Elemzés és szintézis útján már kiszámították bolygók helyét, mielőtt azokat a csillagászok felfedezték volna (Neptunus, Pluto).
De eddig még nem fordult elő, hogy mindenféle csontmaradvány nélkül, csupán genetikai vizsgálatok alapján, DNS-elemzéssel jelöljék ki egy új faj helyét az emberré válás törzsfáján. Leírásához örökléstani összefüggéseket kell említeni.
A mitokondriális (mt) DNS-nek kizárólagos szerepe van az anyai átöröklés felismerésében. Az anya-gyermek leszármazás töretlen sorozatát produkálja százezer éveken keresztül. Ezekben a hosszú periódusokban az elemi mitokondriális összetevők, a dns „betűk” sorrendje a végsőkig stabil, de időnként mégis mutációk lépnekfel. A mutációk gyakorisága, időszakos rátája többé-kevésbé ismert. Ilyen módon, a mtDNS különbségek a molekuláris óra, vagy naptár szerepére is alkalmasak. Megsaccolható belőlük a populációk szétágazási ideje, vagyis az, hogy mikor volt közös ősük.
A csimpánz és a modern ember sejtjének anyai ágon öröklődő 16500 mtDNS „betűjéből”1462 különbözik. A Neandervölgyi és a modern ember között ez a különbség csak 202.
Szibériában, az altáji Gyenyiszov barlangban 2008-ban találtak egy emberi ujjcsontot. A lelőhely:
Svante Pääbo genetikus, kutatásvezető, a lipcsei Max Planck Intézet munkatársa szerint az ujjcsont, aminek DNS-elemzését elvégezték, egy 48 000–30 000 éve az Altáj-hegységben élő hominida egyed maradványa. (Nature advance online publication 24 March 2010. Kivonatos magyar ismertetés: NOL 2010. 03. 28.) Eleinte azt gondolták, hogy Neander-völgyi egyedtől származik. A régészek korábban úgy vélték, hogy a barlangba először 125 000 éve Neander-völgyiek, majd modern emberek telepedtek be, és ez a két faj lakta azt időszakosan.
Csakhogy az ujjcsont mitokondriális DNS-vizsgálata különös betűsorrendet mutatott. A modern emberrel szembeni különbsége 385 betűt tesz ki. Vagyis az egyed őse régebbi a neandervölgyinél. Kiderült, hogy a csont egy eddig ismeretlen hominídafajtól,(lelőhelyéről említve a Gyenyiszova vagy Denisova fajtól) származik. A kutatók a rejtélyes Gyenyiszova-hominida leletet hipotetikusan egyelőre X-asszonynak nevezték el, noha a vizsgált egyed nemét eddig nem tudták meghatározni, azt csak a nukleáris DNS-ből tudják megállapítani. Az ujjcsont egyébként egy 8-9 éves gyereké volt. A mitokondriális elemzés mindenesetre alapvető és hangsúlyos különbözőségeket mutatott ki a három faj: az X-asszony, a Neander-völgyi és a modern ember esetében, mindhárom faj jól elkülöníthető egymástól a kapott genetikai eredmények alapján.
Az Altájban tehát nem kettő, hanem „három féle emberiség” élt nagyjából azonos korszakban. De a szétválási elemzések azt is kimutatták, hogy az említett fajnak, valamint a barlang környékén élt Neander-völgyinek és a modern embernek közös őse volt. Ez az a közös ősfaj, melyet csontlelet nélkül, genetikai elemzéssel fedeztek fel. Kb. egymillió éve vándorolhatott ki Afrikából. A homo erectus ennél korábban, a neandervölgyi őse és a modern ember később emigrált. A sort a Homo erectus nyitotta meg mintegy 1,9 millió éve. A Neander-völgyi ősei 500 000–300 000 éve hagyták el Afrikát, míg fajunk, a modern ember mintegy 50 000 éve. A szétágazás új sémája a Denisovát is feltünteti.
A kutatási jelentés eredeti fejléce: The complete mitochondrial DNA genome of an unknown hominin from southern Siberia. Szerzőinek felsorolásában a negyedik helyen a magyar Viola Bence neve olvasható. Ő itt látható:
További jó munkát kívánunk neki és a kutatócsoportnak!
Az emberi családfa újabb taggal gazdagodott és jelenleg az alábbi képet mutatja.
A Denisova, a Neandervölgyi és a modern ember közös ősének helyét a törzsfa „Ismeretlen hominídafaj” címmel tünteti fel. Akkor lesz ismert, amikor a csontját meglelik. A Neptunuszt is ismeretlen bolygóként írták le, mígnem az égen megtalálták.
