HTML

ismeretvadász

Friss topikok

  • Italo Romano: foldeskaroly.wordpress.com/2019/03/06/arrangement-of-the-elements/ (2019.03.06. 08:29) Periodikus táblázat
  • Italo Romano: @szénaboglya: Nyilván kómában volt, halottnak vélték. "Halomnyi holttest": A Kazinczy utcai rituál... (2017.03.02. 14:41) Interjú egy túlélővel
  • smirgliműhely: ugyanonnan: A lelkiismeret hangtalan hívása a szorongásban önmagára szólítja fel az embert, felfed... (2017.01.30. 22:04) Heidegger írása
  • smirgliműhely: @kalassó: "nem lesz itt semmiféle ajánlat." Úgy értettük, van szerződéses kutatása a gazdasági per... (2016.11.16. 20:15) Gazdaságtörténeti áttekintés...
  • Italo Romano: @kalassó: re:"catastrophic declines in wilderness areas around the world over the last 20 years" A... (2016.09.17. 15:25) Az utóbbi hét néhány dialógusa fordított időrendben

Címkék

abszolút (1) alaca (1) alkotmány (1) amigdala (1) árucsere (1) asszociációk (103) australopithecus (1) balgaság (1) banpo (1) bauhaus (1) benin (1) birodalom (1) bölcselet (1) bulla (1) büntető istenek (1) centrumországok (1) chou (1) csalatkoztathatatlanság (1) csi (1) dawenkou (1) dialógus (1) dzsarmó (1) éjszaka (1) elmélet (1) elnyomás (1) előjelek (1) endokrinológia (1) enlargement (1) epigenetika (1) erkölcs (1) erőforrás (1) érzelmek (1) esszé (1) ész (1) fajtermészet (1) fáraó (1) felderítő (1) fóka (1) forint (1) forradalom (1) galilei (1) gazdaságtörténet (1) goya (1) gyermekkor (1) halaf (1) hamvas (2) han (1) harappa (1) haszúna (1) hitel (1) hongshan (1) ife (1) Inanna (1) inkvizíció (1) írástudók (1) iratismertetés (1) ismertetés (1) jiking (1) jorubák (1) karinthy (1) kegyetlenség (1) kemet (1) kínálat (1) konferenciák (1) kréta (1) lactase (1) laquila (1) liquidity (1) lungshan (1) megvilágosodás (1) mezőgazdaság (1) mózes (1) művelődéstörténet (1) műveltség (1) negatív (1) németh (1) nemzet (1) nézettség (1) nok (1) nyomor (1) paine (1) periodikus táblázat (1) reformáció (2) rousseau (1) sang (2) science of reaction (1) sediba (1) siking (1) Simmel (1) Sipsirica (1) strukturalizmus (1) sumer (1) svenska (1) szabadság (1) szamarra (1) szél (1) szellem (1) szépség (1) szilva (1) Szinuhe (1) tang (1) tetemek (1) toba (1) törvény (1) transzcendens (1) ujjcsont (1) vei (1) vélemény (1) vers (1) vizsgák (1) yangshao (1) zeneszerző (1) zsarnokság (1) Címkefelhő

Iratismertetés 1

2014.02.22. 16:52 Italo Romano

Földes Károly írja:

Az itteni Tanulókör történelmi kérdéseire válaszolva bemásolom az 1983-as könyvem kiadását eredményező lektori véleményeket. Ennyi idő elteltével valóban csak papírról lehet bármiről is beszámolni. Megjegyzést kell fűznöm a tőletek átvett „iratismertetés” címhez is. Ha ezt szigorúan értelmezném, az iratok egészét kellene ismertetnem. Ám az eredeti kérdéseitek a könyv kiadását  eredményező véleményekre vonatkoztak.

A kiadásban kulcsszerepet játszott „A KGST országok részvétele a nemzetközi munkamegosztásban. Kiinduló elemzés” c. tanulmány (1979) intézeti vitája. (MTA KTI, 38 résztvevő, 10 hozzászólás, 8 írásos észrevétel.)  Berend T. Iván lektori véleménye szerint „kiváló, gondolatgazdag, értékes tényanyaggal és módszertani igényességgel elkészített <kiinduló elemzés> áll előttünk...Megnyerő a vizsgálat erőteljesen-egyértelműen gyakorlati cselekvésre orientált szemlélete is...A tanulmány legértékesebb, legújszerűbb részének a KGST áruforgalom egyenlegeinek, cserearányainak részletes, bontott elemzését tartom.” Az idézett és a többi lektor, hozzászóló több módosító és bíráló észrevételét természetesen hasznosítottam a könyv végleges szövegezésében.

