HTML

ismeretvadász

Friss topikok

  • Italo Romano: foldeskaroly.wordpress.com/2019/03/06/arrangement-of-the-elements/ (2019.03.06. 08:29) Periodikus táblázat
  • Italo Romano: @szénaboglya: Nyilván kómában volt, halottnak vélték. "Halomnyi holttest": A Kazinczy utcai rituál... (2017.03.02. 14:41) Interjú egy túlélővel
  • smirgliműhely: ugyanonnan: A lelkiismeret hangtalan hívása a szorongásban önmagára szólítja fel az embert, felfed... (2017.01.30. 22:04) Heidegger írása
  • smirgliműhely: @kalassó: "nem lesz itt semmiféle ajánlat." Úgy értettük, van szerződéses kutatása a gazdasági per... (2016.11.16. 20:15) Gazdaságtörténeti áttekintés...
  • Italo Romano: @kalassó: re:"catastrophic declines in wilderness areas around the world over the last 20 years" A... (2016.09.17. 15:25) Az utóbbi hét néhány dialógusa fordított időrendben

Címkék

abszolút (1) alaca (1) alkotmány (1) amigdala (1) árucsere (1) asszociációk (103) australopithecus (1) balgaság (1) banpo (1) bauhaus (1) benin (1) birodalom (1) bölcselet (1) bulla (1) büntető istenek (1) centrumországok (1) chou (1) csalatkoztathatatlanság (1) csi (1) dawenkou (1) dialógus (1) dzsarmó (1) éjszaka (1) elmélet (1) elnyomás (1) előjelek (1) endokrinológia (1) enlargement (1) epigenetika (1) erkölcs (1) erőforrás (1) érzelmek (1) esszé (1) ész (1) fajtermészet (1) fáraó (1) felderítő (1) fóka (1) forint (1) forradalom (1) galilei (1) gazdaságtörténet (1) goya (1) gyermekkor (1) halaf (1) hamvas (2) han (1) harappa (1) haszúna (1) hitel (1) hongshan (1) ife (1) Inanna (1) inkvizíció (1) írástudók (1) iratismertetés (1) ismertetés (1) jiking (1) jorubák (1) karinthy (1) kegyetlenség (1) kemet (1) kínálat (1) konferenciák (1) kréta (1) lactase (1) laquila (1) liquidity (1) lungshan (1) megvilágosodás (1) mezőgazdaság (1) mózes (1) művelődéstörténet (1) műveltség (1) negatív (1) németh (1) nemzet (1) nézettség (1) nok (1) nyomor (1) paine (1) periodikus táblázat (1) reformáció (2) rousseau (1) sang (2) science of reaction (1) sediba (1) siking (1) Simmel (1) Sipsirica (1) strukturalizmus (1) sumer (1) svenska (1) szabadság (1) szamarra (1) szél (1) szellem (1) szépség (1) szilva (1) Szinuhe (1) tang (1) tetemek (1) toba (1) törvény (1) transzcendens (1) ujjcsont (1) vei (1) vélemény (1) vers (1) vizsgák (1) yangshao (1) zeneszerző (1) zsarnokság (1) Címkefelhő

Iratismertetés 4

2014.07.13. 19:23 Italo Romano

 Földes Károly írja:

A Tanulókör az 1966-ban megjelent cikkemmel kapcsolatos véleményekről érdeklődött. http://gaiablog.blog.hu/2014/07/09/foldes_karoly_regi_cikke_a_mezogazdasagrol

A cikkben is jeleztem, hogy annak előzményei korábbi évekre mennek vissza. Gondolatmenetét először egy 1963. június 21-i vitán tettem közzé, melynek jegyzőkönyve szerint Csikós-Nagy Béla a következőket mondta:

„Földes Károly végkövetkeztetéseivel egyetértek...a hangsúlyt a termelőeszköz árra helyezi. Egész kifejtése azonban tanulmányozást igényel, ilyen rögtönözve nem lehet reagálni rá. Néhány dolgot mindenesetre másképp említ, mint ahogy mi a dolgokat végiggondoltuk. Azt nem lehet elképzelni, hogy amit ma hitel vagy támogatás formájában adunk, azt holnap árban, árszintemelésben adjuk, mert más részesül az áremelés előnyében, mint aki a hitelt, a támogatást kapja. Ha megemeljük az árszínvonalat, számos szövetkezet kap pluszt, az is, aki semmiféle támogatásban nem részesül, sőt, hitelt sem vesz igénybe. Az árszínvonal kérdése ebből a szempontból a különbözeti földjáradék problémájával is összefügg.”- A vitában felmerült szempontokkal finomítottam a cikk érvelését, viszont megjelenésének idejére már a javaslataimmal szembeni fenti aggályok nagy része is megszűnt.

