóbbi hét néhány dialógusa fordított időrendben

Címkék

abszolút (1) alaca (1) alkotmány (1) amigdala (1) árucsere (1) asszociációk (103) australopithecus (1) balgaság (1) banpo (1) bauhaus (1) benin (1) birodalom (1) bölcselet (1) bulla (1) büntető istenek (1) centrumországok (1) chou (1) csalatkoztathatatlanság (1) csi (1) dawenkou (1) dialógus (1) dzsarmó (1) éjszaka (1) elmélet (1) elnyomás (1) előjelek (1) endokrinológia (1) enlargement (1) epigenetika (1) erkölcs (1) erőforrás (1) érzelmek (1) esszé (1) ész (1) fajtermészet (1) fáraó (1) felderítő (1) fóka (1) forint (1) forradalom (1) galilei (1) gazdaságtörténet (1) goya (1) gyermekkor (1) halaf (1) hamvas (2) han (1) harappa (1) haszúna (1) hitel (1) hongshan (1) ife (1) Inanna (1) inkvizíció (1) írástudók (1) iratismertetés (1) ismertetés (1) jiking (1) jorubák (1) karinthy (1) kegyetlenség (1) kemet (1) kínálat (1) konferenciák (1) kréta (1) lactase (1) laquila (1) liquidity (1) lungshan (1) megvilágosodás (1) mezőgazdaság (1) mózes (1) művelődéstörténet (1) műveltség (1) negatív (1) németh (1) nemzet (1) nézettség (1) nok (1) nyomor (1) paine (1) periodikus táblázat (1) reformáció (2) rousseau (1) sang (2) science of reaction (1) sediba (1) siking (1) Simmel (1) Sipsirica (1) strukturalizmus (1) sumer (1) svenska (1) szabadság (1) szamarra (1) szél (1) szellem (1) szépség (1) szilva (1) Szinuhe (1) tang (1) tetemek (1) toba (1) törvény (1) transzcendens (1) ujjcsont (1) vei (1) vélemény (1) vers (1) vizsgák (1) yangshao (1) zeneszerző (1) zsarnokság (1) Címkefelhő

Térképek az előző bejegyzéshez

2013.02.17. 10:26 Italo Romano

Pár héttel a minapi posztban hivatkozás-szerűen említett bejegyzés előtt tettem fel egy másikat: ismeretvadasz.blog.hu/2007/09/17/selyemut_es_kornyeke#more5048217

Itt megismétlem. Az abban most helyreállított történelmi térképek ugyan részint azonosak, részint azonban mások voltak, mint a keleti nyelvekről és népekről szóló bejegyzésben, melynek vitáját  a legutóbbi posztban közöltem. Az eszmecsere tárgyáról való térbeli és  időrendi eligazodást is segíthetik. Maga a szöveg néhány további információt tartalmaz.



A sokat emlegetett Selyemút keleti szakasza a mai Afganisztán területétől Kína szívéig hatolt.

silkmap.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az útvonal nyugati szakasza az alábbi államokon keresztül vezetett.

 

 

 

 

 

 silk2.jpg

 

 

 

A kínai civilizációt korábban még hosszú ideig fenyegették a hsziungnu betörések és uralmi formációk. Leküzdésük nagyban hozzájárult a távolsági kereskedelem kibontakozásához.

hsziungnuSILK6.jpg



 

 

A fenti megelőző térképen jelzett Kushan birodalom a Kína és India közötti kereskedelmet is közvetítette, ellenőrizte és abból a vámokon keresztül hasznot húzott. Magába foglalta a mai afgán területet, Sogdiana egy részét (Samarkanddal) és Bactriát (Bocharával), továbbá a mai India jelentékeny részét:

 kushanSILK3.jpg



 

 

 

A Kushan birodalom létrejöttében nagy szerepük volt a szakáknak:

sakaSILK4.jpg

 

 

 

 

 

Később a juan-juanok települtek a kushan területekre:

SILK5.jpg

 

 

 A még későbbi Sogdiana és az önállósuló többi állam itt látható: 

 sogdSILK7.jpg

 

 

A Selyemúton, a kietlen Tarim medence perifériáinak hegyi ösvényein intenzív karaván-kereskedelem folyt. Kucha mellett volt az a Kőtorony, ahol a kínaiak hagyományosan átvették a rakományokat a Nyugatról érkező karavánoktól.

tarimSILK8.jpg

 

 
A Kína és a Római Birodalom közötti kereskedelemben fontos közvetítő szerepük volt a párthusoknak. A kusánokkal együtt ők hozták-vitték az árukat a fent említett Kőtoronyig. Nyugaton pedig az arabok kapcsolták össze őket a római fennhatóság alatti területekkel.

SILK9.jpg

 

A hephtalita (fehér hun) területfoglalás az első évezred közepén indiai állami formációkat szüntetett meg.

 

Nem sokkal ezután az ujgurok telepedtek le a mai Kína nyugati vidékén.

 

ujgurSILK10.jpg

  Kiegészítésül, még egy áttekintő térkép:

SÁRGATÉRKÉP.jpeg

 

A gyakori háborúk megnehezítették, időszakosan megakadályozták a Selyemút kereskedelmi forgalmát. De még Kr.e. 100-ban egy Hippalosz nevű görög felfedezte a monszun szelet, amely tavasszal és nyáron keleti irányú. Ebben az időszakban ötszáz tonnás görög vitorlások vitték a rakományt Indiába és Kínába. Télen a széljárás megfordult és ugyanazok a hajók a keleti árukkal megrakodva tértek vissza. Közben az indiai partmenti tengereken az arab hajósnép bonyolította le a forgalmat. A kereskedelem súlypontja a Selyemútról fokozatosan áthelyeződött a tengerekre. Útvonalát ezek után Tengeri Selyemút néven is emlegették.

12 komment

A „KELETI NÉPEK ÉS NYELVEK” vitája

2013.02.16. 14:48 Italo Romano

A fent idézőjelbe tett címmel 2007-ben bejegyzést írtam, amit behoztam ebbe a blogba. http://ismeretvadasz.blog.hu/2007/10/24/keleti_nepek_es_nyelvek#more5048210

A térképek jól láthatók, a poszt szövegének bal oldali része kissé hiányosra sikeredett. Igyekszem kijavítani, addig a kommenteket közlöm:

Hozzászólások (64) Feliratkozás (RSS)

Gyarmathy2007-10-24 12:021. Gyarmathy Válasz erre

Örömmel, tán kis boldogsággal nézem és gyönyörködöm ebben a bejegyzésben.

Kritika: a thokar -indoiráni- távoli szinten indoeurópai.

A Hephtalita HUN eredetű, ami egyfajta proto-türk nyelviség, de bírja a mássalhangzó torlódást,
amit A CSAK 552 óta TÜRKnek nevezhető nyelvek NEM!

Ebből a KÖK-türkből visszafelé, anakronisztikusan következtetnek az ALTAYID hun és o'qut ősnyelvekre, "mintha-türk" lenne: ld O'qut hangzómódosulással = ogur---->On-Ogur= Ungar, ongroá, ungáros, szabar, turkoi, ...

De még a tokuzoguz és a tatár is megköülönbözteti magát:
előbbi: "türük", utóbbi "törek" -nek nevezi a saját abszolut rokon nyelvétől eltérő KÖKTÜRK és OSZMÁN-török nyelvet.

Rajastan, Kasmir, Észak-Pakisztán (hunzakut = hun-O'qut), afgán, tadzsik, üzbég népelemek HEPHTALITÁK, tehát hunok.

A Citrom ;)2007-10-24 18:172. A Citrom ;) Válasz erre

Ilyenkor kifejezetten szeretlek.
Már ami ebbe a mi esetünkben belefér. :)
Tetszik és a jászok kivételével újat mondasz számomra.
Örülök, hogy megismerhetem a vagdalózás nélküli oldalad is.

HUN GÁRDISTA2007-10-24 19:193. HUN GÁRDISTA Válasz erre

Eggy egy tsókott, SAVANYA!

italo2007-10-24 19:394. italo Válasz erre

Köszönöm az eddigieket, megkezdem a válaszadást. Ismételnem kell, amit a posztban írva van. "A jelzett vidéken megtelepedett egyik nép indoeurópai nyelvű volt. A nyelvcsalád külön csoportja a tokhár nyelvek..." Vagyis a cikk nem hagy kétséget a tokhár nyelv indoeurópai jellege iránt.
A hephtalitát a mai kutatás szintén indoeurópai nyelvnek tartja.
A nyelv hordozóit fehér hunoknak nevezték, mert bőrszínük jellegzetesen különbözött a fekete hunokétól, akiknek európai hadjáratai közismertek. A hephtalita etnikum Közép-Ázsiában bontakozott ki. Tömeges és ellenállhatatlan rohamot intéztek dél felé. Megdöntötték a Maurja dinasztiát, megölték az iráni uralkodót.

italo2007-10-24 20:035. italo Válasz erre

Az erőltetett azonosítás nem célravezető, látni kell a különbségeket.
A Kína falaitól elűzött ázsiai hunok nem azonosak a fehér hunokkal, de az utóbbiak vezető elitjének egy része az előbbi (fekete) hunokból került ki. Domináns tömegüket a fehér arcbőr jellemezte. Harci módszereik a fekete hunokéhoz hasonlók voltak
Ami az afgánt illeti, a bejegyzés rámutat ennek indoeurópai jellegére.

italo2007-10-24 20:146. italo Válasz erre

Az eredeti, ázsiai hun nyelvet a mai nyelvtudomány művelőinek többsége a hsziungnu, hiungnu nyelvvel azonosítja és a paleoszibériai csoportba, nem pedig a prototürk nyelvek közé sorolja.
(Még szándékozom írni rokon témákról, de inkább maguknak a keleti népeknek a sorsáról és nem annyira a nyelvi sajátosságaikról. Az utóbbiak fontosak, a csak lingvisztikai megközelítés mégsem alkalmas a néptörténet egyoldaluságtól mentes megismerésére.)

italo2007-10-24 20:297. italo Válasz erre

Az egykor létezett nagy hun birodalom egymástól teljesen különböző népeit a kívülállók egységesítő módon hunoknak nevezték. Az egyik mai nép a délnyugati újiráni nyelvcsoport dialektusát beszélő tádzsik. Egy másik nép a köztörök turki csoporthoz sorolt üzbég nyelven beszél. Tehát még lingvisztikai alapon sem lehet ezeket a népeket hunoknak nevezni.

A Citrom ;)2007-10-24 20:568. A Citrom ;) Válasz erre

Nna. Előbb-utóbb mongoloid génjeinkre is fényderül.

italo2007-10-24 21:349. italo Válasz erre

Nem szégyen az. Sem. :)
Nincs módom/időm bejelentkezni, holnap és talán egy későbbi jegyzetben folytatnám.

A Citrom ;)2007-10-24 21:4510. A Citrom ;) Válasz erre

Halljuk, halljuk!
Izé...
Lássuk, lássuk!

Andris2007-10-24 23:3611. Andris Válasz erre

A jász oszét nyelvi rokonságra:
Nem tudom melyik könyvben, de nem meseregényben, olvastam, hogy jász nyelvnek semmi köze sem volt az alánhoz meg az oszéthez. A pilisi nyelvemlék ugyanis nem a Jászságból származik, hanem a mai Pilisjászfalu területéről származó kiséret számára készült. A pilisi jászok azonban valójában kaukázusi alánok, oszétek voltak, ezért települtek hegyvidéki környezetbe szemben a jászsági jászokkal.

kündü2007-10-25 00:1512. kündü Válasz erre

A 7., # az egyértelmű.

Aki kicsit olvasott a gyorsan kialakuló nagy - lovasnomád, belső-ázsia birodalmak keletkezéséről, "államszervezésükről", láthatta. A VEZETŐ TÖRZS vagy NÉP nevéről nevezik el a teljes Szövetséget, Birodalmat.

Megjegyzem: ez a Magyar népnév esetén is így van. Győrffy György kutatásai szerint ÁLTALÁNOS népnévként a NÉP EGÉSZÉRE csak a XII. század végétől használják a "MAGYAR" szót....Addig a TÖRZSNÉV, NEMZETSÉGNÉV volt az önmegjelölés alapja. Pl. Tarján nembéli Zolta. Gyarmat nembéli Jutas.

Political Incorrect2007-10-25 07:1413. Political Incorrect Válasz erre

Csak patschilizni gyüvék
a thokárért külön köszönet
a felütés jó, remélem, saját ez a kép a távoli galaxis hatásáról
von Kuendue-t többeknek nem kell bemutatni kripto-oldaláról
Lemónia!

És hát a WerkStatt-nak külön mélyhódolat, hogy megint valami értelmes is fölkerült a rétesbe

Kandurka2007-10-25 09:0714. Kandurka Válasz erre

Gratulálok, és KÖSZI ezt a blogot!!! - Most sajnálom igazán, hogy már nincs pc-m - a Teleházakban nemigazán lehet blogozni ...
www.gportal.hu/jkphobbi oldalamra kukkants be légyszi sokmindent találsz ott, előre is köszi! U.i.: Az USA sehol sem lesz, mikor Kína még ...

Daddy2007-10-25 11:3915. Daddy Válasz erre

13-ra
Az ám, fehér holló!: Igényes ismeretterjesztő írás a főhelyen!

(Még ha a kezdő mondat alapján több Kínát reméltem is...

Még ha ezek a népek és nyelvek nem is annyira izgalmasak, így magukban -
persze, ha a magyar őstörténet egy kicsit jobban bevonható lenne!)

És tényleg nagyon jó az a galaxis-hasonlat,

és nagyon fontos a három utolsó mondat,
különösen az utolsó - lehet, hogy holnap egy új lelet, vagy új technikai eljárás, vagy egy új gondolat döntően változtat a most elfogadott tételeken.
És, pont a jelentős bizonytalansági együttható miatt, egy ilyen szintű írás (legalább legfontosabb) forrásainak megjelölése is jól esne.

Komor2007-10-25 12:1616. Komor Válasz erre

Vá-roma folytatást, Vá-roma folytatást

Daddy2007-10-25 12:3717. Daddy Válasz erre

Csak egy érdekesség - kiegészítésképp, a Wikiből - :
Azt, ami a Nagy Falból ma is látható, már a XIV-XVII. századokban építették.