A fenti intézeti vita összefoglalója szerint „Osztatlan helyeslésre talált a tanulmányírónak az a törekvése,hogy a KGST tagországok gazdasági helyzetéből kiindulva, a fő gazdasági-fejlődési problémákat elemezve tárgyalja a KGST-beli gazdasági integráció problémakörét...Ugyancsak általános helyeslésre talált a tanulmány elfogulatlan kritikai szelleme, amely múlhatatlanul szükséges a KGST-ban tömörült országok gazdaságának és fejlődési problémáinak megértéséhez. Az adott témában feltétlenül helyes a tanulmány gyakorlati cselekvésre orientált szemlélete.” Az összefoglaló a tanulmány szövegének pontosítására, kijavítására irányuló javaslatok felsorolásával zárult. Ezeket, tőlem telhetően szintén beépítettem a készülő könyvbe. Abban az évben egy másik előtanulmányról ugyancsak volt egy vita, melyben a meghívott pénzügyi technokraták egy része a forint konvertibilitása ellen hozott fel érveket. Ezeket egyáltalán nem fogadtam el és más pénzügyi szakemberekkel együtt folytattam az IMF-be való belépés melletti érvelést, amit a könyv kézirata is nagy súllyal képviselt. Magyarország a kézirat leadásával egyidejűleg lépett be az IMF-be.

A mechanizmus 1968-as reformja után, azzal szerves egységben, de nagy időbeli késedelemmel a nyolcvanas években előrehaladt a magyar gazdaság második metamorfózisa, vagyis a forint konvertibilitására való áttérés.  Mind a két időszakban a gyakorlati változások előkészítésének elméleti kérdéseivel foglalkoztam egyedi helyzetmegítélésem és felfogásom alapján.

A nemzetgazdaság egységes egész, melynek fő komponensei egymásra hatva működnek. Az esetileg általam is művelt monografikus, részkutatási megközelítés helyett a könyv összefoglaló jellege ezt kívánta kifejezni. Erről írta véleményében Falusné Szikra Katalin (1982.11.02.) „Különösen a komplexitása lenyűgöző, az t.i., hogy a legkülönbözőbb aspektusokból, politikai gazdaságtan, pénzügy, nemzetközi kapcsolatok, KGST, stb. vizsgálja a kérdéseket.” Ugyanő ajánlotta publikálásra a Társadalmi Szemle számára 1982-ben a könyv előmunkálataként készülő cikket, azzal, hogy „társadalmunk alapkérdéseit tárgyalja reális, racionális megközelítésben, és ezzel helyes irányba tereli a gondolkodást. Fő erénye a józansága”. (1982.02.27.)

Számos vita tárgyalta a könyv részeit, köztük az „Integráció, nemzetgazdaság, vállalkozás” c. tanulmánykötetet (1981). Bírálója, Botos Katalin megállapította: „ A tanulmány bizonyítja, hogy szerzője mindent ismer, ami a jelen gazdasági helyzet megítéléséhez szükséges.” Magától értetődik, hogy ezt a nemzetgazdaság főbb hatótényezőire értette és nem tekintette a szerzőt valamiféle mindentudó gurunak. (A lektor becsületére válik, hogy egy évtizeddel később, akkor már miniszteri rangban, ugyanilyen szellemben észrevételezte a könyvhöz hasonlóan átfogó jellegű angol nyelvű tanulmányomat.)   Az előbb említett kötetről Palánkai Tibor így írt: „Mind a három tanulmányt színvonalasnak és értékesnek tartom, hozzájárulnak számos elméleti kérdés tisztázásához és a helyzetértékelések és következtetések, valamint a javasolt és sugallt gazdaságpolitikai teendők, mindhárom témával kapcsolatban, véleményem szerint nagyrészt helytállóak” (1981.11.05.)

 

87 komment

Címkék: iratismertetés

A bejegyzés trackback címe:

https://ismeretvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr155827054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Minnesota 2014.02.22. 19:00:32

Köszönöm. Azt is, hogy alkalmaztad a kifejezésemet, az iratismertetést : kalasso.blog.hu/2014/02/15/foldes_karoly_muvei_a_hetvenes_evekben
(második komment)

2014.02.22. 20:07:34

"(1979) intézeti vitája... 8 írásos vélemény" Csak egyet említettél, ki írt még?