A cikk részét képezte egy hosszabb későbbi tanulmánynak. Ennek egyik opponense éppen Csizmadia Ernő volt, akinek a véleményéről a Tanulókör szintén tudakozódott. Az 1970. október 14-i jkv szerint „kiemelendőnek tartja az I. és III. fejezetet, amelyek a gazdaságelmélet és a gazdasági gyakorlat, a gazdasági mechanizmus kérdéseit integráltan, magas absztrakciós színvonalon, ugyanakkor a valóságos körülmények teljes figyelembevételére törekedve tárgyalják.” Különösen fontosnak tartja az egyensúlyi helyzet és a pénz vásárlóerejének vizsgálatát.

A Tanulókör által idézett nyolc egykorú folyóiratcikkben is ezeket a témákat dolgoztam fel.

81 komment

Címkék: mezőgazdaság

A bejegyzés trackback címe:

https://ismeretvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr26505641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szénaboglya 2014.07.14. 20:07:01

Legutóbb a Gaia blogban sorolták fel a vezető folyóiratokban megjelent egykorú cikkeidet. Ott megkérdeztem: Mit szóltak tevékenységéhez a reform korifeusai?

retimadar 2014.07.15. 07:56:49

Hasonló jellegű kérdés vethető fel az Erdős Péter véleményére tett rövid utalásoddal kapcsolatban. Bár ő nem számított a reform korifeusának, "csak" elméleti nagyság volt.

kalassó 2014.07.15. 13:54:47

A 12 korifeus mögötti csóvában már ott voltak, akikről egy évtizeddel későbbről írtam: "az új konformista közéleti ügyködők, menedzserek, a szubkultúra megszállottjai, a későbbi populisták, az átállt kaméleonok."

2014.07.15. 17:30:40

@kalassó: Én meg a közegükben kialakult egyes intrikus kígyófészkekről írtam. A pártfőiskolás kígyófészkek méltó ellenfelei voltak. Ebből az együttesből vált ki az összes későbbi párt és médium propagandista harcosa.

Italo Romano 2014.07.15. 21:07:09

@szénaboglya: Csikós-Nagy Béla véleményét már említettem. Más vezető reformerekkel, Pl. Bognárral együttműködve, Ajtai Miklós elnökletével alapítottuk újra a magyar Közgazdasági Társaságot, melynek fiatal koromban a titkára voltam. Ugyanő javasolhatott a Közgazdasági Munkaközösség titkárának. Wilcsek Jenő pedig az OT Pénzügyi Főosztályára ajánlott be, ahol évekig gyűjtögettem az információkat és készítettem a magam elemzéseit.

Italo Romano 2014.07.15. 21:14:18

@retimadar: Erdős Péter a posztban említett tanulmányról (1970.10.14. jkv.) megjegyezte, hogy az "elfogadott doktori disszertációk felső, jobbik feléhez tartozó színvonalas munka." "A munka egyik legfőbb érdeme, hogy...nem szorítkozik a tulajdon absztrakt tárgyalására,hanem a valóságos viszonyok között vizsgálja."

Italo Romano 2014.07.15. 21:30:40

@kalassó: Ilyen értelmiségi beállítódások bárhol fellelhetők. Ha valaki nem annyira az írásra és tanulásra összpontosít, hanem főképpen a személyi viszonylatokkal foglalkozik, ilyesmibe sodródhat. Egy adott csoport, réteg közhangulata, nem pedig az érdemi problémák önálló megítélése alapján foglal állást. De a legtöbb ember változtatni is képes a magatartásán.

