HTML

ismeretvadász

Friss topikok

  • Italo Romano: foldeskaroly.wordpress.com/2019/03/06/arrangement-of-the-elements/ (2019.03.06. 08:29) Periodikus táblázat
  • Italo Romano: @szénaboglya: Nyilván kómában volt, halottnak vélték. "Halomnyi holttest": A Kazinczy utcai rituál... (2017.03.02. 14:41) Interjú egy túlélővel
  • smirgliműhely: ugyanonnan: A lelkiismeret hangtalan hívása a szorongásban önmagára szólítja fel az embert, felfed... (2017.01.30. 22:04) Heidegger írása
  • smirgliműhely: @kalassó: "nem lesz itt semmiféle ajánlat." Úgy értettük, van szerződéses kutatása a gazdasági per... (2016.11.16. 20:15) Gazdaságtörténeti áttekintés...
  • Italo Romano: @kalassó: re:"catastrophic declines in wilderness areas around the world over the last 20 years" A... (2016.09.17. 15:25) Az utóbbi hét néhány dialógusa fordított időrendben

Címkék

abszolút (1) alaca (1) alkotmány (1) amigdala (1) árucsere (1) asszociációk (103) australopithecus (1) balgaság (1) banpo (1) bauhaus (1) benin (1) birodalom (1) bölcselet (1) bulla (1) büntető istenek (1) centrumországok (1) chou (1) csalatkoztathatatlanság (1) csi (1) dawenkou (1) dialógus (1) dzsarmó (1) éjszaka (1) elmélet (1) elnyomás (1) előjelek (1) endokrinológia (1) enlargement (1) epigenetika (1) erkölcs (1) erőforrás (1) érzelmek (1) esszé (1) ész (1) fajtermészet (1) fáraó (1) felderítő (1) fóka (1) forint (1) forradalom (1) galilei (1) gazdaságtörténet (1) goya (1) gyermekkor (1) halaf (1) hamvas (2) han (1) harappa (1) haszúna (1) hitel (1) hongshan (1) ife (1) Inanna (1) inkvizíció (1) írástudók (1) iratismertetés (1) ismertetés (1) jiking (1) jorubák (1) karinthy (1) kegyetlenség (1) kemet (1) kínálat (1) konferenciák (1) kréta (1) lactase (1) laquila (1) liquidity (1) lungshan (1) megvilágosodás (1) mezőgazdaság (1) mózes (1) művelődéstörténet (1) műveltség (1) negatív (1) németh (1) nemzet (1) nézettség (1) nok (1) nyomor (1) paine (1) periodikus táblázat (1) reformáció (2) rousseau (1) sang (2) science of reaction (1) sediba (1) siking (1) Simmel (1) Sipsirica (1) strukturalizmus (1) sumer (1) svenska (1) szabadság (1) szamarra (1) szél (1) szellem (1) szépség (1) szilva (1) Szinuhe (1) tang (1) tetemek (1) toba (1) törvény (1) transzcendens (1) ujjcsont (1) vei (1) vélemény (1) vers (1) vizsgák (1) yangshao (1) zeneszerző (1) zsarnokság (1) Címkefelhő

Iratismertetés3

2014.05.31. 20:33 Italo Romano

Földes Károly írja:

Az itteni Tanulókör megtisztelő érdeklődésére válaszolva bemásolom az alábbi véleményeket.  A társadalmi átalakulásról szóló pályázat munkálataiból (1987-1990) csak a saját írásaimra vonatkoztak a kérdéseitek. Címe a kiírókkal egyeztetve módosult. Megjegyzést kell fűznöm a tőletek átvett „iratismertetés” címhez is. Ha ezt szigorúan értelmezném, az iratok egészét kellene ismertetnem. Ám az eredeti kérdéseitek a pályamű elfogadását  eredményező véleményekre vonatkoztak. Erre összpontosítva kivonatolom a nálam elfekvő irományokat. A kivonat nem jelentheti az ellentmondások elkenését.