AYBARS2007-10-25 13:4018. AYBARS Válasz erre

6., ##.

ITALO:

A MAGYAR akadémiai nyelvtudomány az UGOR - mocsári-erdei népek nyelvrokonsága - elméletét tartja fönn.

Ennek a történettudomány, a régészet, az anthropológia, a kulturális anthropológia, a néprajz, a zenetudomány, a hadtörténet, az 1750 proto- ill őstürk (csuvasos OGUR)= HUN civilizációs alapszavak, a rassz (originálisan) ELLENTMOND az ugor-eredetnek.

Tehát: az AKADÉMIA vasfejű politikailag determinált senkik gyülekezete.

Ez az AKADÉMIA mondja, hogy Xiung-nu nyelv PALEO-SZIBÉRIAI.

Valójában az EVENKI a paleo-szibériai nyelv, nem rokon, az Uraltól Kamcsatkáig és Tibettől Csukcsföldig uralkodó nyelv volt.

A XIUNG-NUK és a velük együtt Ordos és Kanszu tartományokban emnmlített O'qut - ok azonban NEM EVENKI nyelvűek: OGUR nyelvűek. Mint később a Csuvasok, óbolgárok, volgai és dunai bolgárok ÉS AZ ONOGUROK Kuber vezetésével= később (XII: szátzadtól MAGYAROK.

Az OGUR Altayi nyelv. Azok őse.
Valamennyi - nagyszámú- altayid lovasnomád nép nyelvének első ismert nyelvi formája.

AYBARS2007-10-25 13:5519. AYBARS Válasz erre

15., ##.

DADDY:

A "magyar" őstörténet ABSZOLUT bevonható e körtbe.

Én ugyan a türk és altayi rokonság híve vagyok , EZÉRT az ALTAJISZTIKA, turkológia a tanulmányaim tárgya:
de az ÖZTÜRKLER/ TARIH-i portálokon, de egyebütt is Istanbulból sok forrás nyerhető.
A Török források UJgur oldalaknak, hakassz (valódi TATÁR) kultúrának, özbeknek és kiocsaknak egyaránt helyt adnak.
a MAGYAR náluk egy időben SZABAR népként szerepel, majd a bulgar-csuvas körben, de észak-kelet Kazahsztánban kipcsak nyelvjárásúvá - de sok azonos szóval és civilizációs intézménnyel
- vált MADJAR törzsek is élnek.

E kapcsolatok az eredeti ONOGUR - magyarság után ide költözött
besenyő - bacsanag -, kabar, kun - kuman, kipcsak - belső -ázsia néptöredékek miatt SZERVÜLTEN RÉSZEINK.

EZ a Turkesztáni, turáni história és néprajz FÓONTOSABB a valóban MAGYAR számára, mint EURÓPA!

italo2007-10-25 14:5420. italo Válasz erre

Gépház: csak most tudtam bejelentkezni. Látom, hogy a címoldalon is kint volt, nyilván tegnap óta. köszönöm.

italo2007-10-25 15:0821. italo Válasz erre

Én tegnap még a hunoknál tartottam. Ott is kell folytatnom. Kezdeti állapot az egykoru tudósítások szerint: "Külső megjelenésük nem volt egyforma, de többnyire mongoloid jelleget mutatott." Pl. a hszienpik. A másik nagy altáji népességhez tartozó türk törzsek egy időben az uralmuk alatt állottak. Maguknak a mongoloknak egy része is a sokféle türk nyelvjárás valamelyikét használta.

italo2007-10-25 15:1822. italo Válasz erre

Második állapot: az elűzés után. Közép-Ázsiában formálnak újabb szövetséget. Itt iráni nomádok és néhány szibériai erdőlakó törzs csatlakozik hozzájuk. Mindez fokozza a nyelvi sokféleséget, ami egyáltalán nem okoz bábeli káoszt. A mongolid nagyrasszhoz tartozók, törökös népelemekkel együtt vettek részt a Nyugat lerohanásában. Az europid nagyrasszból kerültek ki a heftaliták, a már említett indiai és iráni hódítók. Külön említendők a tokhárok, akik a jüe-csik (dzürcsik) népével társulva hozták létre a Kusán birodalmat.

italo2007-10-25 15:3123. italo Válasz erre

Folytatás: már az említett szakaszban a hun megjelölés tisztán politikai kategória, nem valamely etnikumra vonatkozik.
(Itt jegyzem meg, hogy bejegyzésen nem foglalkozott a magyar őstörténettel, mely önálló cikkeket érdemel.)

Harmadik állapot: a türkös "hunok" nagy része visszafordul Kína felé és (együtt az ősmongol hszienpikkel, zsüan-zsüanokkal és másokkal) leigázza annak északi részét. Létrejön a köktürk birodalom. Később a hszienpik elzavarják a rajtuk addig basáskodó zsüan zsüanokat Nyugatra, ahol ekkortájt tünnek fel az avarok. Utóbbiak, újabb ismeretek szerint nem azonosak a zsüan-zsüanokkal. Kína számára ezek az évek (IV. század) a sötét kort jelentik. De a türk és kínai elit összeolvad és a megtalált egyensúlyi helyzetben (száz év múltán) Kína ujabb fejlődésnek indul.

italo2007-10-25 15:4024. italo Válasz erre

Galaxis: igen ez saját hasonlat. Általános értelemben gondolom csak helyénvalónak. Messze nem fejezi ki ugyanis azt az erőt , mellyel Kína Európa formálódására hatott.

Itt köszönöm meg az összes eddigi hozzászólást.

Komor2007-10-25 17:3425. Komor Válasz erre

Ha megcsinálod a magyar őstörténeti dógot is, vevő vagyok rá.
Ezt tágra mered szemmel lestem.
Köszi.

Szamárfül2007-10-25 17:3626. Szamárfül Válasz erre

ma Kündü névnapja volt? :)

smirgli2007-10-25 17:4127. smirgli Válasz erre

írta penig 19-es:"EZ a Turkesztáni, turáni história és néprajz FÓONTOSABB a valóban MAGYAR számára, mint EURÓPA!"

Én mög aszondom, hogy akinek az a régi história és néprajz fontosabb, mint ejrópa, az nem valóban magyar.

smirgli2007-10-25 17:4328. smirgli Válasz erre

23,italo, nem jól mondod. A zsu-zsukat a köktürkök kergették el.

italo2007-10-25 19:0929. italo Válasz erre

Lehetséges.
Itt megismétlem, amit többen helyeseltek: "Az etnikai struktúrákat nem lehet nyelvi alapon meghatározni. A legtöbb nép származási összetétele vegyes." A vérvonal a tenyészállatok nemesítésében, a kultúra az ember nemesedésében fontos.
Amint látom, tegnap elsőként Gyarmathy ajánlotta címlapra ezt a posztot. Köszönöm.
Sem a nyelvi, sem az etnikai kérdéseket nem tekintem ideológiának.
A történelmet sem. Úgy véltem, hogy a magyar őstörténet külön cikkeket érdemel. Arra gondoltam, hogy a Blogteren. Nem igértem, hogy azokat én fogom megírni.

AYBARS2007-10-25 20:1030. AYBARS Válasz erre

Az "ITALO" nick toddományos őshun----->ősmagyari vonyítkozásairól:

ez egyik legősibb szavunk.

Ma is használjuk. "ITALOS" formájában, amely jelző országunk lakóságának mintegy 2/3-át lefedi.

AYBARS2007-10-25 20:2531. AYBARS Válasz erre

SzarmárPHYL:

"Kündü" nevenapja "kund" napja.

A "Kündü" tisztség ismert a kazah (kipcsak) és a tatár (krími és volgai tatár) forrásokban, ezekről az irodalmak nálam letöltve. AZ ADOTT NYELVEN!
Az Oszmánok az 1920-as évek ATATÜRK-i változásai után az újszülötteket MÁR NEM ARAB és PERZSA neveken nevezték el, hanem európai módra CSALÁDNEVET VÁLASZTOTTAK (addig nem volt) illetve a nem-arab utónevek körül VÁLASZTOTTAK gyermekeikbnek nevet.

A TÖRÖK GOOGLE oldalakon pl.
AYBARS családi név (HÓPÁRDUC= hunul, cca.370-415, ATTILA nagybátyja, hun nagyvezér) igen gyakori. Tehát a történelemből merítettek a "törökösítéshez".
KÜNDÜ családnév is sok van: a magyar krónikákból lopikálták.

A MI eredetmondáinkat is igyekeznek ellopni, a szegényes KÖKTÜRK-oguz türk eredet pótlására.
Közben minket testvérnépnek tartanak és BORZASZTÓ NACIONALISTÁK, gyilkosan SOVINISZTÁK.

Ha berúgnak, azzal pocskondiáznak, hogy mi, "MIXED NATION & BLOOD" vagyunk....
DE HÁT ŐK IS.....balkániak, afrikaiak, perzsák és afgánok, ARABOK óriási tömegben: ebből lett a lakosság.
HISZEN Oszman Bej nemzetsége CSUPÁN 412 lovast tudott kiállítani, mikor az Aral-tó mellől Kis-Ázsiába érkezett Ertogrul bég vezetésével....

Na, azt hiszem , már elmentem OFF irányba.

AYBARS2007-10-25 20:2832. AYBARS Válasz erre

Ja,
Szamárfül:
AYBARS = Kündü.

Én vagyok az.

Minthogy vagy 9 nickem van itt, ugyanannyi bloggal.

Az Aybars az általános nickem Net-szerte, mert a Kündü-t írásmódja miatt NEM FOGADJA el az angol írásmódú forumok és blogok világa.

AYBARS2007-10-25 20:3233. AYBARS Válasz erre

De "Italo", te SINOLÓGUS vagy, nem???

Úgy látom, igen erősen a bebetonozott AKADÉMIKUSálláspontokat nyomod.

Ez már az Altajisztika és turkológia HITELES orosz, török, és persze a Dümmerth, László Gyula stb. MAGYAR tudósok iskoláival sem egyezik.

Hogy aztán a Jeruzsálemből portált szerkesztő Bíró professzor HÉBER EGYETEMEN képviselt extrém hipotéziseiről ne is beszéljek...

Daddy2007-10-25 20:5934. Daddy Válasz erre

Aybars
19-re
(Az amerikanizált nyugat-) Európa néha tényleg eléggé elkeseríti az embert, hogy másfelé keresgéljen valami vonzó példa után,
akár épp türk (stb.) rokonaink között.

De inkább a kultúra, mint a vér okán -
engem nem a néhány (10-20?) százaléknyi genetikai örökség érdekel, hanem a sámándobok hangja, regősénekek, valódi közösség, szabadságérzet - rohanó lovak nagy, füves tereken..., egy természetesebb, egészségesebb, erősebb világ (illúziója?).

Másfelől viszont Európával összeköt bennünket a sokszázéves közösség és a keresztény alapok.
(Már amennyire ezek még működnek odaát és idebent.)

italo2007-10-25 22:5535. italo Válasz erre

Jegyzeteimet új ismeretek szerzése közben állítom össze. Önmagukért akarom megismerni távoli vidékek népeinek történelmét. Ha érdeklődésünkkel bezárkóznánk saját rokonaink körébe, akkor olyanokká válnánk, mint az az ember, aki a családján kívül mindenki más iránt közömbös.

Tudomásul kell vennünk a világot. Legkevésbé egy kis ország kapcsolhatja ki a tudatából a földkerekséget, a glóbuszt. A glóbusznak pedig az a tulajdonsága, hogy globális.

AYBARS2007-10-25 23:3936. AYBARS Válasz erre

SMIRGLI:

A "magyar" - nyelv, kultúra, gondolkodás, magatartás, néprajz - NEM EURÓPAI!!!

EGYEDÜL Európa területén EGY NEM-EURÓPAI NEMZET!!!

"AZ A TURÁNI, turkesztáni HISTÓRIA ÉS NÉPRAJZ FONTOSABB számunkra, M A G Y A R O K SZÁMÁRA, mint Európa"!!!!!

Abszolu, MAXIMÁLISAN
FENNTARTOM!!!

"smirgli", TE MENJÉL ABBA A GLOBALISTA EURÓPÁBA, ne fertőzz itt tovább!!

Nekünk IDEGEN!

TE ezzel az eszmeiséggel az AGYMOSOTT MARXIZMUS utáni NIHILISTA IDENTITÁSNÉLKÜLI bugris MEGZSIDÓSULÁST KÉPVISELED:

NEMZETGYALÁZÓ és HAZAÁRULÓ VAGY!

Haljál meg minél előbb KÍNOK KÖZÖTT.


S NE H O Z D BE IDE A POLITIKÁT!!!

AYBARS2007-10-25 23:4737. AYBARS Válasz erre

DADDY:

Abszolut egyetértek, én magam is szó szerint így gondolom.

A genetika azonban 10-20%-os aránynál lényegesen JOBB a belső-ázsiaiságot illetően:

Hideo MATSUMOTO osakai professzor kutatta ezt egy nagy tudóscsopporttal (FONTOS nekik, mert cca 3000 éve az ALTAYI népek közül vándoroltak Japán szigeteire....)

Magyar részről KISZELY ISTVÁN volt a csoport vezetője.

Budapesten a REPREZENTATÍV mintából 35%-os genetikai és szerológiai BELSŐ-ÁZSIAISÁGOT MÉRTEK;

az ŐRSÉGBEN (Vas)
a Nagykunságban (Szolnok és Hajdú m.)
a Székelyföldön

ez a genetikai azonosság, hasonlóság 60-65%!!!

(OTT látszik is.)

Nem kell ferdeszeműnek lenni, hogy őseink genetikai története tükröződjön bennünk!

MÁSOK vagyunk, MINT az EUROPIDOK!

Ősmagyar2007-10-26 00:0238. Ősmagyar Válasz erre

Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

Lerner2007-10-26 00:3739. Lerner Válasz erre

A magyar kultúra természetesen európai.

A magyarság persze ázsiai eredetű, de ez a többi európai népre igaz. Egyedül a baszkok eredetéről nem nagyon lehet tudni sokat: lehet, hogy ők az összes többi népet megelőzve érkeztek Európába.