Karolus 2014.07.15. 22:07:00

@büyük: Az egykori ellenzékről. Amint korábban írtam, a rendszerkritikában komoly érdemeik voltak, ezért meg is szenvedtek. Az átalakult művészeti és tudományos közélet szereplőiként némelyek közülük üldözöttből üldözővé váltak.

szénaboglya 2014.07.16. 14:54:32

@Italo Romano: Maróti Andor hasonló módon gondolja:"Ma közkedvelt az a felfogás, hogy a társadalmi elismeréshez személyes kapcsolatok kellenek, nem a munka és a tanulás.
Erich Fromm „marketingorientációjúnak” nevezte ezt a sikerhajhászó típust, amelynek célja önmaga „eladása” a karrierért." Tudomásom szerint az 1983-ban megjelent könyvedben bíráltad ezt a beállítódást.

szénaboglya 2014.07.16. 15:00:32

@büyük: ama fészkekben sem volt mindenki kígyó, de pártiskolákból kiindulva karriert lehetett csinálni olyan haverkodással, hogy "mi, parasztgyerekek, tartsunk össze". Piackutatóknál pedig ellenkezőleg: "mi, a reaganomics hívei, zárjuk össze a sorainkat."

retimadar 2014.07.16. 18:31:21

@szénaboglya: Ha mindez általános, akkor a blogger inkább a különcökhöz sorolható. Könyvében tényleg bírálta az előmeneteli tülekedést. Kábé két hónapja kommenteztem az Asszociációk-ban:"A mesterségbeli szempontokat háttérbe szorította a tendenciózus nyomulás: a műveket, elemzéseket, javaslatokat, programokat nem szakmai érdemük szerint ítélték meg, hanem aszerint, hogy tartalmuk és képviselőjük megfelel-e az intranzigens véleményvezérek álláspontjának."

2014.07.16. 20:47:08

@szénaboglya: Marosán leírást ad három negatív viselkedésformáról, melyekkel a munkahelyeken, de különösen a politikában előre lehet jutni (NSZ.07.16.): A pszichopátiára a paranoia, a mások iránti rosszindulat, az érzelmi hidegség és a hazudozás jellemző. A másik a machiavellizmus, melynek lényege a partnerek önző kihasználása, az agresszivitás, illetve mások összeugratása és kihasználása az előrejutás érdekében. A harmadik a narcisztikusság...a felsőbbrendűségi érzés és uralkodni vágyás keveréke. - Ahol a tudományos és művészeti műhelyekbe behatol a politika, a fentiek biztosan éreztetik a hatásukat. Ezek után ne várj elfogulatlan döntéseket publikációk, pályázatok, elismerések, fokozatok ügyében.

kalassó 2014.07.17. 15:55:40

@Italo Romano: "Wilcsek Jenő pedig az OT Pénzügyi Főosztályára ajánlott be, ahol évekig gyűjtögettem az információkat és készítettem a magam elemzéseit."
Náluk egy időre bizonyára kikerekítetted a hazai gazdaság megismerését, mert áteveztél nemzetközi vizekre. Először Kelet felé. A hivatalos kronológia szerint tőlük kerültél diplomáciai, tanácsosi beosztásba a KGST közgazdasági kutatóintézetében.

Minnesota 2014.07.17. 21:21:44

A pontosság kedvéért: címszava szerint 1972-ig félállásban dolgozott az OT Pénzügyi Főosztályán. Ott felkészülhetett a valutára vonatkozó kutatási megbízás teljesítésére.(Ha tévedek, majd kijavít.)

Karolus 2014.07.18. 10:32:28

Az érdeklődésünk - legalábbis eddig - munkáinak fogadtatására, szakmai támogatóira vonatkozott, nem az életrajzi részletekre.

2014.07.18. 11:07:35

@Karolus: Nyers ugyan nem volt szakember, kutató, de a politikus véleménye nagy szerepet játszhatott.

Minnesota 2014.07.18. 16:13:01

Politika: miközben a blogger az említett tanulmányokat készítette a pénzügyekről, a nemzetközi események az egész országra hatottak. Így, vagy úgy, távlatilag mindenkinek az életét befolyásolták. Hozzánk közel zajlottak a '67-70-es lengyel események, a prágai tavasz és annak elnyomása, távolabb a '67-es közel-keleti háború, a nagy szomszédnál pedig a brezsnyevi visszarendeződés.