Tőkei Ferenc 1989-es lektori véleményében a Kelet-Európa hanyatlásáról szóló könyvünket jellemezte. Ezt a pályamunka részeként két társszerzővel együtt írtam. A lektor javasolta a könyv kiadását. Örömmel fogadta a pontos fogalmi megkülönböztetéseket, bár laza meghatározásokat is talált. Helyeselte a klasszikusok elgondolásainak kritikai vizsgálatát. Hiányolta a világtörténelmi szemléletet. Sajnálta, hogy az akkor „létező” rendszert „valami keleti elfajulásnak, kifejezetten tévútnak” tartottuk és hogy a könyv szerint „az egyetlen valóban létező szocializmust a szociáldemokrácia valósította meg”. (Az előző posztban idézett Tálas Barna recenzens viszont éppen ezt az álláspontot képviselte a tanulmány korábbi verziója kapcsán.) Kovács János recenziója egyetértett azzal, hogy a deviancia nem vezethető le egy személy politikájából. Kiemelte a szovjet birodalom kudarcának konkrét okairól adott rendszerezésemet. Szintén javasolta a kiadást. A könyv lett a pályázati tanulmánysorozat egyik kötete.

Farkas János az 1991.02.14-i vitán a gazdaságról mint emberi jelenségről kidolgozott koncepciómat jellemezte. Helyeselte a gazdaságot mint emberi funkciót középpontba helyező paradigmát, melynek egyik fő vonatkozási pontja az egyén. Rendkívül jónak tartotta a gazdaságkutatás önreflexiós irányát, némi távolságtartással elfogadta az érdekmentes kutatásról írottak létjogosultságát, a politika és a policy megkülönböztetését. Különösen jónak ítélte azt a tételt, hogy az intézményi feltételeket az intellektuális tartalomból kell levezetni.- Rott Nándor - ugyanezen a vitán - helyeselve a koncepció fő tartalmát, megjegyezte, hogy a társadalomkutatás objektivitását a természettudománytól eltérő módon kell felfogni.

Mint másutt, ebben a beszámolóban is illőnek tartom az álláspontommal ellentétes vélemények ismertetését, melyek amúgy is mindig tanulságosak. Például az érdekmentes kutatás ügyében én a tényfeltárásból és a kutatás a priori adott logikai menetéből zártam ki a tudományon kívüli szempontokat. A következtetéseket a kutató maga vonja le, méghozzá szakmai szabályok szerinti tárgyszerű vizsgálatokból, ellenkező esetben azok nem lesznek tudományos eredmények. El kell ismernem, hogy Farkas és Rott tartózkodó véleménye az igazság másik oldalát fejezte ki, amit én itt nem említettem. Hiszen a tudományos munka a társadalmi szövedék szerves része, a kutatási témák kialakítása, pénzügyi megalapozása, de még a prezentálása is érdekbevágó. Saját külföldi előadásaimban ugyancsak az ország – általam értelmezett - érdekének képviselete volt az egyik elsődleges szempont. Ennek persze szakmailag megalapozottnak kellett lennie. - Csahók István, Fodor Gábor újságíró, Artner Annamária, Bihari Péter (írásban) csatlakozott a további kutatási elképzeléshez és jelezte, hogy a munkában részt kíván venni. Bakos Gábor egyetértett az objektivitásra törekvő szemlélettel. A vitáról is az ő emlékeztetője (1991.03.18.) alapján számolok be. A részvételemmel tartott számos külföldi konferencia szervezésében pedig feljegyzésre méltó kezdeményező szerepe volt.

A teljes, sok résztvevős projekt zárótanulmánya szerint annak hét kötete az átalakulásra felkészülő társadalmi erők helyzetismeretének fontos elemeit tükrözi, fejtegetéseiben pedig a maradandó tartalom, a hosszabb távon érvényes elemek dominálnak. A szakmai zsűri elfogadta ezt az értékítéletet és előzetesen jóváhagyta az egész kutatási program eredményét. Az összefoglaló beszámoló benyújtása után ez nyilvánvalóan hamarosan megtörtént. Erről akkor csak közvetett módon szereztem tudomást, nevezetesen abból, hogy 1991.03.18-án újabb pályázati projekt elfogadásáról értesítettek. ( Most már ismét a fő szakterületemről, „Tőke, egyensúly, jólét” címmel, az 1991-1994 időszakra. Ezzel szándékoztam folytatni „A tőke mint gazdasági hatótényező komparatív elemzése”c. korábbi, befejezett projektet. A tőkéről egy harmadik projektem is pályázatot nyert: ennek tanulmányát az EU támogatásából az LSE-n, Londonban dolgoztam ki.)  A „ Társadalmi átalakulás...” zárótanulmányát eredményesnek minősítő döntés végleges szövegét a hosszas formai-technikai-jogi ellenőrzések után 1995-ben kaptam meg.