Italo Romano 2014.02.22. 21:23:57

@büyük: A vitáról készült jelentés szerint Bakó Ede, Botos Katalin, Fáy József, Kővári László, Munkácsy Gyula, Palánkai Tibor, Szalai Béla.

Italo Romano 2014.02.22. 21:31:01

A másik említett tanulmányról („Integráció, nemzetgazdaság, vállalkozás”) véleményt küldött Csikós-Nagy Béla, Hetényi István, Inotai András, Kozma Géza, Medgyessy Péter is. Megállapításaikat szintén felhasználtam a végleges szöveg elkészítéséhez.

retimadar 2014.02.22. 21:38:02

Fajsúlyos szakértők, illetve vezetők. Engem az érdekel, hogy a "pénzügyi technokraták egy része a forint konvertibilitása ellen hozott fel érveket... más pénzügyi szakemberekkel együtt folytattam az IMF-be való belépés melletti érvelést". Kik voltak az első és a második csoportban?

Italo Romano 2014.02.22. 21:47:42

@retimadar: Erről is vannak feljegyzéseim, de alaposabban át kellene nézni őket. Röviden: az MNB korábbi vezetése ellene volt, a gyakorló elnök és alelnök (Tímár, Fekete) mellette.

retimadar 2014.02.23. 10:21:30

Ilyen vagy olyan nézeteik voltak, de a mindennapi problémákkal foglalkoztak csakúgy, mint a korábban említett magas-szintű technokraták. Mint teoretikusnak, ki tudott használható elméleti ajánlásokat, segítséget adni?

Italo Romano 2014.02.23. 12:21:49

@retimadar: Az részben jóval korábban, 1966-ban történt, amikor Erdős Péter 10 oldalas lektori véleményben ajánlotta közlésre a vállalati önállóságról szóló cikkemet. ('66.08.29.) Bírálta is, de megvolt a szerepe az 1968-as tulajdon-és reformelméleti könyv megjelenésében. Annak hivatalos lektora, Esze Zsuzsa szerint a könyv "kiváló munka, amely színvonal, mélység és sokoldalúság tekintetében szinte példa nélküli a mi szakirodalmunkban." ('66.10.02.)

A most tárgyalt intézeti tanulmányokról kapott vélemények közül a leginkább Kozma Gézáé volt elméleti igényű. Idézek majd abból is egy rövid részletet.

smirgliműhely 2014.02.23. 16:13:19

A külföldi elméleti konzulensek is érdekesek. Valamint az a külföldi vonatkozású, még fontosabb kérdés, amit legutóbb Kalassónál vetettem fel: "Amerika, illetve Oroszország nagy hatalmú érdekcsoportjai hogyan befolyásolták (-ják) a kis Magyarország politikai erőit és azok viszonyát."

Italo Romano 2014.02.23. 20:14:31

A most érintett írásokat középszintű általánosítás
jellemzi, melynek a gazdasági stratégia számára is van közvetlen mondanivalója.
Kozma Géza helyesli, hogy a kötet a gazdasági problémák és nehézségek megoldását a külkereskedelem-elmélet segítségével keresi. „A mű szerkezeti egységét a szerző határozott gazdaságpolitikai elképzelése teremti meg.” A valóságban az említett problémák és nehézségek, valamint a komparatív költségtan követelményei igazán összefüggenek, „sőt, a mű egyik erénye, hogy ezeknek az elemeknek a valódi összefüggését állandóan szem előtt tartja, az összefüggés logikáját is kimutatva.”

Italo Romano 2014.02.23. 20:42:47

Kozma Géza véleményének befejező része:
„A szerző gazdaságpolitikai alapgondolatának azt tartom, hogy a jólét növeléséhez gazdasági fejlődés, ehhez pedig hatékony gazdálkodás szükséges, ez az utóbbi nem valósítható meg nemzetközi munkamegosztás nélkül, ahhoz viszont, hogy ebben előnyösen vegyünk részt,rugalmas, vállalkozó és újító vállalatokkra, versenyre, tőkeáramlásra, - egyszóval hatékonyságra van szükség. Továbbá, hogy „káros a nemzeti gazdaságok különálló érdekeinek háttérbe szorítása.”