2014.07.18. 19:03:25

Az előbb idézett cikk egy könyvet ismertet, mely szerint a hivatali politika a hazugság, a hátba szúrás és a piszkos trükkök világa. Mindez a nemzetközi életben, a közpolitikában és a tudományos-művészeti közéletben is megtalálható. Tisztségviselők alkalmazzák, ha nem is mindig.

Italo Romano 2014.07.19. 16:24:00

@kalassó: "Wilcsek Jenő pedig az OT Pénzügyi Főosztályára ajánlott"
A főov. Gadó Ottó bevont a hitel- államházt.-fizetési mérlegek készítésébe. Tanulságos volt, akkori cikkeimet náluk készítettem.

Italo Romano 2014.07.19. 16:29:52

@Minnesota: Nem tévedsz, 1972-ig. Azután kutató intézetekben, egy negyed évszázadon át.

Italo Romano 2014.07.19. 16:51:09

@Minnesota: "mindenkinek az életét befolyásolták"
Erősen hatottak, tudomásul kellett őket venni, miközben az elméleti emberek olyan helyzetre törekedtek, melyben békén hagyják őket és folytathatják önálló szakírói tevékenységüket.

Italo Romano 2014.07.19. 18:12:49

@büyük: "a hazugság, a hátba szúrás és a piszkos trükkök világa", bizonyos személyiségek ezen a terepen valóban jobban érvényesülnek. Mégsem a lelki patológia, hanem a weberi szociológia ad róla teljesebb képet.

2014.07.19. 18:25:19

@Minnesota: Az általam említett intrikus kígyófészkek hivatkozási alapot kerestek és találtak a nálad felsorolt külföldi fejleményekben. Itthon a maguk érdekében és mögöttes szándékaik szerint akár a reform élharcosai lehettek.

retimadar 2014.07.20. 07:52:32

@Italo Romano: "lelki patológia"
Marosán cikke legalább annyira a szociálpszichológiába tartozik, melynek nagy fontosságát magad is hangsúlyoztad.

kalassó 2014.07.20. 19:18:32

@büyük: Nem volt mindenki élharcos, vagy az intrikus csoportok szószólója. A blogger akkoriban egy vezércikket írt a Valóságba a gazdasági szabályozás új módszereiről, amely cikk nem sorolható egyik fenti rovatba sem.

2014.07.21. 11:07:56

@kalassó: Erre is vonatkozik a Nyers véleményét tudakoló kérdésem.

smirgliműhely 2014.07.21. 15:31:38

@kalassó: A reformot a gazdasági irányító szervek nagy tudású vezetői és magasan képzett, tapasztalt tanácsadók dolgozták ki. Viszont a középszinten helyenként már erősebben intrikus csoportokból nőtt ki a későbbi pártok propagandistáinak és az átrendeződő tudományos közélet ügyködőinek értelmiségi serege.

szénaboglya 2014.07.21. 20:45:04

@kalassó: Folyóiratban nincs vezércikk, talán az első helyen láthatót vezető cikknek lehet nevezni. Ismertethetnéd, ha hozzáférsz. Egyébként ma már az újságokban sincs vezércikk.

kalassó 2014.07.22. 14:01:10

@szénaboglya: miért én, amikor a szerző is itt van?

kalassó 2014.07.22. 20:35:29

Ha elfelejtette volna, könnyítésül elárulom, hogy hol keresendő: Valóság 1968/3.

Italo Romano 2014.07.23. 10:47:52

Az 1968-as cikk főképpen tényállásokat írt le a tervezés anomáliáiról és a továbbra is központilag irányított gazdaság új mechanizmusának belső feszültségeiről. Az elsőre példa: a beruházások reális céljai nem teljesülnek, csak a központtól ingyen kapott pénzösszegek előirányzatai. Hogy a jóváhagyásukat megkönnyítsék, a vállalatok alábecsült költségvetéseket nyújtottak be és a létesítmények anyagi összetétele is a drágulás irányába változott. A másodikra példa: a feldolgozóipar zömében szabad árakkal dolgozhatott, az alapanyagipar továbbra is kötött árakkal, ráadásul szállítási kötelezettségekkel. Az előbbi (a szabadáras) nyereségesebb lehetett, amiből, az adóprogresszió ellenére, a dolgozóinak is nagyobb részesedés juthatott. Az említett írásban javasoltam, hogy a progresszív adóval elvont pénzből a kötött áras termékeket előállító vállalatok dolgozóinak és más rétegeknek a pénzjövedelmét is növeljék.(5-6. o) A cikk az exportösztönzés kezdeti visszásságait is tükrözte.