65 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ismeretvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr126240893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

retimadar 2014.06.01. 10:08:49

A projekt hét kötetéről röviden hírt adtam a szerzők felsorolásával:
talon.blog.hu/2014/03/22/foldes_karoly_tarsadalomtani_kotetei

Minnesota 2014.06.01. 12:44:10

Az elsőnek említett könyv előszavát ismertettem, a hozzászólások pedig a projekt többi kötetéről is további információkat tartalmaztak. memoriterblog.blog.hu/2014/04/26/foldes_karoly_eloszava_a_kutatasrol

smirgliműhely 2014.06.01. 18:15:05

@Minnesota: Nálad írtam, hogy a projekt egyik kötetében Hegedűs András az akkor még betiltott Fehér-Heller-Márkus könyv gondolatait és az akkor ideológiailag szintén elítélt Bence-Kiss-Márkus könyvet is ismertette. A blogger megmondhatná,hogy ezt előzetesen egyeztették?

Italo Romano 2014.06.01. 19:55:12

@retimadar: A magam és a többi szerző nevében köszönöm.

Italo Romano 2014.06.01. 19:57:23

@Minnesota: Mind hasznos és pontos információ, beleértve azt, amit a másik előszóról írtál.

Italo Romano 2014.06.01. 20:01:45

@smirgliműhely: Ami a kérdés rám vonatkozó részét illeti, természetesen előzetesen megbeszéltük a kutatás tartalmát. H. egyéb tekintetben is nagyon gazdag tanulmányt írt.

Minnesota 2014.06.02. 08:35:58

A projekt második kötetéről írtam a fenti linkem által mutatott posztban, hogy a szerzői "által rokonszenvezően, ha nem is kritikátlanul tárgyalt/ismertetett gazdasági koncepciók ellentétesek a kutatásvezető nézetével, ennek ellenére elősegíti tanulmányaik elkészítését." Arra gondoltam, hogy az általuk feldolgozott gazdasági koncepciók a végletesen liberális reagani dereguláció jelszavait, a piac szerepének egyoldalú hayeki értelmezését ismételgették. Ebből eredt az a követelésük, hogy az állam vonuljon ki a gazdaságból. Valóban ellentétes volt ez a saját nézeteddel és ha igen, miben?

kalassó 2014.06.02. 13:08:25

@Minnesota: Mielőtt válaszolna, idézem egy régi szövegét.(Felszólalás. In: "Vita a gazdaságirányítás és a szervezeti rendszer fejlesztéséről" MTA KTI Közleményei, Új Sorozat 27. 1982)/x "Én úgy fogalmazok, hogy ma már a piac normális működése is feltételezi az állam bizonyos szabályozó tevékenységét...normális piac sincs önmagától."
______
/x Nálam ez a forrás a 80-as években készített munkáit felsoroló posztban szerepel.

Karolus 2014.06.02. 16:04:03

A poszt utolsó bekezdésének végén a Tőke tárgyában készített pályaműveidről írtál. Ez akkor szokatlan megközelítésben foglakozott a gazdasági élettel. Nemrég jelent meg angol fordításban Th. Piketty hasonló témájú műve, mely nemzetközi bestsellerré vált (Capital in the Twenty-First Century).

Italo Romano 2014.06.02. 17:33:40

@Minnesota: Igen, részben amiatt, amit az utánad következő komment idézett. A "vonuljon ki" agitatív jelszava akkoriban ellenzéki követelésként lehetett funkcionális, nem tudományos ajánlásként. A gazdaság át van szőve politikai, ezen belül állami vonatkozásokkal.