retimadar 2014.02.23. 21:11:05

Ellentmondást látok abban, hogy főleg monetáris elmélet körébe vágó problémákat tárgyalsz, míg Kozma szerint "a kötet a gazdasági problémák és nehézségek megoldását a külkereskedelem-elmélet segítségével keresi"

Minnesota 2014.02.24. 08:56:38

@retimadar: Földes Károly a közgazdaságtan minden fejezetét alkalmazta a nemzetgazdaságra. Nem csak az általad említett két elméletet. Legalábbis az Econbiz szerint: memoriterblog.blog.hu/2013/12/28/foldes_karoly_temainak_econbiz_osztalyozasa
Kozma véleményének befejező része lényegében ugyanezt mondja, ellentétben a vélemény első részének a témát leszűkítő értelmezésével.

Italo Romano 2014.02.24. 12:06:29

@smirgliműhely: 'külföldi elméleti konzulensek'
Szerencsére a legtöbbet felsoroltam az előszóban: Brabant, Brainard, Bergson, Bogomolov, Cagan, Diebold, McKinnon, Mayrzedt, Lavigne, Machlup, Matyejev,Perroux, Samuelson, stb. - A "fontosabb" kérdésedre azt mondhatom, hogy sokkal erőteljesebben, mint ahogyan azt a hazai sajtó tálalja, de azért a befolyásuk nem kizárólagos.

szénaboglya 2014.02.24. 17:17:33

@Italo Romano: sokkal erőteljesebben, mint ahogyan azt a hazai sajtó tálalja

Van egy multimilliárdos amerikai csoport: a Koch család, mely sok rétegből álló hálózatot szervezett ultrakonzervatív erők támogatására. A hálózatban hasonszőrű milliárdosok vesznek részt, többek közt azok, akik a magyar államkötvények nem elhanyagolható hányadát is a kezükben tartják.

smirgliműhely 2014.02.24. 20:23:03

@retimadar: "Fajsúlyos szakértők, illetve vezetők." Fajsúlyos lektori véleményeket azonban eddig csak kutató szakértőktől láttunk. Kérdés a szerzőhöz: mit írtak az említett gazdaságpolitikai vezetők: Csikós-Nagy, Hetényi, Medgyessy?

Italo Romano 2014.02.25. 09:27:58

@smirgliműhely: (röviden:) Hetényi ('81.11.12): "Értékes összeállítás. Az I. fej.-ből a legérdekesebb kérdés az, hogy ha a KGST együttműködésben a kis lépések nem visznek előre, akkor szükségszerűen következik-e az a megállapítás, hogy csak nagy lépés lehet a követendő alternatíva". Csikós-Nagy ('81.11.03.): "A tanulmányban foglalt világgazdasági és hazai helyzetelemzést reálisnak tartom.A magyar gazdaságirányítás fejlesztésére irányuló elgondolásokkal egyetértek". Medgyessy ('81.11.26.): "A KGST kapcsolatok oldaláról a közeljövőben nem várhatjuk gazdasági problémáink - vagy akár azok jelentős részének - megoldását." Egyetért ezzel, valamint azzal,hogy a vállalkozások körében kell a pótlólagos erőtartalékot keresni.

retimadar 2014.02.25. 11:22:22

@szénaboglya: Ha Templetonra gondolsz, bármennyire is ultrakonzervatív, mesés hozamok nélkül nem fog két milliárdot egy mégoly hasonszőrű kormány junk-bondjaiban tartani.

Italo Romano 2014.02.25. 14:00:07

Az előbbieknél bátrabban nyilatkozhattak a könyvről lektori véleményeket adó kutatók. Szira Tamás helyeselte, hogy nincs alá- és fölérendeltség az integrált funkciók és a nemzetgazdasági önállóság között. Csatlakozott ahhoz a megállapításomhoz, hogy a keleti blokkon belüli szállítások tartósan érvényesíthető pénzügyi feltételei hiányoznak. A komparatív előnyök meghatározásának a tanulmányban javasolt új módszerét szintén előnyösnek ítélte.- Nyilas András különösen a gazdasági folyamatok komplex elemzését helyeselte, nevezetesen azt, hogy a tanulmány a folyó termelést, a beruházásokat és a fejlesztést a külgazdaság összefüggésében vizsgálja.

kalassó 2014.02.25. 18:26:01

@szénaboglya: Mivel a szerző a hazai folyamatokat nemzetközi léptékben vizsgálta, nem meglepő, ha külföldön is rábukkant a ránk ható szakmai-üzleti hálózatok ottani belső köreire. Erre egy korai figyelmeztető rendszert lehetett (volna) alapozni, ha erre volt (lett volna) hazai igény.

