Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek kifejezése szerint a keresztény vallásháborúk idején ugyanazzal a Bibliával a kezükben estek egymásnak az emberek.
Nem kell mindjárt a harmincéves háborúra gondolni. A reformációnak még
híre-hamva sem volt, amikor már a keresztény hadak keresztény
testvéreiket öldösték, mint ama bibliai Káin. A IV. keresztes hadjárat
seregei elõször elvették a Magyar Királyságtól Zára városát. Majd az
eredeti cél, Jeruzsálem felszabadítása helyett Konstantinápoly alá
vonultak és késõbb meg is ostromolták. 1204 április 12-én betörtek a
városba, melyben kíméletlenül pusztítani és öldökölni kezdtek.
A várost a megkínzottak és megerõszakoltak vérfagyasztó jajgatása, a
tûzvész kísérteties zúgása töltötte be. A házak gazdáit lemészárolták,
ha védeni próbálták asszonyaikat, nõvéreiket, lányaikat. Az elsõ napok
eszeveszett tombolásában megsemmisültek a pompás paloták és
oszlopsorok, a klasszikus ókori görög márványszobrok legnagyobb része,
kivéve a lysipposi quadrigát amely most a velencei Szent Márk
téren található. A kisebb mûtárgyakból, például az ikonokból kitépték
az arany és drágakõ díszítéseket.
A fõ dolog azonban a kincsgyüjtés volt, melyben a prelátusok is
kedvtelve vettek részt. Az általuk összeharácsolt kegy- és mûtárgyak
listája egy egész kötetet tett ki. A Hagia Sophiába lovakat hajtottak
be, hogy a kincseket el tudják szállítani. Nikétas Choniantés bizánci
író szerint a muzulmánok sem követtek el ennyi gazságot a görög
keresztények ellen, mint a latin keresztény lovagok.
A hadjárat spiritus rectora Velence volt, amely III.Ince pápa
(1198-1216) lagymatag ellenzésével, de inkább a kelet-nyugati
egyházszakadás miatti érdekszövetségével maga is megszabadult a bizánci
riválistól, az utóbbival szövetkezett konkurrenseit, Genovát és Pisát
pedig jelentõsen meggyengítette. Velnce kereskedelmi érdekét,
feltörekvõ kapitalizmusának mozgató rugóit a vallásos jelszavak már nem
is nagyon leplezték. A többi európai országban a feudális kötöttségek
földhiányt okoztak. Az így keletkezett túlnépesedést cinikus módon
hódító célokra használták.
Késõbb Konstantinápoly újjáépül, de régi erejének és hatalmának csak a
töredékét tudja visszaszerezni. Többé nem képes hathatósan
szembeszegülni az oszmán terjeszkedéssel, melynek két és fél évszázad
elteltével maga is áldozata lesz. A török útja nyitva áll egész Európa
felé. Hunyady János, majd Mátyás egy idõre feltartóztatja, de a tartós
erõviszonyokon, kellõ nyugati segítség híján, õk sem tudnak változtatni.
Mohács egyik külsõ elõzménye, a hozzá vezetõ út egyik korai állomása a
IV. kereszteshadjárat, Konstantinápoly 1204-es lerombolása, melyben
Európa maga tette tönkre a védelmét szolgáló leghatalmasabb keleti
bástyát. A keresztény államok egymás közti hatalmi küzdelme ezután is
évszázadokon át akadályozta közös ellenségük visszaszorítását és az
általa elfoglalt területek felszabadítását.
Érseki szavak és Mohács
2007.12.27. 06:33 Italo Romano
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://ismeretvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr945048194
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
