Az Alaca-höyükben feltárt hatti kincsek.
Az indoeurópai hettiták egy őket évezredekkel megelőző másik nép nevét használták. De nemcsak a nevét, hanem magas kultúrájának eredményeit is átvették. Azt a korábbi népet most hattinak nevezzük. Nyelvük nem volt indo-európai. A korai bronzkorban éltek itt, civilizációjuk i.e. 3000 körül bontakozott ki. Napon szárított agyagtéglákból, kőalapra építették lapos tetejű házaikat. Használati eszközeiket kőből, agyagból, fából, csontból készítették, dekoratív tárgyaik anyaga arany, ezüst, réz, bronz volt.
A helyszínen tizenhárom királysír található. Csak felnőttek maradványait tartalmazzák gazdag temetési ajándékokkal együtt. Az alábbi műtárgyak ötezer évesek. Arany kehely:
.jpg)
A luxustárgyak nemcsak az uralkodó és a nép közötti nagy távolságot mutatják, hanem a művészi ízlés kifinomultságát is. A mai szem méltán ítéli szépnek az állatábrázolásaikat. Bronz szarvas:
Az állatkultusz ebben az időben már az intézményesült vallásos jelképrend tartozéka lett. Az apafigurát képviselő eszmei istenfogalom és anyagi királyhatalom a bika szertartási szerepében egyesült. Rituális bronz bikák:
A hatti műveltség forrásai között kitapinthatóan jelen voltak a halafi és az obeidi előzmények. Esetleg a Balkánról és a Balkánra oda-vissza áramló népek eredményei is. Esetleg a már i.e. 4100-ból ismert trák művészet.
A hattiak vívmányait nemcsak az i.e. második évezred elején ide betelepedő hettiták, hanem az ugyanebben az időben keletkező kezdeti trójai civilizáció is felhasználhatta.