2014.02.25. 19:48:20

@kalassó: Ilyen rábukkanás kutatónál csak valamilyen produktum alapján, közvetve jöhet létre. Ha a konkrét hazai és nemzetközi problémák elemzésében van szakmai elméleti mélység, akkor a művekre felfigyelnek, azok maguk jutnak be a belső, vagy felső körökbe. A közvetett reakciókból sok mindent ki lehet tapintani, akár néhány évre előre is.

Italo Romano 2014.02.25. 23:05:48

@büyük: Így igaz, figyeltem a reakciókat, melyek közvetve, olykor valóban a legbelsőbb körökből, vagy magas hatalmi szintről érkeztek, ámde ezt nem tekintettem tudománynak. Feladatomnak a helyzetek és folyamatok módszeres átgondolását, az egyedi koncepcióépítést tekintettem, amihez ezeket az információkat nyersanyagként használtam.

szénaboglya 2014.02.26. 08:38:58

Poszt: egy másik előtanulmányról ugyancsak volt egy vita
A jegyzékek szerint ez lehetett az:
„Magyarország külgazdasági környezetének néhány eleme” 204 p. MTA KTI, 1979 október
Írásos vélemények nincsenek?

Italo Romano 2014.02.26. 10:32:29

Előbb még a korábbi tanulmány egyik ajánlásáról emlékezem meg: az életszínvonalat csak a nemzetközi versenyképességi skálán elért javulás mértékében lehet emelni. Ezt többen ellenezték és Nyers is vitathatónak tartotta az eszmecsere minden kérdését érintő, kulturált, intelligens összefoglalójában.

retimadar 2014.02.26. 13:10:55

"kulturált, intelligens". Ismertem. Egy év múlva más fajta igazgatót raktak oda.
Az nem tudott ilyen összefoglalókat tartani.

Italo Romano 2014.02.26. 19:59:57

@szénaboglya:
Két hivatalos opponens volt (Blahó András és Drechsler László), a vitán 34 fő jelent meg és 14-en szóltak hozzá, többen írásban. Blahó: „A tanulmányt kiemelkedő tudományos eredménynek tartom és remélem, hogy megállapításait a gazdaságpolitika figyelembe fogja venni” Drechsler: „A tanulmány jelentős mértékben hozzájárul külgazdasági kapcsolataink elméletének kifejlesztéséhez.” Nyers Rezső összefoglalója szerint a résztvevők helyeselték a nemzetgazdasági érdekek és a kölcsönös egymásrautaltság viszonyának jellemzését. Nagyon fontosnak ítélték a belső és külső gazdasági tevékenység szerves egységéről leírtakat, valamint azt, hogy a kelet és nyugati irányú kapcsolatokat összefüggő egészként kezeli. Bátornak tekinthető a kisebb kelet-középeurópai országok intenzívebb egymásközti együttműködésének gondolata is. Sok figyelemre méltó kritikai észrevétel is elhangzott, de nincs köztük olyan, amely akár tudományos, akár gazdaságpolitikai szempontból cáfolná a szerző fő mondanivalóját.

2014.02.26. 22:03:41

Minnesota fentebb azzal "vádolt", hogy a közgazdaságtan minden fejezetét alkalmaztad a nemzetgazdaságra. Ez mennyire valós? Nem túlzott?
Másik kérdésem a kutató közvetett tájékozódási lehetőségeire vonatkozik, amit már pedzegettünk. Milyen felsőszintű információkról volt nálad szó, ha erről lehet valamit megtudni.

Italo Romano 2014.02.27. 10:10:36

@büyük: Első kérdés: a közgazdaságtan együttesen működik valamely országban. És nem csak az működik a gazdaságban sem. Az egész komplexumra kellett figyelnem akkor is, amikor 6-7 "fejezet" témáiból publikáltam és a körülményeinkre alkalmaztam.

