Indus-völgyi kultúra

Mit várhatunk az újabb feltárástól? Erről némi elképzelést adnak az Indus kultúra eddig feltárt emlékei. http://asszociaciok.blogter.hu/55941/harappai_kepek

A harappai központ mellett Mohendzsodaro, Sanchudaro és több más önálló központ és település tartozott ebbe a civilizációs zónába.  Mohendzsodárói csatorna:

A házakban fürdőszoba volt, a legtöbbje vízhatlan padlóval. A nyílás a víz elvezetésére szolgált.

Az utóbbi, majd kétezer évben az európaiak, a tudatlanság szülte önteltségükben azt hitték, hogy ismerik a világ történelmét, amikor pl. a hettitákról, a sumérokról és az ősi indusvölgyiekről fogalmuk sem volt. 

Most a Harappa civilizáció hetvenhárom sírját, a több ezer éves kultúra eddigi egyik legnagyobb temetőjét fedezték fel régészek Észak-Indiában, Újdelhi közelében. A csontvázak az időszámítás előtti 2500-2000-es évekből származnak, a kultúra virágkorából.(NOL 09.03.05)

Ritka az ilyen méretű Harappa-kori temető, és lehetséges, hogy a hajdani civilizáció legnagyobb sírkertjéről van szó - közölte az indiai IANS hírügynökség az ásatásokat végző japán és indiai kutatókra hivatkozva.

A hagyományok és a településrendezés nagyon hasonlít az eddigi leletekhez, de a cserépedények formái, a pecsétek és más elemek igen sokfélék, ami arra utal, hogy a Harappa kultúra, az eddigi feltételezésektől eltérően, nem volt homogén - közölte Vaszant Sinde professzor. (Első tárgyi emlékeire a XIX. század derekán, az első vasút építésekor munkások akadtak rá. Tervszerű ásatás csak az 1920-as években kezdődött.)  Páratlanul békés kultúra - területén semmiféle öldöklésre alkalmas harci eszközt nem találtak - (Magyar Tudomány 1999. 6. Nyárády Gábor).

Az Indus-völgyi civilizáció kereskedelmi és kulturális kapcsolatban állt a sumérokkal. Kölcsönösen tanultak egymástól. A kereskedelem az Indus torkolatától kiinduló intenzív partmenti hajózás révén bonyolódott, a mai képen is látható dereglyékkel, melyekhez akkor is hasonló módon szállították az árút, bár nem biztos, hogy tevékkel.

A zsákok, kosarak tulajdonosát képeket és szavakat feltüntető pecsétlőkkel jelölték meg.

A pecsétlők nagy értéke, hogy képzelt állatok mellett valóságos mezőgazdasági munkaeszközöket is megörökítettek.

De a legnagyobb értékük, hogy fennmaradt rajtuk az indusvölgyi írás.

Ezen a jógi pozitúrában ülő férfit ábrázoló pecsétlőn is:

Nem mellesleg, a kép azt is mutatja, hogy a jóga kultúra is sokkal régebbi, mint a védikus, árja civilizáció.

Csakúgy, mint a sumér írást, az indusvölgyit is gazdasági adatok, birtokviszonyok, leltárak készítésének szükséglete hozta létre. Sumér leletek között találtak is néhány egykorú harappai pecsétlőt.

A sumér-indusvölgyi geocivilizációs érintkezési zónában kevés számú elvontabb fogalmat is próbáltak kifejezni – megfelelő szavak híján - olyan módon, hogy megszemélyesítették őket a helyi sajátosságokat tükröző (sumér, vagy harappai) szellemek, istenségek formájában. Ez volt minden későbbi panteon és monoteizmus szellemtörténeti előzménye, amiről a későbbi vallások hívei nem is tudtak. A kultusz egyik legősibb tárgya a phallosz ábrázolása volt. A vihar, a tűz s a víz is tisztelet tárgyát képezte. Az ősi hiedelmek elemei s stílusjegyei a hódító árják utódai által kifejlesztett, ma is élő Síva-hitben maradtak fenn.

A legkorábbi civilizációkban a fenti harappaihoz hasonló, jelenleg papkirálynak tekintett személy irányította a termékek begyűjtését Sumérban és Krétán is, de az utóbbi területeken hamarosan át kellett adnia a helyét a palotagazdaságok vezetőinek.