Italo Romano 2014.06.02. 17:41:15

@Karolus: Még a tömeges terjesztés előtt megkaptam. Majd idézek belőle. Egyik fő prognózisa értelmében a nyugati gazdaság a patrimoniális berendezkedés felé halad. A most tárgyalt "Társadalmi átalakulás" projektben ezt '87-88-ban az akkor nálunk létező rendszerről befejezett múlt időben állapítottuk meg.

retimadar 2014.06.02. 18:34:17

@Italo Romano: A "vonuljon ki" agitatív jelszava

Ezt írtam az ikerbloggerhez kommentben:
retimadar 2014.05.25. 19:47:52
"A kultúra speciális térségeiben nagy károkat okoztak az agitátorrá vedlett korábbi alkotók. A mesterségbeli szempontokat háttérbe szorította a tendenciózus nyomulás..."

szénaboglya 2014.06.02. 18:41:13

@retimadar: én meg ezt:
Humán értelmiségiek politikai mozgalma hajlamos intranzigens szektává alakulni, amint azt láttuk is.

retimadar 2014.06.02. 18:47:24

Így folytattam az előbbi gondolatomat és a tiedet:
"A mesterségbeli szempontokat háttérbe szorította a tendenciózus nyomulás: a műveket, elemzéseket, javaslatokat, programokat nem szakmai érdemük szerint ítélték meg, hanem aszerint, hogy tartalmuk és képviselőjük megfelel-e az intranzigens véleményvezérek álláspontjának."

Karolus 2014.06.02. 21:41:02

@Italo Romano: A patrimoniális rendszert negyed évszázada munkátok ötödik kötetében Hegedűs András elemezte. A mai időkről én számoltam be: europa2013.blog.hu/2013/11/21/hazai_klanok_partkatonak_kezebe_kerul_a_kozvagyon

Karolus 2014.06.02. 21:51:04

Minnesota fent belinkelt blogjában többen méltatták azt az ötödik kötetet. Rétimadár szerint "Földes szerencsés kézzel rendelte meg a projektjébe Hegedűs késői és talán a legérettebb szociológiai munkáját, benne az ellenzéki rendszerkritikák összefoglalásával."

Italo Romano 2014.06.03. 10:38:48

Ígéretemet megtartva, idézem Pikettyt. Amit gazdaság és politika összefüggéséről mond, nagyon egybevág az általam fentebb leírtakkal.
„It is possible, and even indispensable, to have an approach that is at once economic and political, social and cultural, and concerned with wages and wealth.” „Parliamentary institutions and the government of laws were never merely the bourgois institutions that Marxist intellectuals used to denounce before the fall of the Berlin wall.Yet it is also clear that the ups and downs of prices and wages, incomes and fortunes, help to shape political perceptions and attitudes, and in return these representations engender political institutions, rules and policies that ultimately shape social and economic change.” p.576

2014.06.03. 11:38:21

Nem igazán magyaros.

retimadar 2014.06.03. 17:59:38

@büyük: A lényege kábé az, hogy egyidejű gazdasági és politikai, szociális és kulturális megközelítésre van szükség. A parlament nem csupán egy burzsoá intézmény. A jövedelmi, vagyoni és árváltozások segítik a politika formálódását, mely viszont végső soron létrehozza a szociális és gazdasági változást.

2014.06.03. 21:16:50

A szóba került könyvet ismerteti: nol.hu/velemeny/mate-szindromaujratoltve-1462071
Nem akarja megszüntetni a tőkét, ellenben a mainál sokkal nagyobb adót vetne ki a dúsgazdagokra.

retimadar 2014.06.03. 21:46:01

Az idézet valóban egybevág a blogger egyik fenti kommentjének lényegével:"A gazdaság át van szőve politikai, ezen belül állami vonatkozásokkal." Érdekes, hogy a szócikke első helyen közli, miszerint a tőke működésével, pénzügyi, jövedelmi,stb. tényezőivel foglalkozott. Ez a könyvről ugyancsak elmondható.

Karolus 2014.06.04. 09:34:18

Folytatom legutóbbi kommentemet Hegedűsről."Feltárta a szociális valóság egyes mélyrétegeit, bizonyára tévedett is. Bírálták a vezető reformpolitikusok, akik viszont egyetlen szociológiai tanulmányt sem írtak. Addig az időpontig, 1960-tól számítva Hegedűsnek önállóan vagy társszerzővel 13 magyar és 20 idegen nyelvű könyve, továbbá 60 cikke jelent meg."
Más: korábbi kommentemben a tőkekutatásodról írtam: "Ez akkor szokatlan megközelítésben foglakozott a gazdasági élettel." A témáról és a pályamű egészéről nem voltak vitató vagy elutasító reakciók?

