Volt-e vallásos világképe, voltak-e istenei az Euroázsiában élt homo sapiensnek a kezdeti negyvenezer évben?
*
Az Euroázsiában ötvenezer éve élõ homo sapiens sapiens a
világról alkotott felfogását nemcsak szavak segítségével közölte. Az
õskorból rengeteg mûtárgy maradt ránk és az első negyvenezer évben egyik
sem utal bármilyen természetfeletti létezõre. De a természeti
jelenségek sem túlságosan izgatták ősünket. Az égitestek, az égbolt, az
idõjárás csak késõbb, a mezõgazdaság elterjedésével vált fontossá az
ember számára.A vadászt a világból fõképpen egy jelenségcsoport foglalkoztatta: az állat, annak becserkészése, üldözése és elejtése. Ezt a sorozat elõzõ részeiben látható rajzok tanusítják. Több féle állat volt az életfenntartás forrása, de a zsákmányoló ember egyiket sem ruházta fel természet feletti hatalommal. Csak a legutóbbi tízezer év fejleménye volt az, hogy egy-egy állatot istennek, vagy valamelyik isten jelképének kezdtek tekinteni.
Saját csapatán belül az embert a szaporodás, a férfi-nõ kapcsolat érdekelte. A nõk gyüjtögettek, ételt készítettek, ismerték a füveket, gombákat, gyökereket. Egyébként is kiemelkedõ fontosságuk volt, hiszen sokáig õk voltak az egyedüli tulajdonosok: övék voltak a gyerekek, ők alkották az elismert származási láncolatot. Számos, nõket ábrázoló rajz és kisplasztika tanuskodik a nagy szerepükrõl. Néhányat be is mutattam a sorozat egyik bejegyzésében. Itt is az elõbbi szabály érvényes: nõket csak egy késõi korszakban, igaz, még a férfiak elõtt, kezdtek istenként tisztelni. Szobraik is akkor lettek vallási jellegüek.
A mostani, 20. bejegyzésre maradt az eléggé sûrûn elterjedt férfi szimbólum bemutatása egy gondosan megmunkált óegyiptomi szobor példáján. Ilyen témájú szobrocskákat ma is hordozgatnak falusi lakodalmakban. Nevetséges lenne ezt a tárgyat az õskori átszellemült hit bizonyítékának feltüntetni. De sokkal késõbb, így jelenleg is, egy civilizált vallás, a sivaiták lingaját szektájának tagjai, miniatűr változatát mint istenük jelképét hordják szelencében a nyakukban.
A mi földrészünkön élõ homo sapiensnek az elsõ negyvenezer évben nem volt vallásos világképe. Enélkül is meg tudta teremteni a zsákmányoló életmódról a termelõ életmódra való áttérés feltételeit.