Karolus 2014.07.23. 15:18:56

"a központtól ingyen kapott pénzösszegek" voltak korábban a vállalati beruházások forrásai. Miből fedezték ezeket a reform után?

Italo Romano 2014.07.23. 18:55:49

A cikk leírta, hogy az állami vállalat a nyereségéből önállóan képezhetett a beruházásaira és forgóeszközeire ú.n. „fejlesztési alapot”. A beruházási pénzeszközök és az ország rendelkezésére álló építési-szerelési kapacitások összhangját adóztatás és normatív szabályok segítették elő. A cél az volt, hogy az így képzett fejlesztési alapok ne haladják meg az anyagi- műszaki lehetőségek szabta kereteket. Ez a cél nem teljesült, sőt, a cikk prognózisa szerint az sem volt várható, hogy az akkor következő három évben majd teljesül. A kötöttségek viszont a vállalati érdekeltség ellen hatottak.

Minnesota 2014.07.23. 21:13:22

Itt most a szakmai sűrűjéből meríthettünk. Hozzávehetnénk a politikai levest, a reform hívei és ellenzői közötti hercehurcát.

Karolus 2014.07.24. 15:33:42

Jelentett-e tényleges változást a reform, ha az országos tervezés is megmaradt?

Italo Romano 2014.07.25. 10:34:56

@Karolus: A tényleges változásról az idézett folyóiratcikkben ez olvasható: „ A vállalat általában nem kap kötelező erejű direktívát sem arra, hogy mit és mennyit termeljen, sem arra, hogy mit és mennyit szerezzen be, vagy hogy kinek adja el a termékeit.” (Korábban mindezt hatóságok szabályozták.)

2014.07.25. 15:29:11

Ez nehezen felfogható. Nem volt kereskedelem?

kalassó 2014.07.25. 19:52:19

@büyük: a seregben sincs, ellátmányt kapnak lőszerből is. A cikk, mint egy régi lelet, a parancsgazdaságtól szabadulás törekvését mutatja.

2014.07.26. 17:53:07

@kalassó: Oké, ez volt a reform. de az "új mechanizmusban" nyilván nemcsak gazdasági szabályozás volt, amiről a cikk szól.

Italo Romano 2014.07.26. 18:31:05

@büyük: Ez igaz. Nyúlfarknyi megjegyzés utal arra, hogy a szabályozók is képtelenek elérni a kereslet és a kínálat részletes egyensúlyát."Erre a piac rugalmassága szolgál. Felesleg esetén az eladók, hiány esetén a vásárlók versenye éleződik." A versenyről külön cikket írtam, de csak két év múltán tudtam megjelentetni.

kalassó 2014.07.26. 18:49:44

@Italo Romano: Szakírók sorsa...A Magyar Tudomány 1970.2. számában látom egy cikkedet a gazdasági versenyről, de az szocialista vállalatokra vonatkozik. Igaz, akkor ez volt a terminológia.

Karolus 2014.07.27. 08:55:57

A téma engem is érdekel. Amíg nyitva a könyvtár, megnézem és egy keveset írok róla.

kalassó 2014.07.28. 19:21:35

@büyük:
büyük 2014.07.21. 11:07:56
@kalassó: Erre is vonatkozik a Nyers véleményét tudakoló kérdésem.

De korábban te idézted, hogy "a hivatali politika a hazugság, a hátba szúrás és a piszkos trükkök világa" Az ebben ügyködőknek milyen véleményük lehet szakkérdésekről?

szénaboglya 2014.07.29. 13:39:59

@kalassó: Nem volt negatívum az a szokása, hogy a szakvezetők véleményét visszhangozta. Olykor ez a végletekig ment: egyikük azzal dicsekedett, hogy "délelőtt meggyőzöm egyvalamiről, délután annak az ellenkezőjéről."

szénaboglya 2014.07.29. 14:11:03

Az pedig pozitívum volt, hogy szervezte a gazdasági reform megvalósítását. Egy publicista írja: "A Kádár-korszak reformjai kétségtelenül jobbá tették a mi nemzedékünk felnőttkorának életét, akik – mondjuk – 1950 és 1960 között születtünk, sőt a mi szüleink életét is, ha azt tekintjük összehasonlítási alapnak, hogy milyen volt a helyzet Kelet-Németországban, Csehszlovákiában vagy a Szovjetunióban."