Italo Romano 2014.06.04. 15:37:48

@Karolus: "akik viszont egyetlen szociológiai tanulmányt sem írtak." A korábbi apparátcsik szemlélettel szemben haladást jelentett a gazdasági intézményvezetők és némely technokraták reformirányzata, viszont ez átcsapott ökonomista egyoldalúságba, amit Hegedűs bírált. - A vitató reakciók egyik korrekt példája Lantos Imréé. Általánosan támogató véleményéről már említést tettem. Az alaptanulmányokat összefűzve megjelenítő kompendiumról megjegyzi, hogy annak részei még nincsenek eléggé összehangolva. Egyes szerzőknél hiányzik a kerek egészre törekvés. "hiányoznak olyan szintetizáló fejezetek, mint a bevezető tanulmány." (1988.11.23-án kelt véleménye. A bevezető tanulmányt Rott Nándorral írtuk.)

retimadar 2014.06.04. 21:22:48

@Italo Romano: A bevezető tanulmányt Rott Nándorral írtuk
Ő hagyományos világnézetet képviselt. Voltak modern, nyugatias szemléletű támogatóid is?

retimadar 2014.06.05. 09:18:28

@Karolus: elutasító reakciók
Lehet, hogy ilyesmire vezetett, amit humán értelmiségi ellenzéki mozgalmárok egy csoportjáról egy fenti kommentben írtam. A műveket, elemzéseket, javaslatokat, programokat nem szakmai érdemük szerint ítélték meg, hanem aszerint, hogy tartalmuk és képviselőjük megfelel-e az intranzigens véleményvezérek álláspontjának.

2014.06.05. 15:44:32

@retimadar: Én másképpen fogalmaztam meg valami hasonlót. "A tudományos közéletben sok helyütt gátlástalan intrikusok lettek hangadók." Hozzáteszem, hogy ez nem volt irányzatfüggő: jó néhányan ezzel (is) szereztek előnyös pozíciókat.

retimadar 2014.06.06. 09:56:50

@büyük: Mivel a pályázati módszer új volt, késve ébredtek rá, hogy a zsűrikben kell pozíciót fogni. Amint egy intrikus lett az elnök, már csak egyetlen bűntársat kellett opponensként beszerveznie, hogy nulla pontot adjon a nemszeretem pályázatokra. A három kötelező opponens közül kettő általában 7 pont körül értékelte a munkákat. A nulla pontossal együtt az eredmény 14/3 lett, vagyis kevesebb, mint a küszöbnek számító öt pont.

kalassó 2014.06.06. 16:34:49

@retimadar: Addigra, mikor ez elkezdődött a tapasztaltabb kutató már bespájzolt egy csomó sikeres pályázatot, több tucat nyugati tanulmányutat, publikáció-kiadást, keleti és nyugati konferencia szereplést. Fütyült a nagyon lokális patkányversenyre és áttette a székhelyét Amerikába, vagy más, fejlett országba.

Italo Romano 2014.06.07. 10:28:28

@retimadar:"Voltak modern, nyugatias szemléletű támogatóid is?"
A nyugatias szemléletű támogatásról is csak a dokumentumokra tudok hagyatkozni. Most az intézeti reformbizottság 1989.IV.6-i jegyzőkönyve szerinti vita egy részletére. Elnökölt: Augusztinovics Mária. "Földes Károly: Az államnak az az érdeke, hogy a tőkéje olyan összetételben funkcionáljon, amely összetételben minél nagyobb jövedelmet hoz...és ennek rendelődik alá a szektorális kérdésektől kezdve minden egyéb...
Augusztinovics Mária:
Pillanat. Egyetértünk ebben?
Mindenki:
Igen.

szénaboglya 2014.06.07. 13:33:40

@Italo Romano: minél nagyobb jövedelmet hoz
A profitmentes kommunális szolgáltatás hol maradt?