A magyar nyelv természetesen nem idoeurópai, de ezzel nem vagyunk egyedül Európában. A már említett baszk nyelven kívül nem indoeurópai az észt, ill. a finn sem (ezek uráli nyelvek), s nem indoeurópai a máltai sem, amely sémi nyelv, közeli rokonságban az arabbal (íráshoz azonban a latin ábécét használják, egyedül a sémi nyelvek között).

Valamely nyelvcsaládhoz való tartozás (vagy nem tartozás) sokszor egyáltalán nem határozza meg a kultúrális identitást. Vagyis nincs semmilyen jelentősége sincs annak, hogy a magyar nem indoeurópai nyelv. S ez fordítva is igaz. Sokan beszélnek keleten indoeurópai nyelveket (a fárszit Iránban, a hindit Indiában, a pastut Afganisztánban, a nepálit Nepálba, stb.), akik egy cseppet sem európaiak.

Lerner2007-10-26 00:4040. Lerner Válasz erre

Az első mondat helyesen:

A magyarság persze ázsiai eredetű, de ez a többi európai népre is igaz.

AYBARS2007-10-26 01:0041. AYBARS Válasz erre

LERNER, éppen TE, menjél innen ANYÁDBA!

NE RELATIVIZÁLJ, érted TE:

A M A G Y A R nem INDOEURÓPAI NEMZET!

S főleg nem sémi....

Lerner2007-10-26 01:5442. Lerner Válasz erre

Ezt mondtam én is (az anyázást és az úgy látszik elmaradhatatlan zsidózást leszámítva). A magyar nyelv nem indoeurópai, és a magyar etnikum nem indoeurópai eredetű (a századok során óriási volt a keveredés).

A magyar nemzet valóban nem indoeurópai (nem is szokás nemzeteket indoeurópainak nevezni), hanem európai.

Mi tesz egy nemzetet európaivá? Természetesen a kultúrája. A magyarság kultúrájában, csakúgy mint az összes többi Európában letelepedett nép kultúrájában, a kereszténység felvétele olyan gyökeres változásokat eredményezett, hogy a magyarság kereszténység előtti kultúrájából réges-rég semmi nem maradt. Ez nem baj, vagy szégyen: így van ezzel Európa összes többi népe is. A pogány múlt örökre eltűnt Rómától Moszkváig mindenki számára.

LeszbiSátor2007-10-26 03:2443. LeszbiSátor Válasz erre

#17 Daddy bácsi, a Wikivel nagyon óvatosan! Mi ismerjük ám!
Hát, valahol a vályog-s kő töltet-tömet őriz a falakBAN valamit...

Lerner bácsival vitatkoznánk. A magyar kultúrában SOK európai elem van. De volt egy Bartók Béla nevű bácsi, és más néprajzosok, Győrffy István a Nagykunságban, aztán Magyarországon kívül, tehát Erdélyben is Orbán Balázs...

Tudjuk, hogy a Lernerbácsinak Megfelelő Jógyerek -tanusítványa van, ezért is intjük, mert akkor azzal az erővel, ahogy ő európainak mondja a magyar kultúrát, a cigányság kultúrája keleti-s dél-szláv-meg valach.


Temesi Feri bácsi vagy jó másfél évtizede érdekeset mondott: hogy "legalább próbáljunk meg jó ázsiaiak lenni." (de nem olyan tokhár türhők, mint amit von Kuendue játszik itt) Hiszen, amint a honfoglaláskori sírleletek is mutatják, a magyar befogadónép volt már akkor is: a föltárt sírok csontvázaiból ha 20% (sem..) visel mongoloid vonásokat


LeszbiSátor2007-10-26 03:2744. LeszbiSátor Válasz erre

Lerner bácsi: a dal nem a pogány múlt. És éppen a dalemlékek cáfolnak téged. Ez nem a mi véleményünk, hanem ethnografice rögzített. És a múlt század 30-as éveiben még mennyi más élő emlék volt, mástnemondjuk, még éltek öregek, akik emlékeztek a Bakony XIX. század végi rideg gulyáira, s hogy mint füstölte meg a kiverésre hajtott marhát a gulyás az istálló küszöbén..

Tűz Csiholója2007-10-26 03:5845. Tűz Csiholója Válasz erre

43.,

JA-JA, mert a TURANID (iráni hatás alatt civilizálódott ótürk) NEM MONGOLOID!

Még a KUN SEM (turanid, húzott szemekkel, de kiugró pofacsont, nagy arckoponya/kis agykoponya ARÁNY, szénfekete helyett SZÖGHAJ= nem MONGOLID, turanid)

Amúgy az OBI UGOROK TORZULTAN MONGOLID RASSZÚAK,
baromi rondák, ISZONYÚ MESSZE még az ujgur-üzbég-kipcsak-oszmán TÁBORTÓL IS, nem a magyartól...

Attila NEM VOLT mongolid.

Ezt SZEMBETŰNŐKÉNT feljegyezték volna a hozzá járó követek.

Tűz Csiholója2007-10-26 04:0146. Tűz Csiholója Válasz erre

TOKHÁR ám a felnémet öregapátok HEILBRONNBAN!

HÁT INDOGERMÁN VAGYOK ÉN, vörössesszőke hajjal??! (ld. tokhár múmiák a Takla-Makán sivatagban)

LÓFASZT!

FURA szövetségeseink , GÖTHEN, jó lesz, ha figyeltek a HADAK ÚTJÁRA....

smirgli2007-10-26 10:1047. smirgli Válasz erre

18, AYBARS-tól idézve:
"Tehát: az AKADÉMIA vasfejű politikailag determinált senkik gyülekezete."
Váltsuk fel őket a Jobbik tagtársakkal. Vona legyen az elnök, vagy Aybars. A gárdisták legyenek levelező tagok. Az, aki írni tud.

smirgli2007-10-26 10:2848. smirgli Válasz erre

36, Aybarstól idézve:
"TE ezzel az eszmeiséggel az AGYMOSOTT MARXIZMUS utáni NIHILISTA IDENTITÁSNÉLKÜLI bugris MEGZSIDÓSULÁST KÉPVISELED:

NEMZETGYALÁZÓ és HAZAÁRULÓ VAGY!"

TE PEDIG, AYBARS, EGY ÜRÍTŐ ÜZEMMÓDBAN MŰKÖDŐ SZIPPANTÓKOCSI VAGY. jÖN KI BELŐLED A TARTALOM!

italo2007-10-26 11:4149. italo Válasz erre

Már egy ideje nem a bejegyzés témájáról folyik a vita. AYBARS (36 ) hozzászólásával kezdődően, több esetben részben személyeskedő irányba fordult, ami ellentétes a blog jellegével. Egyéb dolgaim miatt nem tudom állandóan figyelni az eszmecserét, de mostantól fogva, ha ilyesmit meglátok, azt előzetes figyelmeztetés nélkül hatástalanítom. Kéretik mellőzni, mások sértő jelzőire sem reagálni, mert ezek a szövegek el fognak tünni.

Lerner2007-10-26 17:5450. Lerner Válasz erre

#43, 44

Persze, igaz, sok minden megmaradt a kereszténység előtti időkből. A kereszténység, különösen a keleti - mellyel nagyon sok kapcsolata volt a magyarságnak a tatárjárásig - mindent befogadott, ami megszentelhető volt. Ezért van az, hogy számtalan keresztény szokás pogány eredetű.

De ez, megint csak, így volt az összes többi Európában letelepedett nép esetében is. Náluk is megmaradt sok minden a kereszténység előtti kultúrájukból, de az a sok minden most már keresztény alapokon, keresztény keretek között élt tovább.

A magyarok, csakúgy mint a különféle germán, vagy szláv törzsek akkor és attól lettek európaivá, hogy felvették a kereszténységet.

Hogy megfordítsam az érvelést: ha mi nem vagyunk európaiak, akkor a germánok meg a szlávok sem azok.

Ismétlem: se nem nyelvi, se nem etnikai alapokon született meg Európa, hanem a kereszténnyé lett római birodalomhoz való kulturális csatlakozás által.

Lerner2007-10-26 18:0251. Lerner Válasz erre

Jav.: Római Birodalom

italo2007-10-26 20:0352. italo Válasz erre

A klasszikus Görögország volt az első európai civilizáció, a mai Európa egyik alkotó forrása, hellénisztikus formájában pedig a kereszténység egyik forrása is. Amikor pogány elemekről van szó, akkor nemcsak az animizmus, sámánizmus maradványaira kell gondolni. A pogány Homeros...Thales, stb. Socrates, Platon majd Vergilius, stb. Európa szellemi épületének eredeti építőkövei. Név, mely sok mindent eszünkbe juttat: Arisztotelész. A kontinens késői népei mindezt a kereszténység közvetítésével és módosításaival sajátíthatták el.

Lerner2007-10-26 22:5353. Lerner Válasz erre

italo,

Ez pontosan így van. Az ókori görögök kultúrája az európai népek között egyedülálló módon az egyik alapjává vált annak, amit ma európai kultúrának nevezünk. Ezt semelyik másik európai nép nem mondhatja el magáról. (A latinok kultúrája már másodlagos a görögökéhez képest.)

Az antik görög kultúra tehát az első alap.

A második, mely az elsőre ráépült a kereszténység.

A harmadik pedig, mely az első kettőre épült rá a felvilágosodás.

Ezek mindegyike együtt alkotja azt amit ma Európának nevezünk oly módon, hogy a felső két réteg részben ugyan elfedi az alsóbb rétegeket, másrészt viszon valami nagyon lényeges mindig tovább jut a felsőbe.

Herrenvölkisch Sozialist2007-10-26 23:0254. Herrenvölkisch Sozialist Válasz erre

LERNER......

A GERMÁNOK és SZLÁVOK indoeurópaiak voltak.

A MAGYAROK N E M !!!

Ezért hiába akarok összemosni, egy szintre helyezni őket: VALÓTLANT ÁLLÍTASZ!

Lerner. A BeStoPPo-t érdekli a tartózkodási vagy búvóhelye....hivatalból.

Lerner2007-10-27 01:0455. Lerner Válasz erre

Senki nem mossa össze a germánokat meg a szlávokat a magyarokkal.

Senki nem állítja, hogy a magyarok indoeurópaiak (bár rendesen keveredtek indoeurópaiakkal).

Azt viszont állítom, hogy a magyarok igenis európaiak (mi a fenék ha nem európaiak?), pontosan annyira amennyire a germánok és a szlávok, se nem jobban, se nem kevésbé. A germánok nem jobban európaiak csak azért mert indoeurópaik, és a magyarok nem kevésbé európaiak mert nem indoeurópai nyelvet beszélnek. A kettő ugyanis független.

Tessék már felfogni, hogy az "indoeurópai" szó jelentése nem egyenlő az "európai" szó jelentésével!

A germánok meg a szlávok nem attól európaiak, mert indoeurópaik! A kérdést, hogy egy nép európai-e, nem az dönti el, hogy az adott nép indoeurópai-e vagy sem. Vannak indoeurópai európaiak -- ezek vannak többségben -- és vannak nem indoeurópai európaiak, pl. a finnek, az észtek, a magyarok, a baszkok és a máltaiak. És fordítva: egyáltalán nem minden indoeurópai nép európai, hiszen például az afgánok, a perzsák, vagy a nepáliak nem európaiak, annak ellenére, hogy indoeurópaiak.

Nincs ebben semmi érthetetlen, hogy nem lehet ezt felfogni?

Cybersaint2007-10-27 01:1756. Cybersaint Válasz erre

Valahol találkozott a magyar és a viking/germán kultúra mert a viking/germán runaírás a Futhark kísértetiesen hasonlít a magyar ősi rovás&

13 komment

A "Patakocskák..." vitája

2013.02.01. 15:58 Italo Romano

Majdnem két és fél év telt el azóta, hogy  egy ősi hominina leletről írtam. A poszt a blogszolgáltatónknál megtalálható: http://ismeretvadasz.blog.hu/2010/09/19/patakocskak_folyocskak_emberkek

Most az akkori  vitáról számolok be. (Az egykorú avatarok egy része kissé összenyomott formában látható, mint egy torzító tükörben.)

PATAKOCSKÁK, FOLYÓCSKÁK, EMBERKÉK. 2010.09.19.

Hozzászólások (121) Feliratkozás (RSS)

smirgli2010-09-19 10:371. smirgli Válasz erre

1.Na, ebből nem tudtam meg, hogy kire szavazzak az önkormányzati választásokon. 2.Különben jó. 3.Talán éppen az 1. miatt.

italo2010-09-19 10:432. italo Válasz erre

:)
Az 1.pontra valóban nem gondoltam, vagy másként: gondolt a fene.

hukkk2010-09-19 10:583. hukkk Válasz erre

Már elnézést a tudománytalannak tűnő megjegyzésemért,
de ezek kicsit pocakos csontvázaknak tűnnek nem?
Ezek a jenkik már kétmillával ezelőtt is ennyi hambit zabáltak?

évi.2010-09-19 17:284. évi. Válasz erre

Szia Italo!:)Jó látni Téged újra itt,mint a hiányzó láncszemet...:)))

Szegények,mármint a fiú és a mamája, azért nagyon durva lehet, egy ilyen barlangcsapdában ébredni...s egy mobiltelefon, se egy laptop,képzeld csak el!
És mi van egyébként,ha a hiányzó láncszem is valahol a föld gyomrában lapul?

