Földes Károly írja:
Az alábbi rövid dialógusunk alapján itt helyezem el a bejegyzés törzsszövegét.
6. italo 2016. 01. 31. 18:07
Hídavatás, bemásolnám a " Részlet Soros György: Újragondolt kapitalizmus című cikkéből" c. posztodat az Ismeretvadász elnevezésű blogomba (blog.hu) a nickneved, mint szerző feltüntetésével, kommentek nélkül.
7. hídavatás (szerkesztő) 2016. 01. 31. 20:32
6. italo
Rendben!
Részlet Soros György: Újragondolt kapitalizmus című cikkéből hídavatás |2015. febr. 23.
Egy vallomással kezdem: mondhatnak rá ezt is, azt is, biztosan igaz, de rám ez a cikk nagy hatással volt, amit az is mutat, hogy azóta is megvan. (És nem kell az XY cikkeresőben bogarásznom, utána meg fizetnem érte - pffff! :P)
Megjelent a HVG 2002. szeptember 7-ei számában, az írás a The New Republic folyóirat szeptember 2-ai számában megjelent esszé rövidített változata.
(Én meg még tovább rövidítem.:)
"A vállalati csalások és a pénzügyi botrányok egész Amerikát felháborították. A felháborodást csodálkozás kíséri: hogyan történhetett meg mindez? Pedig csodálkozásra semmi ok. A kilencvenes évek fellendülését kísérő túlkapások és a reformok követelése a pénzpiac visszatérő jelenségei. Legföljebb azon lehet csodálkozni, hogy oly sok fellendülés-visszaesés ciklus után még mindig nem értjük a piacok működését. (Ide muszáj beszúrnom a saját gondolatomat. Mégpedig azt, hogy ha én, hozzá nem értő nem értem, szerintem rendben van. De hogy közgazdászok, politikusok sem, az már nagyon nincs rendben!!!!!)
A jelenleg uralkodó álláspont szerint az az ár, amelyért a vásárló hajlandó venni, az eladó pedig eladni, végül egyensúlyba kerül. Ez a mütyürkék piacára talán érvényes, a pénzpiacra azonban semmiképp. Ez utóbbin rendkívül nehéz az egyensúlyt megteremteni, mivel ott nem előre ismert mennyiségekkel dolgoznak: a piac szereplői olyan jövőt próbálnak kiszámítani, amely attól függ, hogy a jelenben milyen FELTÉTELEZÉSEKKEL élnek a jövővel kapcsolatban. A pénzpiac történései befolyásolhatják azokat a gazdasági alapokat is, amelyeket éppenséggel tükrözniük kellene. Az utóbbi években azért emelkedtek ilyen drámai és látszólag ÉRTELMETLEN mértékben a tőzsdei árfolyamok, amit aztán ugyanilyen ÉRTELMETLEN drámai visszaesés követett. A piaci áron keresztül érvényesülő kereslet és kínálat egyirányú kapcsolata helyett ebben az esetben kétirányú kapcsolat működik. A piaci árak maguk is hatást gyakorolnak a kereslet és a kínálat alakulására. A pénz alkímiája című, magyarul 1996-ban megjelent könyvemben ezt a kétirányú kapcsolatot reflexivitásnak neveztem.
...
Míg a hatvanas évekbeli úgynevezett konglomerációs fellendülés - a befektetők akkor is azokat jutalmazták, akik MINÉL NAGYOBB NYERESÉGET tudtak produkálni, függetlenül a módszertől - csupán a piac egy részét érintette, a kilencvenes évekbeli felfutás a teljes vállalati és befektetői közösséget átfogta, és haszonélvezője volt a teljes jelenlegi vezetői réteg, beleértve a politikai vezetést is. ... Míg a hatvanas évekbeli fellendülésnek éppen a vezetői réteg ellenállása vetett véget, a kilencvenes évekbeli kifuthatta pályáját, és a kiigazító intézkedéseket csak azt követően kezdték keresni, hogy bekövetkezett a csőd. A piacpárti kormányzat a mai napig is próbálja kicsinyíteni a kár mértékét. HA AZONBAN VALÓDI ORVOSSÁGOT KERESÜNK A PROBLÉMÁKRA, NEM ELÉG NÉHÁNY BŰNELKÖVETŐVEL PÉLDÁT STATUÁLNI. MINDANNYIAN KIVETTÜK RÉSZÜNKET A HIBÁKBÓL, EZÉRT MINDANNYIUNKNAK ÁT KELL ÉRTÉKELNÜNK VILÁGSZEMLÉLETÜNKET.
Ha elemezzük, hol tévesztettünk utat a kilencvenes években, két tényezőt kell kiemelnünk: a szakmai mérce visszaesését és az összeférhetetlenségi szabályok drámai lazulását. MINDKÉT TÜNET EGYETLEN ÁTFOGÓ PROBLÉMÁRA VEZETHETŐ VISSZA, A PÉNZÜGYI NYERESÉG ABSZOLUTIZÁLÁSÁRA - FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY EZT MIKÉPPEN ÉRTÉK EL.
...
AMIKOR ÁTFOGÓ ELVEKET IGYEKEZNEK APRÓLÉKOSAN SZABÁLYOZNI - AHOGYAN EZ A KILENCVENES ÉVEKBEN TÖRTÉNT -, PARADOX MÓDON SOKKAL KÖNNYEBB KIJÁTSZANI A SZABÁLYOKAT.
...
Mint az egyik bennfentes a Financial Timesnak megjegyezte: "Nem láthatták a jéghegyet, mert a csúcsán álltak."