Egy dolog,ami biztos:
Nem volt még rezsibiztos.

smirgliműhely 2014.06.07. 16:21:22

@Italo Romano: A 2014.06.04. 15:37:48 -i kommentnek a gondolatjel utáni második része, úgy tűnik, nem a "Társadalmi átalakulás" témára vonatkozik.

2014.06.08. 08:39:59

@retimadar: hogy nulla pontot adjon
Tisztességes pontozásos sport- és táncversenyeken a konszenzustól szélsőségesen eltérő bíráló által adott osztályzatot nem veszik figyelembe. A szubjektíven irányított tudományos zsűrizés nem nőtt fel idáig.

kalassó 2014.06.11. 10:56:00

@büyük: "A szubjektíven irányított tudományos zsűrizés" résztvevői között túlsúlyra jutottak az új konformista közéleti ügyködők, menedzserek, a szubkultúra megszállottjai, a későbbi populisták, az átállt kaméleonok. Nemrégiben, más résztvevőkkel, de hasonló szubjektivitást mutatott jelenségek a földbérlet-osztó eljárás. Nincs új a Nap alatt.

Italo Romano 2014.06.11. 21:49:10

Folytatva a reagálást a hozzám intézett kérdésre: a nyugati vagy keleti orientációnál fontosabb, hogy a recenzens ért-e ahhoz, amiről állást foglal, a véleménye elfogulatlan, vagy sem.

2014.06.12. 15:46:04

@Italo Romano: érdekelne a harmadik hazai pályázatod outputja. @kalassó: egészen jól felsoroltad a rendszerváltás után a hatalomban egymást váltó csoportok többségét. Az egzisztenciális érdekképviselők a tudományos közéletben hasonló frazeológiai ruházatokban alkudoztak. Nem prédikálhatnak erkölcsről egymásnak. Az említett szubkultúra vezető csoportja valós értékeket is lenullázott, a politizálásra tartósan alkalmatlan működésével viszont hozzájárult azok sikeréhez, akik őket akarták megsemmisíteni.

Italo Romano 2014.06.13. 20:43:13

@büyük: az output az egyik bloggertársnak a századforduló előtti aktivitásomról írt bejegyzésében található. Talán egyes kiválasztott részleteket lehetne ismertetni. A zsűrizési visszásságokra, a kisebbségben előforduló inkorrekt pontozásra kár lenne a szót pazarolni. A pályázati források nagyrészt elveszítették az egyéni kreativitás és innováció támogatásában betöltött funkciójukat. Visszakerültek a régi hierarchikus rendbe, mert az állami megszorítások miatt nagy részüket intézmény- finanszírozásra kellett felhasználni.

Minnesota 2014.06.14. 10:07:47

Könnyen beszélhetett az, aki amerikai és európai pályázatokat, tanulmányutakat tudott bespájzolni. Nem mindenki volt konferenciaképes Nyugaton.

2014.06.15. 14:13:25

Idézem
" retimadar 2014.06.04. 21:22:48
@Italo Romano: A bevezető tanulmányt Rott Nándorral írtuk
Ő hagyományos világnézetet képviselt. Voltak modern, nyugatias szemléletű támogatóid is? "

Átnézve az eddigi Iratismertetéseket, ezek közé sorolom Berend T.Ivánt és Tálas Barnát.

Italo Romano 2014.06.15. 17:32:38

Nyugatias szemléletű volt Kiss Tibor is, akinek segítségével történetesen nem a Nyugatot, hanem a KGST gépezetét és bizalmas iratanyagát tanulmányozhattam hosszabb ideig.

smirgliműhely 2014.06.15. 19:34:08

A nyugatias szemlélet általunk itt alkalmazott és kissé elmosódott fogalma helyett már az MH.1988. 02.19. számában megjelent interjúdban szabad vállalkozásról és demokráciáról beszéltél. Szerinted "ahol a gazdaság militáns, parancsuralmi szisztémában működik, ott hiányzik a demokrácia gazdasági alapja, ezzel szemben ott, ahol a vállalkozás eléggé szabad, ez az alap létezhet." "a vállalkozási szabadság bizonyos foka nélkül nincs demokrácia." Majd azt is hozzátetted, hogy "ha egy demokratikus úton hatalmi helyzetbe jutott elit egy idő után kisajátítja felhatalmazását, akkor megkezdődik a harc ellene." Most is így látod?