Mne2010-09-19 17:315. Mne Válasz erre

A fejlődés nem egyvonalú, unilineáris, írod. Másutt sem! - Kérdés a gráf utáni megjegyzéshez: akkor kik a hominídák?

hukkk2010-09-19 17:406. hukkk Válasz erre

@évi.:
Nyugi, nemsokára ki fog derülni, hogy nem is haltak meg az emberkék, hanem ott bolyongnak valahol mélyen a földgyomrában.
Lehet, hogy épp a régészek csontvázaira akadtak, csak egy jószándékú kolléga kicsit besegített a statisztikának, meg a c14-nek. Meg az igazságnak.
Nekem kissé meseszerű ez a sztori.

italo2010-09-19 19:267. italo Válasz erre

@hukkk: 3 jenkik? Sterkfontein Afrikában van. Pocakos csontváz: fogalmi ellentmondás. Széles a bordaívük.

italo2010-09-19 19:388. italo Válasz erre

@évi.: 4 Ezt a szellemes üdvözletet megőrzöm, köszönettel. A barlangcsapda a chilei bányacsapdát is eszembe juttatja. Amint olvasom, már 30 cm. átmérőjű.cső vezet 600 m. mélyre.

italo2010-09-19 19:429. italo Válasz erre

@Mne: Hominídák: ember, csimpánz, gorilla, orangután. Köztük az ember tucatnyi kihalt változata és kb. tíz kihalt fejlett nagymajom.

italo2010-09-19 19:4810. italo Válasz erre

@Mne: "Homo" nem:
Homo habilis†
Homo rudolfensis†
Homo ergaster†
Homo georgicus†
Homo erectus†
Homo cepranensis†
Homo antecessor†
Homo heidelbergensis†
Homo rhodesiensis†
Homo neanderthalensis†
Homo sapiens
Homo sapiens idaltu†
Archaic Homo sapiens (Cro-magnon)†
Homo floresiensis†

kalas2010-09-19 22:1511. kalas Válasz erre

Tudomásom szerint a hominídák közé tartozik a kihalt Paranthropus, Australopithecus, Kenyanthropus és még néhány további nem. A hominídák magyar neve: Főemlősök. A felsorolt kihalt Homo változatok 5-6 fajhoz tartoztak. A rendszertan (taxonómia) állandó viták tárgya.

italo2010-09-20 07:1612. italo Válasz erre

@kalas: állandó viták tárgya...Olvasom, hogy kineveted az itteni debattereket.

kalas2010-09-20 08:0913. kalas Válasz erre

Nem én. A Halas és bandája. Én csak a mindentudókon nevetek.

hukkk2010-09-20 09:5214. hukkk Válasz erre

@kalas:
Több is van?
Milyen vallású vagy?
Hanterista?

széna2010-09-20 10:0215. széna Válasz erre

A kételkedés ebben a témában is indokolt, legalábbis szabad. Nem vezet-e lélektagadáshoz az ember és az állat közti származási folytonosság eltúlzása?

évi.2010-09-20 10:0516. évi. Válasz erre

@italo:
:)
Én is pont a csillére asszociáltam, érdekes:))

hukkk2010-09-20 10:2017. hukkk Válasz erre

@széna:

Én, mint bolsiaktivista rendőrspiclikém nagyra értékelem, hogy leírtál egy kulcsfontosságú szót:
LÉLEK.

Én is leírnék egy másik kulcsfontosságú szót:
SZELLEM.

Ha tudományos alapokon vizsgálódunk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk egy fontos tényezőt.
A teremtett világban nincs mégegy olyan lény, mint az ember, aki rendelkezne SZELLEM-mel is.
Az állatoknak nincsen SZELLEM-ük, LELKÜK viszont van.
Ilyen értelemben nem vezet lélektagadáshoz szerintem ember és az állat közti származási folytonosság eltúlzása.
Legfeljebb SZELLEM-tagadáshoz.
Az emberi lény legfontosabb alkotóelemének a tagadásához.
A valóság tagadásához.

Szerintem a postíró ITALO bigott vallásos ember lehet, aki a saját hitét próbálja agresszív, fanatikus hittérítőként ráerőltetni tűzzel-vassal az olvasóira.
Szeretnék ez ellen a terrortámadás ellen protestálni!

Szeretnék rámutatni azokra az elemekre, amik egyértelműen arra utalnak, hogy ITALO a reményeit, HITÉT, meggyőződését bizonygatja relatív megalapozottsággal.
Mivel magának az EVOLÚCIÓNAK a folyamatát nem látta, ezért állásfoglalása nem egyéb, mint egy vallásos meggyőződés kifejezése:
Hit, amely a remélt dolgok valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés.
( http://href.hu/x/d9j4 )

hukkk2010-09-20 10:2418. hukkk Válasz erre

@italo:
#7
Magyarázat:
A jenkik áteveztek Afrikába, mert volt hajójuk.
A széles bordaívükből következtethetünk a lények/lányok pocakosságára.
Ha valamit még mindig nem értesz, csak szóljál!

kalas2010-09-20 11:5819. kalas Válasz erre

@hukkk: #14. Ha bloghegyre tűzöm, nem a személyen ironizálok. Nicket nem szoktam említeni, hacsak maga nem jelentkezik. A nevetség tárgya a magatartás fajtája, típusnak is nevezhető. Több személy is lehet ugyanazon típus hordozója.

hukkk2010-09-20 13:2520. hukkk Válasz erre

@kalas:
Bástya eltársat már nem is tűzik bloghegyre?
Bezzeg az ultranacionalisták egyből bloghegyre tűztek a legújabb bejegyzésem miatt!
Ők legalább elismernek;)

kalas2010-09-20 14:3821. kalas Válasz erre

13,19. folytatása. Nálam a másik bloghegyre tűzött típus a kortes. Más néven agitátor. Hamvas szerint ez a senki őse.

talon2010-09-20 14:5022. talon Válasz erre

@hukkk: #17. "fanatikus hittérítőként lépsz fel." - írtad pár napja a földszint 2. lakójának. Az itteni bloggazdát is "fanatikus hittérítőként" jellemzed. Olyan gyakran hallod ezt a minősítést, hogy most már magad is nyakra-főre alkalmazod?

kalas2010-09-20 15:4023. kalas Válasz erre

@hukkk: #20: 'ultranacionalisták'- ezek a nacionalizmus szélsőséges hívei. A legutóbbi bejegyzésemhez kommentben írtam: "A hozzám közel álló és példaképemnek tekintett kutatók más dimenzióban élnek, mint a közéleti izmusok hívei vagy kortesei."[73.hsz.] Azóta az egyik itteni szerző szintén elítélte az izmusokat. Ugyanő, (igaz, korábban) vehemensen bizonygatta a nacionalizmus létjogát. Leginkább befolyásos politikusunk ellenben kijelentette, hogy ő nem nacionalista.

évi.2010-09-20 15:4424. évi. Válasz erre

@kalas: Leginkább befolyásos...ki lehet az?Már ha még nem is nacionalista...micsoda rejtvény ez?:)))
legalább a populistát elismeri?:)))

italo2010-09-20 17:4625. italo Válasz erre

@széna: 15 Ásatásokkal nem lehet semmit eltúlozni. A folytonosság szót nem használtam, mert éppen az egyvonalú leszármazásra utal. Az összefüggések sokkal bonyolultabbak.

italo2010-09-20 17:5026. italo Válasz erre

@évi.: 16 Ha a bányavonat csilléit szétkapcsolják, ezek egymásnak hiányzó láncszemek lesznek. :))

italo2010-09-20 17:5627. italo Válasz erre

@hukkk: 17 A magasabb rendű állatoknak van lelkük, de az emberi lélek és szellem az emberrel együtt keletkezett. Az evolúcióról vallott felfogásom hasonló az erről tartott vatikáni konferencia legtöbb résztvevőjének álláspontjához.

italo2010-09-20 17:5728. italo Válasz erre

@hukkk: 18 Jó, majd szólok.

hukkk2010-09-20 17:5829. hukkk Válasz erre

@kalas:
van olyan politikusunk aki kicsit se nacionalista?
Vaaaaaaagy...
van olyan politikusunk aki kicsi, de nem nacionalista?
vaaaaaaaaaaaagy...
Van olyan politikusunk,
aki kicsi is,
savanyú is,
nacionalista is,
de legalább a mienk?

italo2010-09-20 17:5830. italo Válasz erre

@hukkk: 20 Lehet Bástya elvtársat is, csak ne itt, ha kérhetem.

italo2010-09-20 18:0131. italo Válasz erre

@talon: 22 Senkinek sem jó, ha a ténybeli ismeretek keresését vallási ténykedéssel keverik egybe.

italo2010-09-20 18:0732. italo Válasz erre

@kalas: 23 A közéleti izmusok valóban idegenek a tudománytól. Ha viszont azt hallom, hogy magnetizmus, akkor csak egy magyar szóval helyettesítem. Ezt lehet, de nem minden szakkifejezést lehet, pl. a parkinzonizmust.

hukkk2010-09-20 18:1033. hukkk Válasz erre

@kalas:
#21
"Az agitátor a senki őse..."
Hmmm.
Tehát ha édesapám agit.prop. volt, akkor abból az következik,
hogy én egy senki vagyok:(
Juj de szigorúak ezek az kinyilatkoztatások!
Viszont fel a fejjel, mert nekem legalább volt ősöm:)
Kicsi is, ilyenolyanamolyan is, de legalább az enyém!

Akkor ezt most nevezhetjük Hamvas-tételnek?

"Az aligátor az ultranáci őse"
Ezt pedig nevezzük ezentúl "huKKK-tétel"-nek jó?

hukkk2010-09-20 18:1834. hukkk Válasz erre

@talon:
#22
Igyexem.
Láttam másoktól.
Nekik bejött, mert ma ez a trendi.
@italo:
#27
Eszerint inkább vagy a vatikáni konferencia híve, mint a Bibliáé? Kár.
A Biblia naccságrendekkel okosabb.
Kimoshatom az agyadat?
#30
Jó.

italo2010-09-20 18:2935. italo Válasz erre

@hukkk: 34 Azt írtam, hogy "felfogásom hasonló az erről tartott vatikáni konferencia legtöbb résztvevőjének álláspontjához." [27] Sajnálom, hogy ehelyett "a vatikáni konferencia híve" fordulatot alkalmaztad.

hukkk2010-09-20 18:4136. hukkk Válasz erre

@italo:
Elnézést, ha félrefogalmaztam a tényekhez képest.
Így értettem.
Már többen említették, hogy a felfogóképességem korlátolt.
Jó részüket eddig sikerült meggyőznöm arról, hogy szembe mennek a forgalmammal.
Mások pedig fotografikus memóriával vádolnak, pedig nem is én vagyok a csodarabbi!
Tévedhetek, hisz nem vagyok pápa. Egyenlőre...
Bocsánatot kérek!
Azért felvilágosíthatnál konkrétabban is, hogy mi az álláspontod, mert lehet, hogy épp azét a résztvevőét ismerem, akié felejthető.
Konkrétan behatárolható az általad "legtöbb résztvevő"-nek nevezett egyén álláspontja?
Eszerint amit én ismerek a vatikáni állásfoglalásból az nem azonos a tiéddel?
Valamikor régesrégen az volt a vatikán álláspontja, hogy Isten az evolúciót használta, mint eszközt.
A Biblia szerint azonban a saját kezét használta, mint eszközt.
Neked mi a konkrét állásfoglalásod ezesetben?

hukkk2010-09-20 18:5837. hukkk Válasz erre

Korrigálnám a fenti 34-es megállapításom, ugyanis nem biztos, hogy kézzel végezte a munkát. Sokkal több érv szól amellett, hogy SZÓ-val dolgozott. Azaz amit kimondott meglett.
Ezért is vitatom kissé legfőbb politikusunk megváltói mivoltát, mivel gyanúsan sok idő telt el eddig az "adócsökkentés"-t kijelentő teremtő igéi és a megvalósulás közt.
Ez olyan hitválságfélét is okozott bennem kissé, amit a magasságos Habilis és Erectus urak nevei sem tudtak eddig még feloldani bennem...
Kicsit olyan setétes devizahiteles árnyalatban látom a patakocskákat(amik csordogálnak a szemecskémből), a folyócskákat, amelyek megáradtak és az emberecskéket, akiknek elmosta a házacskáikat, vagyonocskáikat a fejeik fölül, pedig még csak folyóközelben sem voltak.

Ahogy huKKK (az elveszett költő) mondaná
"Bár felül a magyar gálya alul a víznek árja.
Azért Deviza az úr"...
Reménység elvtársak!
Nincs még minden elveszve!

hukkk2010-09-20 19:0038. hukkk Válasz erre

A 37-es kommentemben lévő 34-est is korrigálnám, mert az eredetleg 36-os akart lenni, csak gellert kapott a nagy igyekezeten.

kalas2010-09-20 20:2239. kalas Válasz erre

@hukkk: #20 Régen a DeGaulle elleni lázadókat hívták ultráknak. Meg akarták tartani Algériát gyarmatnak. De nemcsak nacionalisták lehetnek ultrák. Csürhévé váló baloldali lázadók is több nyugati államban. A fociszurkolók csirkefogó részét is így hívják. A lényeg az európai emberi renddel szemben a káosz érvényre juttatása. A mozgalmárok közül azok az ultrák, akik ezt a réteget szervezeti keretbe foglalják és ehhez primitív jelszavakat adnak.

kalas2010-09-20 20:3340. kalas Válasz erre

@évi.: #24 Jól tippelsz; amikor a miniszterelnök legutóbb a szeretett pesti csapat lelátóján ült, emiatt is válogatott gyalázkodásokat zúdítottak rá. Az EU néppárti családjához tartozik, amely család nem alapjában nacionalista. A nacionalizmussal mint politikai irányzattal szemben a populizmus csak politikai kellék, amit hol alkalmaznak (inkább verbálisan), hol nem. Ténylegesen is populista vezető, példának okáért, Chavez.

kalas2010-09-20 20:3841. kalas Válasz erre

@hukkk: #29 Saját nemzettársaink állnak hozzánk a legközelebb, érdekeiket a többiek elé helyezzük. Ez nem a nacionalizmus politikai irányzata és mozgalma.

kalas2010-09-20 20:4242. kalas Válasz erre

@hukkk: #33 A Hamvas idézet helye: Patmosz II. 220.o. Csak az egyik őse. A másik a csatornalakó. Az ős - képletesen értendő nem úgy, hogy ha a papa agitátor, a fia senki.