Az a meggyőződés húzódott a pénzügyi sikerek lelkiismeretlen hajszolásának mélyén, hogy a közös érdeket az szolgálja a legjobban, ha mindenki a saját önző érdekeit kergeti. ... a 80-as években vált uralkodó eszmévé (kérdem én halkan: mikor is dolgozta ki John Forbes Nash a játékelméletét????), miután Margaret Thatcher lett Nagy-Britannia miniszterelnöke, s Ronald Rreagant amerikai elnökké választották. E nézet célja az volt, hogy a GAZDASÁGOT MEGSZABADÍTSÁK A SZABÁLYOZÁSOKTÓL ÉS A KORMÁNYZATI BEAVATKOZÁS MÁS FORMÁITÓL, ÉS MIND A HAZAI, MIND A NEMZETKÖZI SZÍNTÉREN ERŐSÍTSÉK A TŐKE ÉS A VÁLLALKOZÁSOK SZABAD MOZGÁSÁT. A piaci fundamentalizmus egyik nagyszabású terve volt a pénzügyi piacok GLOBALIZÁLÁSA, ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN MÉG AZ ELŐTT FIGYELEMRE MÉLTÓ HALADÁST ÉRTEK EL, HOGY FÉNY DERÜLT VOLNA A HIÁNYOSSÁGAIRA.
...a piaci fundamentalisták továbbra is azt hiszik, hogy elméletük megalapozott tudományos eredményekre épül, és nemcsak a közgazdaságtanra, hanem a legerősebb fennmaradásának darwini elméletére is. Ugyanakkor azzal, hogy a magánérdeket a közérdekkel azonosítják, az önérdek hajszolását erkölcsi minőséggel ruházzák fel.. ...
Még alapvetőbb hiba erkölcsi minőséggel felruházni a piaci mechanizmusokat. A piac egyik alapvető vonása ugyanis éppen az, hogy amorális, azaz erkölcsi megfontolások nem befolyásolják a piaci árakat. ... Ám épp a piacok amorális jellege miatt nem hagyhatjuk teljesen a kezükben a források elosztását. A társadalom felbomlik, ha a közérdeket nem veszik figyelembe.
...
Az eredmény pedig nem a tökéletes verseny lesz, hanem a csaló kapitalizmus, ahol a gazdagok és a hatalmasok erkölcsileg is igazolva élvezhetik kiváltságos helyzetüket. ... A szigorúan betartott erkölcsi, szakmai és társadalmi elvek viszont egyfajta horgonyként szolgálnak, amelyek a pénzügyi piacot is stabilan tartják.
Noha az amoralitás hatékonnyá teszi a pénzügyi piacokat, embertelenné is. Éppen a politikának kell némi humanitást csempésznie a működésbe, MÉG HA EZÉRT FEL IS KELL ÁLDOZNI A GDP-BEN MÉRT HATÉKONYSÁG EGY RÉSZÉT.
...
Visszajelzésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a hibák kijavítását.... Ha hiányzik a piac vagy a szólásszabadság és a választások visszajelzése, akkor a kormányok KORLÁTOZÁS NÉLKÜL HIBÁZHATNAK.
...
A törvényalkotás a megoldásnak csak töredéke. EZT A KÖZFELFOGÁS VÁLTOZÁSÁNAK IS KÖVETNIE KELL.... az összeférhetetlenségi szabályok kijátszását csak úgy tudjuk elkerülni, ha az emberek az önérdeken KÍVÜL más, közös érdeket is elismernek. A közvélekedés ilyen változása nélkül az új szabályozás és törvényalkotás csak azok újabb kijátszásához vezet. Irreális lenne elvárni, hogy a piac szereplői közül mindannyian átessenek ilyen erkölcsi átváltozáson. De a közvélemény és a közbeszéd drámai hatással lehet az egyén viselkedésére, ..."
Néhány gondolatom a cikkel kapcsolatban:
1. "feltételezésekkel élnek" - tehát abszolút szubjektív emberi tényezővel. Erről Carl R. Rogers jutott eszembe, aki a tudományos kutatással kapcsolatban sorolta fel, mi minden szubjektív benne, hogy aztán a végeredményt objektív tényként kezeljék. TEHÁT SZUBJEKTÍV EMBERI TÉNYEZŐK - mert hát talán emberek is vagyunk.
2. "tőzsdei árfolyamok ÉRTELMETLEN mozgásai"- hiszen pl. mit változik egy cég vagyona, értéke egyik percről a másikra attól, hogy valamelyik országban kiadnak egy ettől teljesen független gazdasági hírt? Hogy aztán a következő percben, vagy mondjuk órában megint visszaugorjon a kiindulási pontjára. Igazából talán nem is értelmetlen, hanem a szereplőkFÉLELMEI, ELVÁRÁSAI, TEHÁT MEGINT SZUBJEKTÍV emberi szempontok mozgatják.
3. "minél nagyobb nyereség", "pénzügyi nyereség abszolutizálása", "még ha ezért fel is kell ÁLDOZNI a GDP-ben mért hatékonyság egy részét" - könyörgöm, meddig lehet növelni a nyereséget? Vagy egy autó sebességét? Miért nem elég egy bizonyos szinten - ó egek! - stagnálni??? És akkor most mi van miért? A GDP van értünk, vagy mi a GDP-ért????
4. "a gazdaság megszabadítása a szabályozástól" - tehát ahol kéne, ott meg kiiktatjuk az emberi tényezőt, had nőjön a fejünkre egy élettelen, életünktől idegen valami.
"János 15:1 Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves."
"János 15:2 Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen."
5. "globalizáció megvalósítása, még mielőtt hibáira fény derült volna" - nem volt elég egy nagy szabású kísérlet a bőrünkre? (szocializmus)
6. "mindannyiunknak át kell értékelni világszemléletünket" - ő megtette. Akik kígyót-békét kiáltanak rá, azok megtették-e vajon, és aszerint élnek-e????
