A Tang dinasztia létrehozta a központosított kínai birodalmat, mely olykor évszázadokra részekre bomlott, de egységét mindig helyre tudta állítani. A későbbi Szung dinasztia idejében lendületbe jött a társadalmi fejlődés és szépséges műalkotások születtek.
Minden külső hódítás ellenére az ország fennmaradt, olyan módon, hogy az idegen dinasztiákhoz tartozó nemesi csoportok egybeolvadtak a kínai vezető réteggel, és átvették az évezredes hagyományokat. Az elnyomó hadseregeket időnként kiverték az országból. Az önállóság időszakait azután újabb hódítások követték. Kína részben szintén idomult az idegen elitekhez, a maga kultúráját az ő szokásaikkal és műveltségükkel átszínezve őrizte meg, de mindezt jellegzetesen saját életmódja, stílusa és izlése szerint alakította át. A lakosság ekkora tömegeit nem lehetett mássá formálni, mint amilyenné az eltelt hosszú korszakok tették. Végül minden idegen hódítóból az évszázadok alatt kínai patrióta lett, a birodalom megőrzését és védelmét kellett szolgálnia.
A Tang dinasztia után Kína újabb fellendülési korszaka az első ezredforduló táján uralkodó Szung dinasztia idejére esik. Minden tevékenységi ágat igényes módon műveltek. Az artisztikum legmagasabb követelményeit tartották szem előtt a festők.
Az akkori művészet emblematikus darabja Tan K'uan festménye: "Utazók hegy és folyó között". (I.sz. 1000. körül készült.) A selyemre festett kép alsó részén látható karaván eltörpül a hátterében magasodó hegy alatt. Beleolvad a rajta is uralkodó természetbe.
A kínai vázakészítők is remekbe szabott darabokat hagytak ránk:
Ez a műtárgy fiatalabb a festménynél, 1200 körül készült.