évi.2010-09-20 22:2443. évi. Válasz erre

@italo re26: Igen,nagyon jól mondod Italo, ezért jobb, ha nem piszkálja senki a bányavonatokat.Sem:)))
És az már mindegy,hogy Chilében,vagy akár Sterkfonteinhez közel történik a piszkálódás, a lényeg mindig a hiányzó láncszem marad...legvégül:)


@kalas re40: én mindig úgy érzem,hogy hőn szeretett miniszterelnökünk egy lenyomat.Silvio Berlusconi lenyomata...ha tévedek, korrigálj nyugodtan:)

italo2010-09-20 22:2544. italo Válasz erre

17: A római Gregoriana Pápai Egyetemen (más néven Gergely Egyetemen) tavaly március első napjaiban teológusok és zömmel egyházi intézményekben dolgozó természettudósok ismertették véleményüket az evolúcióról.
A konferencia egyik résztvevője, Jeffrey Feder evolúcióbiológus, az amerikai Notre Dame Egyetem kutatója dióhéjban vázolta az új fajok létrejötte (idegen szóval a speciáció) mikéntjét: korábban nem létező fajok úgy alakulnak ki az evolúció során, hogy az egységes faj populációi (szaporodó csoportjai) között valamilyen okból megszűnik az átjárás...Amikor a két populáció egyedei már nem tudnak egymással szaporodni, a bennük végbemenő genetikai változások nem terjedhetnek el a faj összes egyede között. ..A két populációból származó állatok (vagy más élőlények) közös utódai már kevésbé lesznek rátermettek, mint azok, amelyeknek a szülei ugyanannak a csoportnak a tagjai közül kerültek ki. Ha még távolabb tekintünk az időben, a különböző populációk egyedei már nem is tudnak egymással szaporodni.
– A fajkeletkezés révén jött létre az élővilág jelenlegi sokfélesége, diverzitása – mondta Jeffrey Feder. –
az evolúció folyamatosan történik, az új fajok kialakulása pedig nem pillanatnyi esemény.

italo2010-09-20 22:3145. italo Válasz erre

Jean-Michel Maldamé matematikus és teológus a Toulouse-i Katolikus Egyetemről szintén nyilatkozott a tárgyról.
– Nincs semmi ellentmondás a vallás és a természettudományok között. Csak egy valóság, csak egy élet létezik, és ez a tárgya a tudományos és a teológiai vizsgálatoknak is – mondta Maldamé, aki tagja a Domonkos-rendnek. –
Előadásában elmondta, hogy a törzsfejlődés tudományos tény, amelyet számos egymástól független vizsgálat eredménye bizonyít. Az élőlények idővel változnak, az örökítőanyagukban létrejövő mutációk közül azokat adják tovább nagyobb eséllyel a következő nemzedékeknek, amelyek az élőlény környezetéhez való hatékonyabb alkalmazkodását segítik. Az elmélet bizonyos elemei vita tárgyát képezik, de ezek nem teszik hiteltelenné a teljes teóriát.
– Az ember része az élő szervezetek folytonos leszármazási vonalának – mondta Jean-Michel Maldamé. A teremtés a Domonkos-rendi szerzetes értelmezésében a világ működésének elindítása, az anyagok és a természeti törvények létrehozása.
(Tehát folytonosságról beszél, amihez képest én a fent kifejtett álláspontomat disztingváltabbnak látom.)

italo2010-09-20 22:3546. italo Válasz erre

A kreácionisták gyakran érvelnek ilyenformán: gyakorlatilag nulla a valószínűsége annak, hogy olyan összetett szerkezetek, mint a baktériumok molekuláris motorként működő ostora vagy a szem csupán véletlen változások következményeként alakult ki. Valóban kizárt, hogy így volt, de ezt nem is mondta semelyik evolúcióbiológus.
– A természetes kiválasztódáson alapuló törzsfejlődésben a véletlen csak az alapanyagot adja a változások létrejöttéhez, de nem elég az evolúcióhoz, ahogy arra már Darwin is rámutatott – mondta David Depew(Iowai Egyetem) – Hogy melyik változat lesz sikeres, azt a szelekció dönti el.

A szem törzsfejlődésének története különösen problémásnak tűnik.
– Valószínűleg élt a múltban egy olyan élőlény, amelynek néhány sejtje érzékennyé vált a fényre, és ezzel a képességével előnyhöz jutott társaival szemben. E fényérzékeny sejtek később egy egész szervet hoztak létre. Az egyre fejlettebb állatok szemét egymás után állítva pontosan megfigyelhetők a fejlődés lépései. Darwin nem tudhatta, hogyan működik a fejlettebb és a kezdetlegesebb élőlények szeme, nem ismerte a mögötte megbújó élettani folyamatokat. Érvelése nem volt több gondolatkísérletnél, így kortársainak nehéz volt elfogadniuk a helyességét – magyarázta kérdésünkre David Depew. – Mai genetikai és fiziológiai tudásunkkal már sokkal könnyebb felvázolni a szem evolúciós történetét.

italo2010-09-20 22:3947. italo Válasz erre

– Az evolúciókutatás nem csupán önmagáért való dolog, a mindennapi életre kiható gyakorlati jelentősége is van. Ide tartozik egy nagyon is valós és aggasztó hír: míg tavaly az influenza A-vírusok tizenkét százalékára volt hatástalan az egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszer az Egyesült Államokban, addig a rezisztens törzsek aránya az idén kilencvennyolc–száz százalékra emelkedhet – idézte a Voice of America tavaly március 9-én Alicia Fryt, az amerikai Betegség-ellenőrző és -megelőző Központ munkatársát. Ez pedig nem más, mint evolúció itt és most.

italo2010-09-20 22:4548. italo Válasz erre

26: Emberek is lehetnek egymásnak hiányzó láncszemek.

évi.2010-09-20 22:5049. évi. Válasz erre

@italo re48: Ajaj, de még mennyire!!!

(Nehezen is viselem,ha eltűnnek a látómezőmből azok,akiket kedvelek, még ha kis időre is, viszont annál jobban örülök,ha előkerülnek:)

zepy2010-09-20 22:5350. zepy Válasz erre

vége

lápipóc2010-09-20 22:5651. lápipóc Válasz erre

@italo: Tegnap is mondtam, hogy egy poszt sokszor a kommentekkel lesz teljes. Ez most is így történt.

italo2010-09-20 22:5652. italo Válasz erre

Nem vagy egyedül a világban!

italo2010-09-20 22:5753. italo Válasz erre

52 az 50-hez ment.

italo2010-09-20 22:5954. italo Válasz erre

@lápipóc: Én is így érzem.

italo2010-09-20 23:0155. italo Válasz erre

Jó éjt, kedves barátaim!

évi.2010-09-20 23:0556. évi. Válasz erre

@lápipóc: ugyehogy?:))

Jóéjt Italo!

lápipóc2010-09-20 23:0757. lápipóc Válasz erre

@italo: Már a 48. kommentedért is érdemes volt ide látogatnom. Jó éjt Neked is!

évi.2010-09-20 23:0858. évi. Válasz erre

@lápipóc: Neked is Jóéjt Lápipóóóóóc!:)

lápipóc2010-09-20 23:1359. lápipóc Válasz erre

@évi.: Neked is, bár most úgy érzem, nekem még nem kezdődik el.

hukkk2010-09-21 11:1760. hukkk Válasz erre

@italo:
47
Sem a mutáció sem az alkalmazkodóképesség nem analóg az evolúció fogalmával tudtommal, mivel azok szerintem más fogalmak.
De javíts ki ha szerinted ki kell javítanod.

hukkk2010-09-21 11:3661. hukkk Válasz erre

@kalas:
42
Részben megnyugtattál, részben értetlenség van bennem, hogy miért nem hajlandó nekem úgy felelni italo, hogy azt meg is értsem.
Az volt hozzá a kérdésem, hogy mondja el konkrétan, érthetően az álláspontját evolúció tekintetében.
Nem felelt a kérdésemre. Valószínűleg úgy gondolta, hogy előtte már megadta a kérdésemre a választ(amit ő biztosan ismer).
Megismertetni, megosztani viszont úgy tűnik nem óhajtja velem.
Nem tudnál rá hatni valahogy lelkileg-fizikailag, hogy erre mégis hajlandóvá váljon?
Esetleg segíthetnél nekem újrafogalmaznom a kérdésem, hogy tetszen neki.
Vagy megmondhatnád, hogy milyen színű nyomtatványon szokás beadni hozzá az efféle kérelmeket!
Úgy érzem, hogy italo és köztem valamiféle intellektuális szakadék áll, ahol természetesen ő az okosabb, de nem hajlandó nekem érthetően, szájbarágós stílusban elmagyarázni az álláspontját.
Rosszul tettem fel a kérdést?
Rossz időpontot választottam?
Italo türelmi zónáján kívül tartózkodom?
Tanácstalan vagyok és választalan.
Italo-nál úgy tűnik mindkettő van, tanács is, válasz is.
Már gyermekkorában is harapófogóval kellett kihúzni belőle a válaszokat?
Vagy vannak bizonyos énféle homo nucleárisz vegetatívusz embertípusok akikkel nehezebben kommunikál?
Örömmel venném, ha közreműködnél valamelyest ennek a kommunikációs gátnak az elhárításában, mert már megszólítani is alig merem...:(
;)

évi.2010-09-21 12:0762. évi. Válasz erre

@hukkk: nem hinném,hogy Italoval lenne a gond,sőt:)

hukkk2010-09-21 14:4263. hukkk Válasz erre

@évi.:
Na és a helyesírás?
Nem Italo, hanem italo.
Állítólag a túl sok italo-zás elvtelenül elfogulttá teheti ám az embert...
Állítólag az ember helyzetértékelése is változhat.
Hallottam olyat is, hogy az ember megrészegedik a kapcsolatrendszerétől.
Szerinted jó dolog italo-zni?

évi.2010-09-21 14:5164. évi. Válasz erre

@hukkk: Nem tudom, én nem vagyok italos, viszont borász...lehet,hogy ezért nem lett belőlem italos ...?mert mielőőt, még, azelőtt megnézem,hogy mit iszom, és lehetőleg , sőt feltétlenül is a minőségre utazok...vagy zom?:)))

hukkk2010-09-21 15:1665. hukkk Válasz erre

Jól rázoom-oltál a lényegre.

évi.2010-09-21 15:2566. évi. Válasz erre

@hukkk: ugye?:)))

hukkk2010-09-21 16:0067. hukkk Válasz erre

"Patakocskák, folyócskák, emberkék."

Kicsit nyomasztó és nem kevésbé gyanús a posztban magjelenő adatok precizitása:

"A felfedezők a két csontváz- maradvány korát 1,78-1.95 millió évben határozták meg.A korai emberősök beleestek a barlang felső kürtőjébe."

1)
Honnan tudják, hogy pontosan "1,78-1.95 millió év", és nem mondjuk 1,5932-1,6174 millió évesek,
vagy éppen 2,008-2,012 millió évesek a maradványok?

2) Honnan veszik, hogy beleestek a barlangba?

3) Valaki filmre vette az eseményt?

4) Nem lehet, hogy inkább belelökték őket?

5) Mi van ha valahonnan leesve (mondjuk szárnyakat teszteltek stb.) halálrazúzták magukat szegények, s utána dobták őket a barlangba?

6) Nem lehetséges, hogy egyéb okokból, mondjuk villámcsapás, fulladás, földcsuszamlás, kavicsfelverődés, gyorshajtás stb. következtében haláloztak el, s ezt követően helyezték őket örök nyugalomra egy arra alkalmatlan helyen, ami később beszakadt a sírhely alatt?

7) Csak az érdekelne engem, hogy mire alapozzák a sok tutit,
amit senki sem lát

13 komment

Neander-völgyi szenzáció

2012.02.25. 09:16 Italo Romano

 

Juhari Zsuzsanna írja (NOL.02.13.), hogy az eddigi valaha előkerült legkorábbi barlangi rajzokat fedezték fel spanyol kutatók. „Még nagyobb szenzáció, hogy a Neander-völgyi ember festette őket, vagyis ezek az első olyan megtalált képek, amelyeket „unokatestvérünk” alkotott.” „Eddig minden művészi teljesítményt kizárólag fajunknak, a Homo sapiensnek tulajdonítottak.” A lelet újabb adalék ahhoz, hogy "felülvizsgáljuk az eddigi elképzeléseket a Neander-völgyi ember fejlettségéről és képességeiről." (Saját megjegyzés: génjeink öt százaléka az utóbbival azonos markerekkel rendelkezik a két közeli faj közti esetleges kereszteződés,  vagy egy távolabbi közös ősfajtól történt átöröklés miatt.)

 
A Malagától 56 kilométerre északkeletre lévő Nerja-barlangokban hat barlangi festményt találtak, amelyek korát 43 500-42 300 évre becsülik, bár a pontos kormeghatározás még folyamatban van. A képeket a Neander-völgyi ember festette, és – meglepő módon – fókákat ábrázolnak. Fókarajz eddig nem került elő barlangi falfestményeken, ám a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy azt már korábban bizonyították, a Neander-völgyiek szívesen fogyasztották a fókahúst.”

 
Az első sorban említett forráshoz mellékelt kép másolásvédett. Más forrásból megszerezhető volt.

 

 


 
 
Mit tudok ehhez hozzátenni? Fókarajz eddig valóban nem került elő, azonban pingvinfaj (alka) szerepel egy barlangi festményen, melyet korábban bemutattam. Az anatómiailag modern ember rajzolta és nem olyan idős, mint az itteni képen álló cseppköveken ábrázolt fókák. Az utóbbiakat is egy értelmes (kis betűs jelzővel: sapiens) fajhoz tartozó művész készítette. Nagy betűvel írva, a jelenlegi terminológia szerint az a szó nem egyszerű jelző, hanem egy másik faj tulajdonnevének része: Homo Sapiens Sapiens. A korábbi terminológia ismerte a Homo Sapiens Neanderthalensis kifejezést is, de ebből a középső tagot mára elhagyták.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: fóka

Az őslogger

2011.09.30. 22:16 Italo Romano

 Nem blogger, mert nem írhatott web-logot, de egyike az első közérdekű személyes naplóíróknak. Műfajt teremtett.

 
Michel de Montaigne (1533-1592) Esszék, 1580. Kairosz, 1996. Oláh Tibor fordítása.  A szerző három kötetes naplójából a fenti kiadás a leginkább jellegzetes szemelvényeket közli.
 
A szerző mindig más és más okból tanult, de "sose valami haszonért". (203.) "Ezer bizonytalanság és esetlegesség van bennem." - írja (166. ), de ezzel együtt harmóniát tud teremteni önmagában. Annál is inkább, mivel " Végeredményben semmi állandó nincsen, sem bennünk, sem a dolgokban..." (uo.)
 