Minnesota 2014.07.29. 18:53:06

@szénaboglya: "a szakvezetők véleményét visszhangozta" Ha viszont az övékkel ellentétes szakmai érveléssel találkozott, arra kapásból rásütötte, hogy reformellenes. Ez már a politikus negatívumaihoz tartozik. A pártapparátusi csőcselék az ilyesmit fölerősítve visszhangozta. Később ugyanezek álltak be a tényleges reformellenes táborba.

kalassó 2014.07.31. 09:47:15

@Karolus: megnéztem. Dicséretes.

Minnesota 2014.07.31. 16:39:51

@szénaboglya: Amíg tehette, mindig együtt szavazott a vezető, domináns maggal. Amikor viszonylag szabad kezet kapott, befolyásolható emberként szinte mindenben a saját bizalmasainak sugalmazásaira támaszkodott. Az ítélőképesség önálló alkalmazására kevéssé törekedett. A már leírt politikusi eljárásokat tanúsította azokkal szemben, akikről elhitte, hogy ellenzik a reformot.

kalassó 2014.07.31. 19:50:15

@Karolus: Közben a '83-as könyvét is megnéztem. Annak 4/2 alfejezete kisebb módosítással átveszi azt a cikket. Vajon miért?

kalassó 2014.07.31. 19:52:00

@Minnesota: Később egymás után három szamár lett igazgató. Az jobb volt?

Italo Romano 2014.08.01. 09:01:56

Főképpen iratok bemásolását vállaltam itt. '79.12.04-én kelt Nyers Rezső levele a kormány nemzetközi gazdasági titkárságához. Ebben közli, hogy az MTA Elnöksége a két európai csoportosulás összehasonlító elemzésével bízta meg a közgazdaság-tudományi intézetet. Javasolta, hogy ezt állami keretekben az általam vezetett „KGST Osztály” végezze egy szakértői munkacsoport bevonásával. A javaslatot elfogadták, a munka Nyers hamarosan bekövetkezett leváltása után több éven át folytatódott.

kalassó 2014.08.01. 13:14:20

@Italo Romano: Szamárbiztos tartósítás lehetett a leváltása utáni időre - ha a komparatív témát fontosnak ítélte. Valaki meggyőzhette róla.

Italo Romano 2014.08.01. 15:08:11

Annyit tudok, hogy korábbi kezdeményezésemre a komparatív konferenciákra kisebb pályázati összeget hagyott jóvá az Elnökség.

retimadar 2014.08.01. 21:30:35

Elnökség által támogatott kutatón az intrikus új menedzser sem tudhatott fogást találni, pláne a két sikeres nemzetközi konferencia és az 1983-as könyv után.

smirgliműhely 2014.08.02. 19:53:01

Tűzhányónak nem számít a napsütés. A szakíró publikációs vulkánja sem a barátságos környezetben sütkérezve kapta az energiát.

2014.08.03. 13:14:51

@smirgliműhely: A publikációról azt mondtuk a múltkor, hogy nála többet ér a tudás, mert szélesebb körű és általánosabb.

smirgliműhely 2014.08.03. 15:20:36

@büyük: Kontra. Amíg a tudás csak a fejben van, addig magánügy.

Italo Romano 2014.08.03. 18:18:08

@kalassó: "Vajon miért" ismételtem meg '83-ban a '70-es cikk állításait? Azért, mert a hetvenes évtizedben, kisebb szünettel a gazdaságtalan fejlesztések folytatódtak a bányászatban, kohászatban, vegyiparban és a százmilliárdok nem a modernizálást szolgálták, a kisüzemek támogatására irányuló próbálkozások pedig abbamaradtak.

kalassó 2014.08.03. 20:48:25

@Italo Romano: Csakhogy ez nem a mechanizmusról szól.

