Földes Károly írja:
A Tanulókör érdeklődött az 1996-ban végzett szakmai tevékenységem és az avval kapcsolatos dokumentumok, kommunikációk iránt. Emlékezetemben nem bízom, de a fennmaradt állományokból egyet-mást be tudok másolni és közben néhány emlék, reflexió is aktiválódik. Előre is köszönöm figyelmüket.
1996 elején szerkesztési munkálatokat kellett végeznem az előző évben készített referátumok publikálása végett. "Tőkegazdasági kutatások és alkalmazásuk" címmel tartott előadásom a BKE jubileumi konferenciájáról kiadott könyvben jelent meg. A bibliográfiai adatokat a 8. iratismertetésben megjelöltem. (Néhány témája: gazdasági dinamika, tőkeösszetétel, monetáris folyamatok, kínálati oldal.)
Februárban véglegesítettem a "Hungarian Steps toward European Union Membership" címmel az ECSA 4. biannuális nemzetközi konferenciáján Charleston, S.C. -ban 1995-ben tartott előadásomat. Az akkori kiutazást a G. Marshall Fund of the US által nyújtott nagyvonalú támogatás tette lehetővé. A paper szövegének CD-ROM-on és on-line történő publikálását még a '95.06.19-i levelükben megígérték és ezt be is tartották. http://aei.pitt.edu/6930/1/foldes_karoly.pdf Koordinátáit a 8. ismertetésben szintén megneveztem. Néhány témája: célmátrix, szabályozómátrix, gazdasági rendszer, liberalizálás, stabilizáció, növekedés.
1996 V.1- VI.24 között bostoni egyetemeken folytattam konzultációkat a fenti dolgozatokról. A tartózkodási költségeket helyi források fedezték. Közben újabb tanulmány írásába fogtam az alábbi okból.
06.02-i keltezéssel meghívó levelet kaptam az ISA Japánban tartandó konferenciájára. Ekkor készítettem egy referátumot : "Integration Compatibility of the Hungarian Economy. Paper for the ISA-JAIR Joint Convention, September 1996, Makuhari, Japan” (21 p.), melyet az utóbbi helyszínen és időpontban távollétemben Bakos Gábor ismertetett, köszönet érte. Most már egyre gyakrabban választottam azt a lehetőséget, hogy csak az előadás szövegét küldöm el a költséges utazások helyett. A távoli, kimerítő repülőutak számát életkori megfontolások miatt sem ártott mérsékelni, hiszen már túl voltam az általános nyugdíjkorhatáron. A megelőző évtizedben magam is végrehajtottam a digitális, majd világhálós átállást, ami módosította a személyes előadások és a publikációk szerepét. Az ezredforduló óta főképpen a világhálón publikálok. Míg korábban a "real life"-ban elismert kutatói státuszt, most már a világháló egyik láncszemének működtetését találtam a számomra legkedvezőbb elfoglaltságnak. Stabil erőforrásaim nem függtek senkinek az elismerésétől és nem is igényelték azt.
09.17-i levelében a Northeast Political Science Asssociation Koordinátora, Glenn Palmer értesített arról, hogy meghívtak az éves konferenciájukra ą "Participation of East-Central Europe in EU Enlargement" c. témában tartandó előadásra, de ebben az esetben is az imént említettek szerint jártam el kiutazás helyett. Az ISA ugyancsak jelezte, hogy kész fogadni egy 1997-ben Torontóban tartandó előadást a soron következő éves kongresszusukon "Hungarian Steps toward EU Membership" címmel. Mivel azon a helyen már több hónapot eltöltöttem, újabb tudományos kapcsolatok létesítése végett a referátumot másutt adtam elő, az ISA-nál pedig vállaltam a részvételt az azután következő kongresszuson. Ezt az ígéretet betartottam, amiről esetleg 1998 kapcsán számolhatok be.
A hazai tőkekutatási pályázati munkámat független és részletes véleményezés alapján a szakzsűri jóváhagyta, és az egyetemi jubileumi ülésszakon előadott ismertetése minden jel szerint szintén meglehetősen jó fogadtatásban részesült. Ugyanezen program keretében készült el: "Reflexiók a tőkegazdaságról "MTA Közgazdaságtudományi Intézete, 1996 (16 p+ 6 p adattár), valamint a "Ténylapok a gazdaságról" 1996 (10 p). Az előbbi néhány témája: államgazdaság, eladósodás, magyar paradoxon, stagfláció, lakossági pénztulajdon, az IMF kritikája). Az utóbbiban vizsgált jelzőszámok, folyamatok: GDP, beruházások, reáljövedelem, aggregált kereslet, államháztartás, megtakarítások. Habár az intézetben nem igényelhettem a két dolgozat témáihoz szükséges áttekintést és pártmentes szemléletet, mégis megtettem az alábbi lépést.
December 5-én előadást tartottam róluk „A tőkegazdaság megközelítése félperifériáról” címmel, afféle hattyúdalként. Ennek szövegét nem adták ki, szemben a már említett egyetemi jubileumi előadásom publikálásával. Megtárgyalása szűk körű és felületes volt. Az adatok cáfolták a lakossági pénztulajdonról politikailag elfogadott álláspontot. A belőlük levont következtetés jogosságát az aktivista kutatók nem akarták elismerni. Különösebben nem is támadták, de ezt a közeget már nem tartottam kielégítőnek. Ott a szolgáló tudományosság gyakorlata érvényesült, mellyel még 1990-ben szembe szálltam. Mechanikus, vagyis alárendelő jellegű szervezetet kreáltak, amitől a kutatónak lehetőleg minél távolabbra kell kerülnie. Témáim propagandamentes megvitatásához (terjedelmük, rétegzettségük és feldolgozási módjuk miatt) korábban már más helyeken kerestem és találtam meg a hozzáértő és tárgyszerűen bíráló résztvevőket. Ezután már főképpen csak az intézet könyvtárára, infrastruktúrájára, internet hozzáférésére volt szükségem addig, amíg a saját hálózati kapcsolódásom technológiailag nem épült ki. Igazi munkahelyem akkor már egy ideje a világháló volt. Az intézeti könyvtáros hölgyek segítsége és kiemelkedő műveltsége azonban külön említést érdemel. Ebben és más tekintetben az OGYK szolgáltatásait is használni tudtam a Parlament épületében.
Külföldi érintkezési pontjaimon kívül itthon is másfelé orientálódtam. Elfogadtam egy megbízást az "Az európai munkanélküliség tényei és összefüggései” c. témára és elkezdtem annak kidolgozását a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Növekedés és foglalkoztatottság c. OTKA programjában. Egy csekély létszámú, olykor belterjes csoportlogikájú kutatóhelynél természetesen sokkal szélesebb bázist képvisel egy egyetem. Erről azonban már akkor tudatosan lemondtam, amikor docensként nem folytattam tovább a főhivatású oktatói pályát. Részben a huzamos külföldi tartózkodások miatt, részben azért, mert már nem akartam évről évre ugyanazokat a témákat előadni, akár az alkalmazható variációkkal, újdonságokkal is javítva. Ellenben a szakmai hozzáértés, a kutatási együttműködés, az elméleti színvonal, a korrekt vélemények tekintetében a sok központú egyetemi közeget találtam a legjobbnak. A külföldi tanulmányutak végül mégis csak lehetővé tették az intenzív érintkezést ezzel a közeggel.