smirgliműhely 2014.06.15. 21:53:30

Az idézett utolsó mondatod folytatása az interjúban: "De az sem mindegy, hogy ez a küzdelem...milyen nyilvános esélyeket biztosít a politikai csatározás résztvevői számára." Nyilván tudtad, hogy diktatúrában nincs ilyesmi, a diktatúra azonban hamarosan véget ért. Egy év múltán, 1989 februárjában, a körülmények kényszerére történelmi horderejű döntés született a többpárti választások megtartásáról.

kalassó 2014.06.16. 17:23:12

@smirgliműhely: Az utolsó mondatodban említett naptári idő jócskán megelőzte az ünnepélyes újratemetést. A "körülmények kényszeréről" pedig Filippov Gábor, a Magyar Progr. Int. vezető elemzője megállapítja, hogy "a szovjet blokk összeomlását vagy az orosz csapatok kivonulását ...geopolitikai és gazdasági, elsősorban a szovjet államvezetésen belül zajló folyamatok határozták meg." (NSz 06.16.) Szerintünk ezek egyik végső oka a szovjet gazdasági-társadalmi szisztéma válsága volt.

Minnesota 2014.06.16. 19:09:11

Itt idéznem kell saját kommentemet I.R. előző posztjának vitájához:
Minnesota 2014.04.13. 10:21:53
A kritikai ellenzék befolyása sem volt döntő. A döntő a szovjet gazdaság beomlása volt, a kutatás csak ennek baljós előjeleit regisztrálta kb. 1980-tól. A végjáték a reykjaviki Reagan-Gorbacsov találkozóval kezdődött 1986-ban. A következő évben Thatcher megjelent Moszkvában, decemberben pedig Reeagan- Gorbacsov csúcs volt (Washington, DC.)'88-ban bejelentik a félmilliós keleteurópai szovjet csapatcsökkentést, '89 április 25-én megkezdik a csapatkivonást Magyarországról. Június 16-án eltemetik Nagy Imrét.

smirgliműhely 2014.06.17. 09:12:10

@büyük: Az is érdekes, hogy a kilencvenes évek elején rámutatott a bankok - akkor a kamatrés miatt - túlzottan magas jövedelmeire.

2014.06.17. 17:21:47

@smirgliműhely: Ez a „Tőke, egyensúly, jólét” pályázatban szerepelhet, aminek outputjáról kérdeztem."Talán egyes kiválasztott részleteket lehetne ismertetni." - volt a válasza. A bankokról szóló értékelését megoszthatnád velünk.

kalassó 2014.06.18. 20:17:50

@Italo Romano: A nyugatosok közt is ott voltak a kutatóintézetekben, mint írtam "az új konformista közéleti ügyködők, menedzserek, a szubkultúra megszállottjai, a későbbi populisták, az átállt kaméleonok." Nem zavarták/akadályozták a harmadik projekt megvalósulását? Ez már az Antall kormány idejére esett.

Italo Romano 2014.06.19. 21:13:43

@smirgliműhely: Nyilván tudtad, hogy diktatúrában nincs ilyesmi, a diktatúra azonban hamarosan véget ért.
Tudtam, de ezt nem tudtam, hogy mikor ér véget.

Italo Romano 2014.06.19. 21:18:40

@Minnesota: a szovjet gazdaság beomlása

Ennek elő-jelenségei empirikusan voltak érzékelhetők nagyjából 1980-tól.

Italo Romano 2014.06.19. 21:26:32

@büyük: érdekes idézetek

Ezek általános fogalmak, melyeket tehát csak elnagyoltan lehetett említeni. Az igazi kérdés, hogy milyen válfajaik vannak az egyes országokban.

Italo Romano 2014.06.19. 21:39:23

@kalassó: a későbbi munkát zavarták. Ez a projekt befejeződött mielőtt nagyobb befolyásra tettek szert.

szénaboglya 2014.06.20. 10:44:43

@kalassó: Szakmai helyüket közéleti hiperaktivitás révén is erősítgették. Többnyire olyan lett az útjuk, mint az egykori pénzügyminiszteré, akinek "a politikai pálya közelébe sem kellett volna mennie. Nem ő az első, aki a közgazdászelitből próbálkozott, és így járt, talán nem is az utolsó." (Várkonyi I. NSz. 2014.04.28.)