Italo Romano 2014.08.04. 14:15:18

@Karolus: Köszönöm a cikk korrekt ismertetését!
@kalassó: A reform sem csak arról. Belső logikája szerint gyökeres struktúraváltozáshoz, Nyugatra nyitáshoz kellett volna vezetnie.

kalassó 2014.08.04. 14:21:07

@Italo Romano: ezért támadták a központilag konzervált struktúrák és a Keletre nyitás hívei.

2014.08.04. 21:23:54

@smirgliműhely: Rekontra. Vegyük az itt idézett publikációt:memoriterblog.blog.hu/2014/04/26/foldes_karoly_eloszava_a_kutatasrol

Az elkészítéséhez alkalmazott tudást később a szerző 18 oldalas tanulmányban fejezte ki. (Erről is közölhetné a beérkezett véleményeket.)

kalassó 2014.08.05. 11:46:03

@büyük: "„Elméleti megfontolások az akadémiai közgazdasági kutatások tartalmáról és módjairól” Műhelytanulmány.

smirgliműhely 2014.08.05. 15:37:41

@büyük: Szubkontra. Na látod, mégiscsak le kellett írni, akár szűkebb kör, ebben az esetben alighanem az akadémiai elnökség számára. Mint írod, "közölhetné a beérkezett véleményeket" - ezzel messzemenően egyetértek.

2014.08.05. 19:30:04

@smirgliműhely: Mordkontra. Nem muszáj leírni, élőszóban is közölhető, mint az egyetemi előadásai. De az igaz, hogy valahol ki kell fejezni. Különben tényleg csak a "fejiben marad nekije", ahogyan a hodályból szalasztott hajdani apparátcsik igazgató mondhatta volna.

Minnesota 2014.08.06. 10:45:57

Az általatok emlegetett 18 oldalas anyag "Előszó" megnevezéssel publikált részeit ismertettem a blogomban legutóbb. A kiadatlan szövegrészekből is közölhetnék, ha a kiválasztásukra ajánlást kapok.

2014.08.06. 18:17:14

@Minnesota: Ha felsorolod a témáit, azokból lehetne választani.

Minnesota 2014.08.07. 10:05:38

@büyük: Az „Előszó” kapcsán a dolgozat I. fejezetéből és a II. fej. 1-4. pontjából idéztem. Innen folytatom a témalistát: 5. tudomány és ideológia, 6. kutatás és politika, 7. a kutatás feltételes és állító ítéletei, 8. a modern gazdaságtan, 9. a kapitalizmus és kritikája, 10. az elméleti munka: asszociáció és problématalálás, nem előmeneteli tülekedés, 11. a kutatás individuális és arisztokratikus jellege, 12. az intézményi szervezet függése a szellemi tartalomtól. - A III. fejezet ennek az utóbbi témának a követelményeit és az érvényesítésükre tett javaslatokat részletezi. Érdeklődési körünkön ezek kívül esnek.

2014.08.07. 17:05:10

@Minnesota: Köszönöm szépen. A legegyszerűbb lenne sorban szemlézni őket, persze kivonatosan.

Minnesota 2014.08.08. 12:44:12

@büyük: Van egy feltétel. A dolgozat szerzői jogi védelem alatt készült, tehát a szerző egyetértése szükséges ahhoz, hogy publikáljak belőle.

retimadar 2014.08.08. 17:37:47

@Minnesota: Igen, az alapkutatási pályázatoknál ez szerződési feltétel volt. A szellemi tulajdonos posztjában vagyunk, tehát nyilván visszatér a tetthelyre és akkor nyilatkozhat is.

Italo Romano 2014.08.08. 19:16:51

@Minnesota: Egyetértek és köszönöm a felajánlott munkát.

smirgliműhely 2014.08.08. 21:00:33

2014.08.05. 15:37:41 -kor írtam, hogy
"alighanem az akadémiai elnökség számára" (is) készült az anyag. Hiszen akkor szervezték át a kutatóhálózatot. Az akadémiai fogadtatásra ketten is kíváncsiak vagyunk.

kalassó 2014.08.10. 08:29:09

@Minnesota: Színvonalas anyag, a megértése bizonyos előképzettséget igényel.

Karolus 2015.05.31. 20:44:57

Olvassuk az új honlapot és imitt-amott idézzük is:
foldeskaroly.wordpress.com/2015/05/31/2002-2004/
süti beállítások módosítása