A forint eladása és vásárlása.
A tőke menekülésének egyik szakaszaként 2008. október-november hónapokban a külföldiek 4 milliárd eurót vontak ki magyar államkötvényekből és félmilliárdot részvényekből. Az így nyert forint készpénzt eladták és azon más devizát vásároltak. Akkori árfolyamon ez meghaladta az ezer milliárd forintot, mai árfolyamon pedig mintegy 1500 milliárd forintot tenne ki. (A kivonásnál is komolyabb problémát jelent, hogy a pénzügyi tőke tartózkodik az újabb beáramlástól, állami és vállalati kötvények vásárlásától. Az államhitelek megújítása, ha egyáltalán lehetséges lenne, csak drága banki forrásokból történhetne, az IMF, az EU és a Világbank 20 milliárd eurós finanszírozási csomagja nélkül.)
A kiáramlást ősszel szinte teljes mértékben ellensúlyozta az, hogy az emelkedő valutaárfolyamot kihasználva, a magyar lakosság külföldi fizetőeszközei egy részét eladta forintért, a vállalatok pedig devizában történő eladósodásra váltották át az addigi forint adósságuk egy részét.
A külföldi anyabankok változatlanul teljesítették magyar filiáléik iránti kötelezettségeiket, ellátták őket pénzzel. (Hozzáteszem, ebben Róna Péterrel egyetértve, hogy a távolabbi jövő szempontjából nagyobb biztonságot jelentene, ha a mai leánybanki státusz helyett a magyar bankok önálló pénzintézetekként működnének. A jövőben ugyanis nincs kizárva, hogy az anyabank a maga készpénzszükségletei miatt részben, vagy teljesen megtagadja a magyar bank finanszírozását.)
Az MNB devizatartalékai az IMF s az EU segítségével gyarapodtak (és, hozzáteszem, elérték a kb. 24 milliárd eurót.)
A finanszírozási szerződés teljesítését decemberben az IMF szakértõi delegációja a magyar kormány képviselőivel együtt áttekintette, amiről rövid közleményt is közreadott. A küldöttség hazaérve, december 22-én hosszabb jelentést is készített, melynek a Nemzetközi Valutaalap és a magyar PM honlapján található szövegéből idéztem a fenti adatokat. Azóta újra közösen áttekintették a szükséges intézkedéseket.
A fentiek alapjában véve nem a külföldi működő tőkére, hanem a pénzügyi formában maradó, abban a keretben haszonra törekvő tőkére vonatkoznak.