Megvallja:"egyedül az önismeret tudománya érdekel" (153. ), tehát az önvizsgálat, "önmagam ismeretét szeretném elmélyíteni általuk" (151.)  Részben a mai blogolásnak is ez ad értelmet. Az önreflexióra törekvés azonban a szerzőnél nem kizárólagos, hiszen kiegészíti az önmegismertetés vágya is. ( 39.)  Szintúgy a mai blogger: magát is megfogalmazza és egyben mások felé kitárja azt, amit jónak lát. De Montaigne a mai bloggerre ugyancsak jellemző önfeledt véleményalkotást is értően írja le: "állításaimért vajmi nehezen vállalhatnék felelősséget mások előtt, mikor önmagam előtt sem vállalok; sőt: nem is vagyok elégedett velük." (151.) 
 
Az egyéni naplójellemzésből egyetemes érvényű következtetéshez is eljut: "a tudatlanság beismerése az emberi judícium egyik legszebb, legmegbízhatóbb tanújele.(153.) Minden tanulás, szakmai megismerés, tudomány itt kezdődik, tehetjük hozzá. De a szerzőnek semmi kedve sincs ezekbe beleásni magát. Az egészséges lelkülettel ez az elmélyülés teljes mértékben összeegyeztethető lenne, de ugyanígy a tőlük való tartózkodás is.  "Különösebben nem töröm magam semmiért, még a tudományért sem, bármilyen értékes" (Uo.) "Fenemód szeretnék mélyebben belelátni a dolgokba, de nem vagyok hajlandó megadni az árat." (Uo.) Okosan laza ember, aki erőltetés nélkül él és alkot. Könnyedén, mérsékelten, kényelmesen. Író, műfajteremtő, nem tudományt művel. Elismeri a tudomány szerepét, csak azt ellenzi, hogy az ifjakkal felesleges ismereteket magoltassanak be. Alapos tanulmányban előremutató pedagógiai elveket dolgoz ki.
 
 
 
 
 
 
 
 
(A beszkennelt szövegben látható aláhúzások nem tőlem származnak.)
 
Egyébként pedig szórakozásból írja önreflexióit, melyekből mégis, vagy éppen ezért temérdek hasznos gondolatot és tanulságot merít az emberiség immár több mint négy évszázada. Mert azzal szórakozik, hogy gazdag személyes tudását és találó felismeréseit minél jobban próbálja megfogalmazni.
 
Többet olvas, mint az ő korában bárki, de nem könyvmoly. Örül az életnek, a létezésnek. "tudni vélem, mi az élet, az öröm és az élvezet." (154. és 160.) Legnagyobb és legdicsőbb remekművünk a helyes élet. A mindennapi ember számára ez egyetemes érvényű és magától értetődő. A Kairosz kiadásban ez ilyen fordítás keretében olvasható:
 
A lélek nagysága nem annyira a felfelé kapaszkodásban és az előrenyomulásban van, mint abban, hogy körül tudja határolni és el tudja rendezni önmagát. Minden nagy lesz őelőtte, ami elegendő, és azzal mutatja meg az emelkedettséget, hogy jobban szereti a középszert, mint a kiemelkedőt. Semmi sincs olyan szép és jogos, mint jól és helyesen játszani az ember szerepét; az a legnagyobb tudomány, ha valaki jól és természetesen tudja élni ezt az életet, és betegségeink közül az a legvadabb, ha megvetjük létezésünket.” (259.)


 

 

 
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: esszé

Zseniális elmélet

2011.08.27. 08:43 Italo Romano

 

Szemelvények Nietzsche „A tragédia születése” c. művének első és második fejezetéből. - A legutóbbi három posztban olyan Nietzsche-kivonatokat közöltem, melyekhez addig magyarul digitálisan nem lehetett hozzáférni. A már digitalizált alapművek számára nem juthatott hely. A Zarathustra későbbi szemlézéséről afféle megállapodás történt. A bevezető sorban említett könyvből most mutatok be néhány kivonatot.

Nagyot fog haladni az esztétikai tudomány, ha nemcsak logikailag látjuk át, hanem közvetlen bizonyossággal magunkévá tesszük azt a nézetet, hogy a művészet fejlődése az apollói és dionysosi szellem kétféleségével kapcsolatos: ugyanúgy, mint ahogy a nemek kétféleségéből támad az élet, állandó küzdelem és csak ideiglenes megbékülések közepette.


E neveket a görögöktől vesszük át, bár ők mélységes művészi hitvallásukat nem fogalmakban fejezték ki, hanem isteneik áthatóan világos alakjaival. A művészet e két istene, Apollo és Dionysos, födi föl előttünk a görög világban fészkelő azt az óriási ellentétet, mely ...az apollói és dionysosi művészet között megvan: ez a két merőben különböző törekvés egy úton halad, leggyakrabban nyílt harcot víva egymással, ...míg végül a görög “akarat” metafizikai csodatette révén egy párrá szentelve bukkannak elő, s e párosításukban végül az attikai tragédia egyaránt dionysosi és apollói műformáját nemzik.

Hogy ezzel a két törekvéssel jobban tisztába jöjjünk, képzeljük el őket mindenekelőtt az álom és a mámor elválasztott két művészi világaként; amely fiziológiai jelenségek között ugyanolyan az ellentét, mint az apollói és dionysosi állapot között. Álmukban jelentek meg legelőször, Lucretius fölfogása szerint, az emberek lelkeinek a fenséges istenképek, álmában látta a nagy szobrász emberfölötti lények elbűvölő formáit, s a görög költő a poétai ihletének rejtelmeit tudakoló kérdésre szintén az álomra gondolt volna, s hasonló fölvilágosítást adott volna, mint HANS SACHS a Mesterdalnokokban:
Barátom, az a költőben csodás,
Hogy álmot lát és álmot magyaráz.
Hidd el, a legigazibb mámorunk
Akkor való csak, mikor álmodunk:
És dalok, mesék, költemények
Nem mások, mint álomfejtések.

... A filozófusember még azt is érzi, hogy e valóság alatt is, melyben élünk és vagyunk, rejtőzik egy másik, egészen másfajta valóság, s hogy ilyenformán amaz szintén csalt látszat; és SCHOPENHAUER épp azt az adományt nevezi a filozófiai képesség ismertető jelének, hogy valaki az embereket s minden dolgot időközönként káprázatok és álomképek gyanánt látja. Mint ahogy a filozófus a lét valóságához, úgy viszonylik a művészi hajlamú ember az álomnak valóságához; beléje néz tüzetesen és örömest: mert a képekből sejti meg az életet, rajtuk képezi ki magát az életre. Nemcsak a kellemes és vonzó képek azok, melyek benne megértésre találnak: a komor, a borús, a szomorú, a sötét dolgok, a hirtelen akadályok, a sors csúfotűzései, a szorongó várakozások, szóval az élet egész “isteni komédiája” az Infernóval egyetemben elvonul előtte, nem mint puszta árnyak játéka – mert ő maga is együtt él és szenved a jelenetekkel -, s mégis nem egészen úgy, hogy a dolgok tüneményvoltát legalább sejtve ne érezze...

Az álombeli élményeknek ezt az örvendetes szükségét a görögök Apollo alakjában testesítették meg: Apollo, a formateremtő erők istene, egyúttal a jósisten. Ő, aki legbensőbb tulajdonságánál fogva a “káprázatok”, a fény istensége, uralkodik a képzelet benső világának szépséges tüneményein is.

S így szólhatna Apollóról, excentrikus értelemben véve, az, amit Schopenhauer mond a Maja fátylával borított emberről: “Mint a tobzódó végtelen tengeren, mely üvöltve torlasztja és mossa el a hullámhegyeket, egy puszta csolnakon ül a halász, a gyönge alkotmányra bízva életét; úgy ül nyugodtan, a gyötrelmek világának közepette, az egyes ember, a princípium individuationisra bízva magát.” Igen; azt lehetne mondani, hogy az ebbe a princípiumba vetett rendületlen bizalomnak s a vele áthatott ember nyugodt biztosságának Apollo a legfenségesebb kifejezése, sőt Apollóban láthatnók magát a princípium individuationis gyönyörű istenségét, kinek mozdulataiból és pillantásaiból az illúziók világának egész öröme és bölcsessége szól hozzánk, szépségével egyetemben.

.... Schopenhauer leírta a hajmeresztő borzalmat, mely megszállja az embert, ha hirtelen kétség lepi meg a jelenségek megismerési formáival szemben azáltal, hogy az oksági-kapcsolat érvénye, valamilyen alakjában, látszólag megszűnik. Ha e borzalomhoz hozzáadjuk a gyönyörteljes elragadtatást, mely a princípium individuationisnak ilyen megtörésével fölfakad az ember, sőt a természet legbensőbb lényegéből, akkor belepillantunk a dionysosi állapotba, melynek még jobban közelébe léphetünk a mámor analógiájának segítségével. Vagy a narkotikus ital hatásától, melyet a primitív emberek és népek mind himnuszokban zengenek meg, vagy a tavasz hatalmas, az egész természetet kéjesen átható közeledtétől támadnak életre azok a dionysosi gerjedelmek, melyek fokozásával az ember szubjektivizmusa a teljes önfeledtségbe olvad át.

A német középkorban is ugyanaz a dionysosi hatalom táncoltatott meg egyre növekvő tömegeket, melyek dalolva és bokázva vonultak egyik helyről a másikra: Szent János és Szent Vitus etapjának e táncosaiban ismerünk rá a görögök bacchikus chorusaira, melyek eredete Kis-Ázsiában, Babylonban s a szák orgiákban vesz el. ...

A dionysosi igézet nemcsak az embert fűzi össze újra az emberrel: az elidegenített, ellenséges vagy megigázott természet is újra békeünnepét üli tékozló fiával, az emberrel. Önként kínálja adományait a föld, és békülékenyen jönnek elő a sziklák és sivatagok vérengző vadjai. Virággal és koszorúkkal van telehintve Dionysos kocsija: párducok és tigrisek vannak a hámba fogva.

Tegyük át képbe Beethoven ujjongó dalát az “Örömhöz”, s ne legyen lomha a képzelőerőnk, mikor milliók remegve roskadnak a porba: ilyenformán közelébe léphetünk a dionysosi állapotnak. A rabszolga most újra szabad emberré válik, leomlanak mind a merev, ellenséges határok, melyeket a szükség, a kényszer vagy az “arcátlan divat” vont az emberek közé. Most, a világharmóniának evangéliumától, minden ember nemcsak kiengeszteltnek, megbékültnek, egybeolvadottnak érzi magát embertársával, hanem egynek vele, mintha Maja fátyla széjjelszakadt volna, s már csak rongyokban libegne a titokzatos Ős-Egy-Ok előtt. Dalolva és táncolva nyilatkozik meg az ember, mint tagja egy felsőbbrendű közösségnek: a járást és beszédet elfeledte, s azon az úton van, hogy táncolva röpüljön a légbe. Taglejtéseiből varázslat szól. Mint ahogy most beszélnek az állatok, s a föld tejet és mézet kínál, úgy az emberből is valami természetfölötti hang csendül ki: istennek érzi magát, ő maga most oly elragadtatva és fenségesen jár, mint azelőtt az isteneket látta megjelenni álmában.

Az ember nem művész többé, ő maga művészi alkotássá vált: az egész természet művészi ereje, az Ős-Egynek legteljesebb gyönyörűségére, a mámor viharzásában nyilatkozik meg. A legnemesebb anyag, a legdrágább márvány, az ember formálódik és mintázódik itt, s a dionysosi világművész vésőütéseit az eleusisi misztériumok kiáltása kíséri: “Porba rogytok, milliók? Világ, sejted az alkotót?” …

A görög ember ismerte és érezte a lét gyötrelmeit és borzalmait: hogy egyáltalán viselni tudja az életet, velük szemben a ragyogó olimpusi álomvilágot kellett megteremtenie. A természet titáni hatalmaitól való szörnyű aggodalmat, a minden megismerés határán fölül könyörtelenül trónoló Moirát, az emberiség nagy barátjának, Prometheusnak keselyűjét, a bölcs Oedipus rettenetes sorsát, az Atridák nemzetségére nehezedő átkot, mely Orestesből anyagyilkost csinál, szóval az erdei isten egész filozófiáját, a velejáró mítoszokkal egyetemben, mely a komor etruszkokat romlásba vitte – mindezt a görögök az olimpusiak ama közbenső művészi világával szakadatlanul leküzdötték, vagy legalábbis elpalástolták és leplezték. Hogy elbírják az életet, ez isteneket kellett a görögöknek teremteniök, mélységes szükségből: amely folyamatot úgy kell képzelnünk, hogy a rémségek ősi titáni istenvilágából fejlődött ki lassú átmenetek után, az apollói szépségösztön varázsától, az örömnek olimpusi istenvilága: mint ahogy rózsák hajtanak ki tüskés lombok közül…

Apollo, etikai istenség létére, övéitől mértéket kívánt, s hogy e mérték betartható legyen, önismeretet...“Titánnak” és “barbárnak” tartotta az apollói görög azt a hatást is, melyet a dionysosi szellem idéz elő: bár nem leplezhette, hogy őt magát is bensőséges rokoni kötelék fűzi ama bukott titánokhoz és herosokhoz. Sőt, ennél többet is kellett éreznie: egész élete, minden szépségével és mérsékletével, a szenvedés és megismerés rejtett szakadéka fölé épült, melyet a dionysosi szellem ismét fölfedett előtte.

Mivel Apollo mégsem élhetett meg Dionysos nélkül, a “titánira” és “barbárra” végül is éppen olyan szükség volt, mint az apollóira ... Az individuum, minden határt szabása és mértéké mellett, tönkrement a dionysosi mámor önfeledtségén, s elfeledte az apollói megszabásokat. A szertelenségről kiderült, hogy igazság; az ellentmondás, a fájdalomban fogant gyönyör a természet szíve szerint szólott és nyilatkozott meg. Így aztán mindenütt, ahol a dionysosi szellem befészkelte magát, megtört és megsemmisült az apollóinak ereje. ...

