A kezdeti civilizáció képeskönyve
Az ősi kínai nyelv elterjedését szemlélteti az alábbi térkép:
A Pekingtől Délre fekvő Anyang helység környékén találták meg a híres jóslócsontokat, a kínai nyelv és írás első dokumentumait.
A korábban leírt neolitikus Jangsao kultúra (Banpo, i. e. 4000. k.) anyaorientált közösségekből állt. http://ismeretvadasz.blog.hu/2007/09/08/banpo_6000_eve
A Sárga Folyó mentén később alakult patriarchális közösségek halászattal, vadászattal foglalkoztak, de már ismerték a földművelést is. Az őstisztelet korán megjelent, még vallási jelleg nélkül. Két központjukat az alábbi (a fenti linken egyszer már bemutatott) térkép jelöli:
Eljutottak a rézhasználathoz. Tárgyi emlékeik közül kiemelkednek a Lungsan és hozzá hasonló műveltségek edényformái, motívumai.
Később világos színek jöttek divatba:
Nincs két egyforma mintázat:
![kinac[1].BMP](https://m.blog.hu/is/ismeretvadasz/image/kinac%5B1%5D.BMP)
Különleges az i.e. 4. évezredi Hongsan kultúrából fennmaradt halotti maszk:
A fokozatosan összetevődő törzsek élén kezdetben választott főnökök álltak. Ez a kultúra mind szélesebb körben terjedt, egyre több szomszédos etnikumot olvasztott magába. Területi hatalommá alakult. Később némely, ősként tisztelt törzs-, vagy családfőnek emberfeletti hatalmat tulajdonítottak. Ezek mesés szörnyeket győztek le, használati tárgyakat találtak fel, szokásokat írtak elő, gazdálkodást tanítottak. A mítoszok hiedelmei egy-egy ilyen isteni hősnek tulajdonították a találékony és szorgos nép által kifejlesztett civilizációs vívmányokat.
Szerintük például Sen Nung honosította meg a földművelést és a gyógyfüvek, a tea termesztését. Az első elterjedt gabona a köles volt. Az árasztásos rizstermelést később vették át. Elsőként a kínaiak alkalmazták széleskörűen a trágyázást. Sen Nung, kedvelt italával:
A tealevél elterjesztését is a kínaiaknak köszönheti az emberiség többi része.
Különleges helyet foglal el a mítoszokban a Sárga Császár, Huang-TI, aki uralma alatt egyesített számos törzset.
Az ő állítólagos korszakában, az i.e. harmadik évezredben már házakat építettek, ismerték a szekeret és a csónakot, melyek feltalálását neki tulajdonítják. Főképpen pedig a selyemhernyó tenyésztés megkezdéséért dicsőítik.
Tenyésztés másutt korábban is volt, de a fő titkot, a selyemgubó legombolyításának mikéntjét a kínaiak fejtették meg.
A második évezred elején sikerült egy pusztító árvizet elhárítani. Ezt a Nagy Jünek tulajdonítják, aki a legendákban élő (régészetileg nem, vagy csak áttételesen igazolt) Hszia dinasztiát alapította. A népi hagyomány a fent elbeszélt sok fontosabb mozzanatot ennek az „első” dinasztiának tulajdonít. Ami már nem legenda: i.e 1600 körül a sang dinasztia került uralomra. Ez már az európai időrend szerint is ókori történelem.
A bronzkorba a kínaiak viszonylag későn jutottak el. Igaz, újabban találtak, i.e. 3000-1600 közöttre datálható kezdetleges bronztárgyakat (késeket). A Sangok idején kibontakozott bronzkor alkotásai viszont ma is a múzeumok büszkeségei. A Sang korszakról:
http://ismeretvadasz.blog.hu/2008/02/21/sang_korszak
Bronzból készült a Dongsondob:
Díszes áldozati edény:
Az áttekintett évezredekben rögzül a kínai lélek két fontos tulajdonsága: a művészi fogékonyság és a humor - és ekkor válik a kínai jelképvilág egyik legfontosabb pozitív elemévé a kígyó formájú sárkány.
Hitvilágának hatására a nyugati ember a gonosz jelképét látja a kígyóban. A keleti ember számára a bölcsességet és a jóságot testesíti meg.
A Sangok után az i.e. 11. századtól hosszú ideig a Csou dinasztia <http://ismeretvadasz.blog.hu/2008/03/17/a_bronzkor_vege_kinaban_updated>, majd a Lu állam (Konfuciusz szülőföldje), végül több egymással hadakozó fejedelemség uralta a területet az ország i.e 221-ben bekövetkezett első egyesítéséig. Az utóbbi Csin Si Huang Ti hódításai nyomán jött létre. A kínai birodalom vérben született, (csakúgy, mint Erasmus szerint a kereszténység) és a pápai államéhoz hasonló nagyságrendű időszakot, több, mint két évezredet élt meg. Az első császár:
A Nagy Falat is ő kezdte építeni. Üldözte Konfuciusz híveit és tanításait. A Csin birodalom:
Másfél évtized után a Hanok vették át az uralmat. Helyreállították a konfuciánus alapelveket, melyek a következő két évezredben meghatározták az államszervezet működését. Birodalmuk:
A térképen már észlelhető a birodalom egyik tartós geo-stratégiai törekvése, a belső-ázsiai hódítás.