Karolus 2014.06.21. 10:21:01

Nem a hangoztatott célok, értékek szerint ítélendők meg, hanem a módszerek alapján. Ha ugyanazt az alantas eszközkészletet alkalmazzák, mint az ellenfelek, akkor egyik sem kutyább a másiknál.

2014.06.21. 13:06:03

@Karolus: hangoztatott értékek. A poszt tárgyának időszakában az egyik csoport a hayeki (piaci) ökonomizmust társította a doktriner emberjogi felfogással, a másik csoport a polgári demokráciát a nemzeti liberalizmussal és a népi szemlélettel, a harmadik pedig mindezt némi anarchista vallás- és feudalizmusellenes harsogással. Nem csoda, hogy ezek az egészen más szemléletű, csak közvetett hatásra törekvő kutatáshoz gyanakvóan, netán ellenségesen viszonyultak és I.R. legutóbbi kommentje szerint "a későbbi munkát zavarták."

retimadar 2014.06.21. 21:02:31

A legfontosabbat nem nagyon zavarhatták, mert folytatta a publikálást. Termékei megmaradnak az író létezése után is. Szerencsére itt még nem tartunk.

2014.06.22. 20:52:53

@retimadar: Az első pályázatáról szóló ismertetésedhez írtam, hogy "Akkorra már nyilván elsősorban a tudás megszerzése motiválta..." Szerintem, ez átfogóbb érték és sokkal nagyobb terjedelmű a publikálásnál, melybe csak a tudás tört része kerülhet bele.

retimadar 2014.06.23. 09:56:55

@büyük: Mondsz valamit. Eszembe jut a bencés Jedlik, akit nem érdekelt az előmenetel, a pénz, "csak a tudás öröme érdekelte" (Ötvös Z.)

Karolus 2014.06.23. 17:42:53

Adalék a munkáját zavaró alanyok kilétéhez. A vele készített interjúról kommenteztem az előző posztjához:
" Karolus 2014.04.25. 18:54:35
@kalassó: Arra, úgy látszik, kutatóként vigyázott, hogy csak a szabadságbarát és jogegyenlőségi ideológia/elmélet érdemeiről beszéljen. Nem támogatta a liberális politikát és mozgalmakat, pártokat."

2014.06.26. 18:57:51

@retimadar: "a bencés Jedlik, akit nem érdekelt az előmenetel"
A lényeget tekintve nincs szüksége előmenetelre annak, aki kutató vagy művész. Az alkotó munkánál nincs magasabb szellemi rang.

smirgliműhely 2014.06.27. 21:28:26

@büyük: "A bankokról szóló értékelését megoszthatnád velünk." Inkább egy-egy hazai és külföldi előadásából szemezgetnék valamikor később.

szénaboglya 2014.07.02. 19:12:16

@büyük: "nincs szüksége előmenetelre". Ilyen a szerzetes vagy a kódexmásoló szép idealizmusa.
Az alkotók egy része ma sem törekszik felfelé és vagyonosodni, másik része ezeket sem hagyja ki. Az utóbbiak is jó műveket hozhatnak létre és belőlük kerülnek ki a kulturális-tudományos közélet csoportosulásainak érdekében ügyködő boss-ok.

kalassó 2014.07.03. 21:25:53

@büyük: "nincs szüksége előmenetelre"
Már 1970-ben egyetemi docens volt, lásd nálam:
kalasso.blog.hu/2014/02/15/foldes_karoly_muvei_a_hetvenes_evekben
Az oktatói pályát nem folytatta, talán a külföldi tartózkodásai miatt.

2014.07.04. 18:54:32

@szénaboglya: kulturális-tudományos közélet csoportosulásai
Ha egy ilyen szövetkezés hatalomhoz jut, a kártyafüggetlen kommunikációnak befellegzett. Kígyófészekből nem várható elfogulatlan ítélet sem.
süti beállítások módosítása