A dionysosi művészet is a lét örökkévaló öröméről akar meggyőzni bennünket: csakhogy ezt az örömet nem a jelenségekben, hanem a jelenségek mögött kell keresnünk. Be kell látnunk, hogy mindaz, ami létrejön, fájdalmas pusztulásra van ítélve, bele kell pillantanunk az egyéni élet borzalmaiba – s mégsem kell elszörnyednünk: metafizikai vigasz hirtelen kiszakít bennünket a változó jelenségek forgatagából. Néhány pillanatra mi maga vagyunk az őslényeg, melynek érezzük féktelen létösztönét és életkedvét; ekkor már szükségesnek találjuk a jelenségek küzdelmét, kínját, megsemmisülését, látva az életre törő létformák túláradó bőségét, a világakarat szertelen termékenységét; e kínok rettenetes pengéje ugyanabban a pillanatban döf át bennünket, amelyben a dionysosi önkívület hatása alatt megsejtjük ennek az örömnek elpusztíthatatlan, örök voltát. A félelem és részvét ellenére is megtelünk az élet boldogságával, de nem mint egyedek, hanem mint maga az élő Egy, melynek teremtő kedvével összeolvadtunk.”

*
A kivonatolt első két fejezet csak az új esztétikai bölcselet alapvetését tartalmazza. Fő irányzata ennyiből is megérthető. A teória részleteit a szerző a könyv első tizenöt fejezetében világítja meg. Ebből született később, a többi között, Jaspers egzisztencialista rendszere és Sartre-é, aki a „La nausée” (Undor) c. filozófiai regényének fő eszméit a hetedik fejezetből vette. Nietzsche jó három évtizeddel a modern mélylélektan előtt rájött a tudattalan szerepére. Az ebben a könyvében szóba hozott két alapelv még egyenrangú, egymást kiegészítő módon működik. Ez még a klasszika filológián alapuló esztétikai bölcselet. Életfilozófiává akkor alakul át, amikor a szerző a dionyzoszi principium elsőbbségét, a biológia hatóerők uralmát kezdi hirdetni.


 

Szólj hozzá!

Címkék: elmélet

Nietzsche: Túl jón és rosszon. Egy jövendő filozófia előjátéka

2011.08.16. 15:11 Italo Romano

Túl jón és rosszon. Egy jövendő filozófia előjátéka
(A téves ítélet)
Az új filozófiai nyelv ezt önmagában nem kifogásolja. A kérdés az, mennyiben fajfenntartó, netán fajtenyésztő. Ha igen – szükségesnek ismerjük el. „ha lemondanánk a téves ítéletekről, az életről mondanánk le, az életet tagadnánk.” Ha a valótlanságot - egyébként veszélyes módon - életfeltételként ismerjük el..."már ezzel is túllépünk jón és rosszon.” Régen („a morál előtti korszakban”) a következmény szerint ítéltek a tettről, később az eredet szerint. Ezt a szándékkal azonosították. Ez morális ítélet volt, azonban már minden tettet valamilyen szándékból eredeztettek. Pedig: "egy cselekedet döntő értéke épp abban van, ami nem szándékos benne" , ami a morálon kívül esik. Ehhez képest a szándék a felszínhez tartozik.
 
(A vallásos kegyetlenség sokfokú létrája)
A fokok közül három a legfontosabb: 1.hajdan istennek embereket áldoztak, köztük elsőszülötteiket, 2. később az ember a természetét – áldozta fel aszkétizmus keretében; 3.Mit lehet még? Feláldozni minden vigasztaló, szent, gyógyító dolgot, üdvösségbe vetett hitet. Nem kellene magát Istent is feláldozni a Semmiért?
 
(Aforizmák és közjátékok)
"Amit egy kor rossznak érez, az rendszerint korszerűtlen utórezgése annak, amit hajdan jónak éreztek - egy régebbi eszmény atavizmusa"
 
"Az ellenvetés, a kitérés, a vidám bizalmatlanság, a csúfolódó kedv az egészség jele: minden, ami feltétlen, a patológiába tartozik."
 
"A kereszténység mérget itatott Erósszal - ez ugyan nem halt bele, de bűnné korcsosult."
 
(Az erkölcs természetrajzához.)
- A sok erkölcsi indoklás helyett az erkölcsök típustanát kell megalkotni. A moralisták felszínesen ismerték "az erkölcsi tényeket,mintegy környezetük, osztályuk, egyházuk, korszellemük, éghajlatuk és földsávjuk erkölcsiségeként..." Téjékozatlanok a népek múltjáról, a korokról. Általános etikájuk csak az uralkodó erkölcsbe vetett hit tudományos formulája. Minden morál zsarnokság a természettel és az ésszel szemben
 
Alkotás közben a művész nem engedi el magát: rendez, komponál, alakít, "szigorúan és finoman engedelmeskedik épp ilyenkor ezerféle... törvénynek..." A lényeg az, hogy hosszas és egy irányban történő engedelmesség legyen . Akár az egyházi, vagy udvari elvárásnak. Mindez kellett ahhoz, hogy kitenyésztődjék az európai szellem ereje! - Adott dolgot voltak kötelesek igazolni, bizonyítani isten dicsőségét, stb. Ez a zsarnokság, ez az önkény, ez a szigorú és lenyűgöző ostobaság nevelte ki a szellemet" A rabszolgaság itt is nélkülözhetetlen a fegyelmezéshez. Az emberiségnek sokáig engedelmeskednie kell valakinek, valaminek, különben tönkremegy.
 
Amíg az erkölcs csupán nyájhasznosság, addig semmiféle felebaráti szeretet erkölcse nem létezhetik, csak ami a közösségnek hasznos. A rómaiaknál is a virtus, a köz védelme de nem az irgalmas cselekedet volt az erkölcs. Bizonyos veszélyes ösztönöket, mint a vakmerőség, vállalkozókedv, alattomosság, rablóvágy, amennyiben közhasznuk volt, tiszteltek. Később ezek veszélyeztetni kezdték a közérdeket. Most már a magasrendű, független szellemiséget, nagyfokú értelmi képességet, a különállás akarását is veszélynek fogják érezni.
 
(Mi tudósok.)
A filozófusok mások, mint a tudósok. Azok gyűjtik az anyagot, szolgák. A filozófus parancsol: így legyen. A filozófiának mindennek kell lennie, magasból kell néznie a világra. Tudja, hogy csaknem az egész magasrendű kultúra a kegyetlenség átszellemítése.
 
(Népek és hazák.)
Az óvatosak és a politizáló körök elutasítják az antiszemitizmust de " óvatosságuk és politikájuk nem ez ellen az érzésfajta ellen irányul, hanem csupán veszélyes mértéktelensége ellen, kivált e féktelen érzés otromba és szégyenletes kifejezése ellen..." ..."hasznos és helyénvaló volna kiutasítani az országból az antiszemita szájtépőket."
"Európa egységes akar lenni" Ezt fejti ki. Goethe, Beethoven, Stendhal, Heine, Schopenhauer, még Wagner is, sőt, Napoleon is.
 
(Mi az előkelő?)
" Az előkelő kaszt kezdetben mindig a barbárok kasztja volt"... ők voltak a teljesebb emberek, lelki erejük miatt és ez mindig azt jelentette: ők voltak a teljesebb bestiák. Távolságtartás jellemezte urak és parancsolók viszonyát. Az arisztokratikus társadalom a feltétele a felsőbbrendű kultúrának. Úgy jött létre, hogy ragadozó emberek, még töretlen akaraterő és hatalomvágy birtokában, rávetették magukat gyengébb, kifinomultabb, békésebb, talán kereskedő, vagy állattenyésztő fajtákra, vagy ősi elpuhult kultúrákra.
(Válogatott írásai, 1972. 299-333. l.)

Szólj hozzá!

Címkék: zsarnokság elnyomás kegyetlenség

Nietzsche: A vidám tudomány. Szemelvények

2011.08.16. 12:24 Italo Romano

A többé-kevésbe elkülöníthető témákat zárójeles alcímekkel választottam szét. A gondolatsorok számos esetben átlapolódnak, más fogalmazásban kerülnek elő, olykor pedig megismétlik az Auróra már idézett helyeit.
 
(Készen kapott hit)
Önmagunkon nevetni ahogyan nevetni kellene ahhoz, hogy a teljes igazságból kiindulva nevessünk, ehhez idáig a legjobbakban sem volt elég igazságérzék...
A legtöbben nem tartják megvetendőnek, hogy készen kapott hit szerint éljenek. Nincs bennük meg az utánanézés vágya, a bizonyosság vágya, észellenes gyűlöletükben nem kérdeznek.  A dolgok összeférhetetlen összhangjának közepén állni „és nem kérdezni, nem remegni a kérdezés vágyától és gyönyörétől... ez az, amit megvetendőnek érzek."
 
(Élvezet és kellemetlenség)
Az ösztönök létfenntartó kötelessége erősebb, mint a tudat tévedései. „ Mi lenne, ha élvezet és kellemetlenség úgy össze volna egyetlen kötéllel bogozva, hogy aki a lehető legtöbbet akarja k az egyikből, annak a lehető legtöbb kellene jusson a másikból és ha meg akarja tanulni az "egekig csapó ujjongást", fel kellene készülnie a „halálos szomorúságra" is ? " A sztoikusok: kevés élvezethez kevés kellemetlenséget viselnek el. A fájdalomérzéssel az örömérzést is csökkentitek.
 
Mi mindent neveznek szeretetnek, teszi fel a kérdést Nietzsche. A birtoklás és élvezetvágy legkülönfélébb így leplezett formáit sorolja fel. A nemek közti szerelem vad birtoklásvágyát „ annyira dicsőítették és istenítették minden korban,,...ebből az érzésből vették a szeretet fogalmát, mint az egoizmus ellentétét, holott ez talán a legnaivabb kifejeződése az egoizmusnak." Mert "a szerelmesnek minden más úgyszólván közömbös, halvány, érdektelen, és kész minden áldozatot meghozni, minden rendet megzavarni, minden érdeket háttérbe szorítani szerelméért..."
 
(Vallási és erkölcsi szokások)
" az okokat és szándékokat mindig csak akkor hazudják utólag hozzá a szokáshoz, ha egyesek vitatni kezdik a szokást, és az okok és szándékok felől érdeklődnek . Ebben rejlik minden idők konzervatívjainak nagy becstelensége - ők a hozzáhazudók." ( Mert nem akarják bevallani, hogy csak hozzászoktak a régi normákhoz és azért nem akarnak változtatni rajtuk.) - Az erkölcsösség – nyájösztön, félelem az elhagyatottságtól.
Eltitkolja maga előtt a bőr alatti ember tudását, hogy a lelken és formán kívül más is van: a fiziológia (a szerelmesnek az effajta erkölcsösség ma is idegen.) A vallásoknak ugyanígy idegen a természettörvény - tudósok beavatkozása a ő területükre, azzal, ami nem vezethető vissza erkölcsi és önkényes cselekedetekre.
 
(Ritmus, költészet)
A ritmus segített megőrizni az emlékezni valót. Az isteneket is ritmusokkal szelídítették, először a vad orgiáig fokozva a szenvedélyeket, majd a megnyugvásig eljutva. A melódia eredete, a Mélosz a szó töve szerint csillapítószert jelent. A ritmus mágikus hatalmat gyakorol. Hasznos is: a munkát segíti mágikusan, előkészíti a jövőt, egy istent kényszerít arra, hogy megjelenjen. Felszabadít a félelem, bosszúszomj, rögeszme mértéktelenségétől. A vers révén az ember csaknem istenné vált. A művészek csak hírnökök és futárok, az igazi becslők a gazdagok és tétlenek.
 
A barbár követők nem Schopenhauer értékeit veszik át, hanem misztikus tévedéseit az akaratról. Wagner Sch. párja akar lenni és lemond arról a magasabb rendű követelményről, hogy az emberi megismerés és tudomány párja legyen. De:
"Végtére is, oly kevéssé fontos egy művész filozófiája, ha az éppen csak utólagos filozofálás és művészetében nem tesz kárt." A művész alkalmi és hozzá nem illő maskarája miatt ne haragudjunk rá. Maradjunk hívek Wagnerhez abban, ami benne igaz és eredeti - kiváltképp úgy, hogy magunkhoz maradunk hívek abban, ami igaz és eredeti bennünk.
 
(A valótlan kultusza és a szükséges bohóckodás)
A művészet a valótlan kultusza, mely segít elviselni a valótlanságot és hazugságot. „esztétikai jelenségként még mindig elviselhető számunkra a lét...." " időnként meg kell pihenni önmagunktól, úgy hogy távolról és föntről nézünk magunkra....hébe-hóba örülnünk kell balgaságunknak, hogy tovább örvendezhessünk bölcsességünkön."
 
(Felismerni a megismerő szenvedélyünkben bujkáló hőst és bolondot.) Végső soron nehézkes és komoly emberek vagyunk, " inkább súlyok, mint emberek, semmi sem tesz olyan jót nekünk, mint a csörgősipka ... szükségünk van minden pajkos, lebegő, táncos, csúfolódó, gyermeki és boldog, művészetre, hogy el ne veszítsük azt a dolgok fölötti szabadságot , amit eszményünk követel tőlünk."
A logika a logikátlanból, az ösztönből származott, mert számtalan lény pusztult el, aki nem tudott alkalmazkodni, vagy nem eléggé tudott. Minden kétkedő hajlam veszélyezteti az életet, mely tele van logikátlansággal.
 
(Az erkölcsiség - nyájösztön)
"Ahol erkölcsre bukkanunk,ott az emberi ösztönök és cselekedetek értékelésére és rangsorolására találunk. Ezek az értékelések és rangsorolások mindig egy közösség és nyáj szükségleteinek a kifejezői: ami neki elsősorban - és másod- és harmadsorban is - a hasznára van,az egyúttal az egyedek legfőbb értékmérője is." "Az erkölccsel szoktatják hozzá az egyént, hogy egy nyáj funkciójává legyen és csak funkcióként tulajdonítson értéket magának." "Az erkölcsiség: nyájösztön az egyénben". Nagyon különböző feltételei vannak a közösségek létfenntartásának, mások és mások az erkölcsök és a jövőben is sokat fognak változni."a vallásos ember minden vallásban kivétel..."
 
