Különleges fontosságuk miatt visszatérek a kínai bronzkor emlékeihez.
A bronzkorban keletkeztek azok a területileg szervezett birodalmak, melyek már általánosan érvényes jogi, erkölcsi normákat érvényesítettek. Nagy törvényhozók tevékenykedtek, de ebben az időszakban rögzültek a törzsi honfoglalások élményein alapuló mítoszok is. Ebből a korszakból merítették általánosításaik anyagát az emberi gondolkodás gigászai, akik már a következő korszakban, az időszámításunk kezdetét megelőző évezredben alkottak.
A Chou dinasztia kezdetben az akkori Kína nyugati részén, Kanszu vidékén uralkodott, majd az i.e. 12. században keletre nyomult és megdöntötte a sangok államát. Vu-vang vezetésével egészen a Huang-ho alsó szakaszáig terjedő nagy területet hódított meg és létrehozta az első igazi kínai birodalmat. A Chou dinasztia egy évezredig állott fenn. Tényleges uralmat, mint Nyugati Chou állam, az első négy évszázadban gyakorolt. Kulturális vívmányaival tartósan befolyásolta három évezred kínai fejlődését. A leletekből tudható, hogy díszes bronzedényeket készítettek áldozati célokra és ezeket a különféle adományozások ünnepélyes és írásbeli megerősítésére ajándékozták.
Felirat: Adományozok neked tíz lovat,tíz marhát, adományozok neked Wangban egy földet, Tuiban egy földet.
Felirat: Adományozok neked egy íjat és egy köteg nyilat, öt család rabszolgát, tíz földet.
Bronzból hangszereket is készítettek. Harang:
Szép háromláb valamivel későbbi időből:
A Chou birodalom társadalmi és politikai szervezete is maradandó intézményeket tartalmazott. Megőrizte az ázsiai közös földtulajdont, de Európát másfélezer évvel megelőzve a feudális viszonyok néhány elemét is meghonosította. A nemességet szigorú hierarchikus rendbe szervezte. Kijelölt hatalmi övezeteket kaptak. Helyzetük, földbirtok-jövedelmük a királytól függött. Utóbbi, az Ég Fia, a legfőbb uralkodó volt. Mitológiájuk szerint az Ég (nem személyes isten) juttatta őt hatalomra. 200 fejedelemség kiskirálya volt az alárendeltje.Az államszervezet működését hivatali apparátus segítette. A föld egyik, közös birtokban tartott és a parasztok által megmunkált része a király, az arisztokrácia, a papság és a hivatalnokok szükségleteit fedezte. A faluközösség tagjai a saját külön parcelláik terméséből éltek. Terjedt a rabszolgaság, de a földművelésben főképpen a családtagok munkaerejét alkalmazták. A paraszti lakosság életérzését írott források is rögzítették.
Ebből az időszakból származik az első kínai versgyűjtemény, a klasszikus Si King (Shih Ching), a Dalok könyve.
A 154. vers részlete, Weöres Sándor fordításából:
Hetedik hónapban hullócsillag árad,
nyolcadik hónapban aratják a nádat,
selyemhernyó-hónap: szederlevél-hónap,
a férfiember baltával ballag,
nyesünk kesze-kusza ágat,tisztítjuk a szederfákat,
hetedik hónap: szól gébics hangja,
nyolcadik hónap: fonás hónapja.
Jól ismert klasszikus a Ji King ((I-Ching), a Változások könyve, eredeti dokumentumok gyüjteménye, amit mindmáig jóslásra használnak. A Feng-Shiu rendszer is abból származik. Másik klasszikus könyv a Shu-Ching, részben legendás, részben történeti dokumentumok gyüjteménye a korai Chou időszakból. Az említettek, egyéb források mellett majdnem három évezreden keresztül a hivatalnoki vizsgák kötelező tananyagához tartoztak. A fentiek főképpen a Nyugati Chou birodalomra vonatkoznak. A széttagolt Keleti Chou állam már a következő nagy történeti korszakhoz tartozik. Az utóbbiban, Lu országban alkotott Konfuciusz. Lao ce valamivel korábban élt. Ez a korszak másutt is, nemcsak Kínában meghatározó fontosságú szellemi vívmányokat hozott létre, amivel kiérdemelte a Tengelykor nevet.
