Panponak is írják a neolit falu mai nevét.
Kínában a Sárga Folyó, a Hoangho középső szakaszán, a mai Hszian mellett találták meg az egyik legkorábbi újkőkori megtelepedett földművelő kultúra maradványait. A mult század hatvanas éveiben kiásták sok tucat ház romjait, földalatti veremraktárakat, ezernél több használati tárgyat, 250 ember hamvait. A falut 300 m. hosszú, 17 m. mély árok védte az ellenségtől. Az épületeket 60-80 cm. mélyen a földbe süllyeszették. Vesszőfonatokra tapasztott agyagfalaik voltak. A házak kerek formája azt mutatja, hogy építőik még nem ismerték az ácsmesterséget.
A közösség az egyik legősibb, ú.n. jangsaói neolitikus kultúra első szakaszában élt.
Nagyjából egyidős a Nílus menti állam egységesülése előtt kialakult helyi településekkel. Maradványai:
A tetőt tartó oszlopok a kisebb lyukakba kerültek.
A nagyobb gödrök raktározás céljára szolgáltak.
A halott szülők illő elhelyezésére nagy gondot fordítottak. Az alábbi képen hamvakat tartalmazó urnák láthatók.
A falu lakossága anyaorientált nemzetségi társadalomban élt. Fa-és kőeszközökkel primitív kapásművelést folytattak, háziállatokat tartottak, halásztak, vadásztak. Intenzív kerámiaiparuk volt, de a fazekaskorongot még nem ismerték, a nagyjából velük egykorú sumerokkal ellentétben . A kínaiak kezdettől fogva erőteljes művészi törekvéseket valósítottak meg. Agyagedényeiket, ha másként nem, körömmel formált mintákkal diszítették, mint ezt a szép korsót:
Gabonát Európánál kétezer évvel korábban kezdtek termeszteni. A fennmaradt cserépedényekben a kutatók kölesmagvak maradványait találták. Kenderszövet is előkerült. A kultúra különleges emlékeit képviselik a kézi formálású festett kerámiák.
Állatok ábrázolása mellett sematikus emberarcok és geometrikus minták találhatók a cserépedényeken.
A Yangshao kultúra többi települései is szép műtárgyakat hagytak az utókorra:
A selymet még nem ismerték. Évezredekkel utóbb a Selyemút kiindulópontja ezen a környéken, a későbbi Hszianban volt.
A neolitikus alapokon lassan felhalmozódó technikai és szellemi tudás mintegy három és félezer évvel ezelőtt az írás megszületésében csúcsosodott ki. A kisázsiai Pergamonban feltalált információhordozó anyag (pergamen) itt is, mint másutt drága hiánycikké vált. A kínaiak kétezer-egyszáz évvel ezelőtt elvileg új hordozót találtak fel. A hsziáni múzeumban látható a világon először készített papír.
Egyebek között ezt köszönheti nekik a többi nemzet.