(Istenfogalom)
Az imádságot olyanoknak találták ki akiknek nincs saját gondolatuk, lelki emelkedettségük Nyugton vannak a ceremónián. ""Maga Isten sem létezhet bölcs emberek nélkül” mondotta Luther és jogosan; de "Isten még kevésbé létezhet balga emberek nélkül" - ezt már nem mondta a derék Luther! -  Isten, ha bíró, nem lehet a szeretet tárgya. - Ha fenyeget, ha megbosszul - mindez nagyon keleti: ez már elégséges kritikája az egész kereszténységnek." "Buddha azt mondja: ne hízelegj a jótevődnek" - Mondjuk el ezt egy keresztyén templomban s rögtön megtisztítja a levegőt minden keresztyéniségtől."
Ami az őskorban egy másik világ föltételezéséhez vezetett, "az nem ösztön volt és igény hanem bizonyos természeti folyamatok téves értelmezése, az intellektus zavara."
"Boldoggá tesz, ha látom,hogy az emberek egyáltalán nem akarnak a halál-gondolatról gondolkozni! Szeretnék valamivel hozzájárulni ahhoz,hogy még százszor gondolkodásra-méltóbbá tegyem számukra az élet-gondolatot."
 
(A megismerés hősiessége)
Harciasabb kor kezdődik, amely "hadat visel a gondolatokért és következményeikért."hősiességet visz a megismerésbe. Veszélyesen élni - ebben dimenzióban léteznek az új kort előkészítő emberek. Némán, magányosan elszántan, láthatatlan tevékenységben elégedettnek és állhatatosnak lenni, azt keresni a civil és nagyvárosi kultúrában, amit le kell győzni benne. Magatartásuk velejárói: derű, türelem, egyszerűség, nagy hiúságok megvetése ,, győztes nagylelkűsége, legyőzöttek kis hiúságainak elnézése, "emberek, akik élesen és szabadon ítélnek minden győztes felett, és így ítélik meg a véletlen szerepét is minden győzelemben és dicsőségben..." Jártasak a parancsolásban és az engedelmeskedésben. " Éljetek harcban a magatokfajtával és önmagatokkal is. Legyetek rablók és hódítók, amíg uralkodók és birtoklók nem lehettek, ti megismerők!"
 
(Mint egy tóba...)
"talán attól emelkedik majd egyre magasabbra az ember, amikor már nem folyik bele egy istenbe." Viszolygok azoktól az emberektől, akikben minden természetes hajlam tüstént betegséggé válik, valami torzzá vagy épp gyalázatossá - ezek bírtak rá minket arra a nézetre, hogy az ember hajlamai és ösztönei gonoszak; ők az okai, hogy annyira igaztalanok vagyunk természetünkkel és mindenféle természettel szemben!"
 
(Magas fokú kultúra)
"Ma már mindenki tudja, hogy az ellentmondás elviselésének képessége magas fokú kultúra jele".A felsőbbrendű ember maga idézi elő, mert így útbaigazítást kaphat saját rejtett igazságtalanságáról. "de az ellentmondani-tudás, a megszokott, a hagyományos, a megszentelt dolgok ellenzésében kivívott lelkiismeret - több mindkettőnél....” Ez a felszabadult szellem legmerészebb lépése. - "Az élet a megismerés eszköze" - ezzel az alapelvvel szívünkben nemcsak bátran, hanem még vidáman is élhetünk és vidáman nevethetünk! És ugyan ki tudna jól nevetni és élni, ha előbb nem értett volna jól a harchoz és a győzelemhez?"- Nagy kárt okozott a butaságnak Szokratész , azt követelve, hogy ne mások nézeteihez igazodjunk. Annak a megismerő lénynek az élménye, aki "az emberiség történetét összességében saját történeteként tudja átélni"- mindent érzést megér.
 
(A szabad szellem)
"Amikor egy ember arra az alapmeggyőződésre jut, hogy neki parancsoló kell , hívő lesz belőle; fordítva viszont, elképzelhető volna az önrendelkezés öröme és ereje, az akarat szabadsága amikor a szellem búcsút mond minden hitnek, ,minden bizonyosság-vágynak, mert jártas abban, hogy könnyű köteleken és lehetőségeken tartsa fenn magát, és még a mélységek szélén is táncoljon. Az ilyen szellem volna a par excellence szabad szellem."
 
(Pusztitás és alkotás)
A pusztitás lehet az újat alkotás mozzanata és anarchikus. mindent tagadás, az alkotás lehet goethei, segítő, emberséges és lehet a saját énjét ráerőszakoló schopenhaueri, wagneri.
"Nem vagyunk emberbarátok; sohasem merészelnénk megengedni magunknak, hogy az "emberiség iránti szeretetünkről" beszéljünk. Ez francia divat... Nem , mi nem szeretjük az emberiséget; másrészt viszont korántsem vagyunk eléggé "németek" ahhoz, hogy a nacionalizmus és fajgyűlölet szószólói legyünk..." Ámde amikor új rendszerek szükségességéről gondolkozunk, egy új rabszolgaságéról is - „mert az "ember"-faj minden erősödéséhez és emelkedéséhez újfajta rabszolgává válás is tartozik - igaz?" (Nietzsche egyfajta platoni rabszolga államban gondolkodik, tehát nem konzervatív, nem liberális, sem nem szocialista) "egyáltalán nem tartjuk kívánatosnak, hogy a földön az igazságosság és a szabadság birodalmát alapítsák meg (mert az minden körülmények közt a legmélyebbre süllyedő középszerűség és elkínaiasodás birodalma lenne)”...
Forrás: Fr.Nietzsche Válogatott írásai Gondolat Kiadó, 1972 ford: Szabó Ede. Európáról és a nemzetállamokról szóló kritikája: fenti mű 215-216 l.

Szólj hozzá!

Címkék: szellem

„Gondolatok az erkölcsi előítéletekről”

2011.08.16. 08:23 Italo Romano

 

A fenti cím Nietzsche Hajnalpír (Auróra) c. művének alcíme.
Mindjárt bevezetőben megjegyzi, hogy "...a természet és a történelem gyökeres erkölcstelensége "... láttán Kant pesszimista volt.
 
...az erkölcs a cselekvés és értékelés hagyományos módja.” A régi tapasztalatokon alapul. Az erkölcsi érzék (erkölcsiség): ennek vitathatatlansága. Ellene működik annak, hogy új tapasztalatok alapján helyesbítsük az erkölcsöt, új, jobb erkölcsöt teremtsünk: az erkölcsiség elbutít. Az erkölcsi magatartás, mint alkalmazkodás, mondja, az állatoknál is megvan. Az erkölcs tehát az ösztönökből ered.
 
"Szomorú: de a tudományosan gondolkodó embernek egyelőre gyanakodnia kell minden magasabb rendű érzésre , annyi tébollyal és esztelenséggel vegyülnek össze." Az ösztönnek nincs erkölcsi jellege és neve, de társadalmi. erkölcsi tulajdonság képét veszi fel. (Pl. irigység, remény, harag.) A zsidók Jehovát a haragos prófétákról mintázták.
 
"Az egész tudomány: "Ismerd meg önmagad"" . "Csak minden dolgok megismerésének végén ismeri majd meg az ember önmagát." Mert a dolgok csupán az ember határai.
Az új alapérzés: végleges múlandóságunk tudata. Régen az alapérzés isteni eredetünkre ment vissza. Most az eredetünk táján ott vicsorog a majom. Ezért inkább a jövőhöz fordulunk: az, amerre megyünk, bizonyítaná az isten-rokonságot. Ám nem emelkedhetünk ebbe a magasabb rendbe, az isten-rokonságba.
 
A szellemi, erkölcsi, vallási, művészi mámorban élők - rajongó kótyagosok. Az ilyen álmodozók, félbolondok,géniuszok - többet árthatnak, mint a gonosztevők.
 
Paulus üldözte a törvényt, Krisztust, majd rájött, esztelenség üldözni hiszen csakis "benne és nem másban kaphatom és tarthatom meg a törvény megsemmisítőjét ." A kereszténységnek sikerül Eroszból és Afroditéből gonoszt teremteni, pedig ezek nagy, eszményszülő hatalmak. S miért kell gonosznak tekinteni azt, amit csak kordában kell tartani? "Nem az alantas lelkek szokása -e, hogy ellenségüket mindig gonosznak vélik?!" A nemzést a rossz lelkiismerettel kapcsolják össze; "erósz az ördög" lassanként érdekesebb lett az emberek számára minden angyalnál és szentnél, hála az egyház sugdolózásának és titkolózásának minden erotikát illetően. Ezért a szerelmi történet lett az egyedüli érdekesség, egész költészetünkben és gondolati rendszerünkben túlteng - az ókorhoz képest érthetetlenül túlzó mértékben. Egykor majd nevetni fognak ezen.
 
Nem kellenek papok. Buddha az önmegváltás vallásának tanítója volt. "milyen messze van még Európa a kultúrának ettől a fokától!"
 
Kerülni kell sok erkölcstelennek nevezett tettet, pártolni kell sokat, amit erkölcsösnek neveznek, de más okból. Újra kell tanulnunk érzéseinket, a tekintélyi erkölcsöt pedig tagadni. "Az egyénnek, ha boldog akar lenni, ne adjunk semmiféle előírást a boldogsághoz vezető útról: mert az egyéni boldogság saját, mindenki másnak ismeretlen törvényekből fakad, külső előírások csak gátolhatják, akadályozhatják"
 
" Kötelességeink - ezek a mások ránk vonatkozó jogai." "Tisztelet, becsület a véleményeiteknek. De kis, szabálytalan cselekedetek többet érnek!" Káros, ha ateista keresztelteti gyerekét, pacifista katonánk megy, eszes ember igazolja az esztelen hagyományt. A halottélesztgetők túlértékelik a múlt egy darabját, fel akarják támasztani azt.
 
Az iskolák öntik belénk a klasszikus és egzakt tudást, pedig az étel csak annak való, aki éhezik rá. "Legbiztosabban azzal ronthatunk el egy ifjút, ha arra oktatjuk, hogy többre becsülje a vele egyformán gondolkodót a másképp gondolkodónál."
Forrás: Friedrich Nietzsche válogatott írásai, Gondolat Kiadó 1972. 45-145.l.

 

Szólj hozzá!

Címkék: erkölcs

A Sátán papjai. Folytatás és befejezés

2011.08.06. 09:34 Italo Romano

 

A legutóbb itt szemlézett Babits-műből, terjedelmi okokból kihagytam egy tanulságos gondolatfutamot. Ezt most pótolom.
 
Az utóbbi két évszázad nagy gondolkodói joggal bírálták a Felvilágosodás egyoldalú ész-kultuszát és Babits sem az utóbbit kívánta helyreállítani. Az ellen emelt szót, hogy az embert az állattól megkülönböztető kultúrát, az emberi cselekvést vezérlő értelmet az érzelem, és az akarat:  indulatok, szenvedélyek, egyéni, vagy falkaösztönök, haszonelv, intuíció szorítsa háttérbe. Tudta, hogy ezek erőteljes motivációk, de ellenezte, hogy morális normaként kövessék őket.
 
A magyar költő esszéje Julien Benda tanulmányához kapcsolódik. Az írástudók árulásának folyamata Julien Benda szerint párhuzamos a modern anti-intellektuális és pragmatikus világnézetek kialakulásával. Habár ezek prédikátorai jelentékeny és befolyásos szellemi alkotók voltak, őket Babits a Sátán írástudóinak nevezte.
 
Árulásuk „úgyszólván autochton és tisztán szellemi eredetű. Nem úgy történt, hogy az Ész meghódolt volna akármilyen tekintetek előtt, visszahátrálva mindenen fölülálló szabadságában és merészségében. Ellenkezőleg, az Ész, miután a XVII. és XVIII. századok folyamán kivívta autonómiáját minden hagyományos korlát gyámsága alól, csak önmagára hallgatva logikusan és tekintetek nélkül folytatta pártatlan bírói működését, s annyira ment tekintetnélküliségében, hogy végül saját magát is kritika alá vonta: s ez a paradox cselekedete lett megindítója annak a pszichológiai folyamatnak, mely a XIX. század folyamán szinte az Ész mazochizmusává fajult el, s végül is arra vezetett, hogy az Ember legnagyobb büszkesége, az állatoktól megkülönböztető Intelligencia, önmaga ásta alá saját tekintélyét.
 
Magamat ismétlem, mikor ezekről a dolgokról beszélek: mert már abban a régi cikkemben, amire írásom elején hivatkoztam, (A veszedelmes világnézet, 1917.) megpróbáltam ezt a folyamatot vázolni. Nincs is hozzátennivalóm ahhoz, amit ott megírtam. A tiszta ész kritikája óta az emberi filozófia tevékenysége jóformán abban merül ki, hogy - amint előbb kifejeztem - az Ész tekintélyét aláássa. A nagy gondolkodók, akik kimutatták, hogy az ész csupán alárendelt eszköz, melyet az Akarat vagy Ösztön alkotott magának a létért való küzdelem céljaira - késői mellékterméke a Fejlődésnek -, eleinte még nem sejtették gondolataik következéseit. Ők távol voltak attól, hogy az Ész erkölcsét lerontsák, és helyébe az ösztönökön alapuló erkölcsöt ültessék trónra. Részükről még az Ész elleni kritika is az Ész erkölcsének egy hőstette volt: az Ész hősies igazságszeretete önmaga ellen, önmaga rovására! De a fejlődés, melyet elindítottak, már nem állhatott meg. Nietzsche az Akarat morálját hirdeti, Bergson az Ösztön ismerettanát. Mert mi más az intuíció, mint az Ösztönnek a megismerés forrásává való avatása? Aztán megkezdődött az Igazság kritikája a pragmatistáknál. Az Ész kényszerült lemondani a döntőbíró szerepéről is (az Igazság dolgaiban): mint egy tekintélyét vesztett király, kit végre is letesznek székéről. S közel vagyunk ahhoz, hogy az önzetlen Ész székét a tudományban is az önző Élet foglalja el. Ha az igazság egyetlen kritériuma a hasznossági elv - igazság az, amit föl tudunk használni -, akkor az igazság nem független többé az élettől és az érdektől. Az a kultúra pedig, ahol a megismerés főforrása az ösztön, és egyedüli értékmérője a hasznosság, ahol a legmagasabb morál a falka harcában való önfeláldozás, s ahol még az ész is csak az ösztönélet izgatója vagy az Akarat szolgája akar lenni: nem emberi, hanem állati kultúra.”

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: ész

süti beállítások módosítása