Italo Romano 2014.02.27. 10:20:24

@büyük: Második kérdés: amikor pl. Bogomolov nyilatkozott a tanulmányomról, akkor tudtam, hogy általa Andropov beszél. Amikor a State Dep.-ben fogadtak, akkor tudtam, hogy Reagan álláspontját hallom. Az országismeret elsőrendű fontosságú a nemzetközi vizeken evező kutató számára.

kalassó 2014.02.27. 13:16:28

A listákban az utóbb tárgyalt időszakból két szakértői írásod szerepelt:

„Elgondolások a KGST tevékenységére vonatkozó magyar állásfoglalás kialakításához”. Szakértői javaslat, 10 p. 1978. január 4.

„Az ár- és bérrendszer fejlesztése Magyarországon és a KGST tagországokban” Szakértői javaslat,6 o. 1977. augusztus 11.

Hivatalos felkérésre készültek?

Italo Romano 2014.02.27. 15:38:05

@kalassó: A korábbiról, azaz az árrendszerről folyó munkálatokat Irányító Bizottság elnöke elismerését fejezte ki a magyar "elgondolások kialakításához való hozzájárulásért" (Nyers Rezső, '78.04.10.) Ez még az újabb reformhullám időszakához tartozott.
A későbbi munkát '81 11. 03-án vitatta meg az illetékes technokrata munkabizottság és azt is analóg módon nyugtázták. Ilyen módon ténybeli információkhoz is jutottam a készülő könyvhöz. Delegáltak hat különböző tanácsba és munkacsoportba, ahol felkérésekre készítettem még néhány hasonló szakvéleményt. A legrosszabb témájú bizottság az úgynevezett szocialista világrendszer magyar munkacsoportja volt. A titkári funkcióját egy rövid időre el kellett vállalnom, de itt nem írtam semmit. Sikerült otthagynom.

retimadar 2014.02.27. 17:26:31

@Italo Romano: "Ilyen módon ténybeli információkhoz is jutottam a készülő könyvhöz." gondolom, nem csak az 1983-ashoz, hanem a harmadik könyvhöz is:
„External and Internal Economic Conditions in Eastern Europe: the case of Hungary. Book.149 p. 1984, MTA KTI.
"Sikerült otthagynom." Nem az új, kádárkedvenc igazgató hívatott vissza?

2014.02.27. 19:44:34

Tanulóköri megállapodás értelmében nem piszkáljuk a hatvanas éveket, de azokban találtam egy kolumnást:
„Szövetkezeti tulajdon és újratermelés” Figyelő, 1966 november 16.
Ez nem töri meg témáid egységét? Tudom, hogy régi ügy, de van-e róla lektori vélemény?

Italo Romano 2014.02.27. 21:58:05

@retimadar: Ha igen, akkor ez a barátságtalan aktus a kedvemre volt. Köpeczi meg kinevezett egyszerű tagnak ugyanabba a bizottságba, ahol elő tudtam mozdítani a negyedik és az ötödik könyv kiadatását. Ezekben a két komparatív konferencia előadóival együtt voltunk szerzők, és én szerkesztettem. És itt lepleződött le előttem Andropov, mint intelligens Brezsnyev.

Italo Romano 2014.02.27. 22:10:20

@büyük: Témáim egységénél sokkal fontosabbnak ítéltem azt, hogy a nemzetgazdaság egységes egész, melyben az agrárszféra nélkülözhetetlen, a szövetkezést pedig támogatni kell. Lektora: Csizmadia Ernő akkor is és később is aktívan segítette a nemzetgazdaságot szerves egésznek tekintő kutatásaimat.

Karolus 2014.02.28. 08:42:26

@Italo Romano: "Andropov, mint intelligens Brezsnyev". Ott ez miből derült ki? Nincs ellentétben azzal, hogy elősegítették a komparatív vizsgálatok kiadását?

smirgliműhely 2014.02.28. 15:22:01

Ekkor, ugye, a szovjet birodalmi expanzió időszaka volt. A nyugati gazdaság belső feszültségei ehhez képest eltörpültek. Az utóbbiakból észleltél-e bármit a féléves amerikai tanulmányúton, amiről szintén írásos beszámolót említ a lista?

Italo Romano 2014.02.28. 21:37:58

@Karolus: Andropov vonalát Bogomolov magatartása tette világossá a számomra. Sokkal messzebb ment el a fafejű brezsnyevi bürokratáknál a magyar reformtörekvések támogatásában, nem kifogásolta az IMF-be való belépést. A Nyugathoz közeledés politikai törekvése ellen viszont kíméletlenül hadakozott, mint a birodalom őrzője. Komparatív vizsgálataink kiadását félszívvel tűrték. Hazai jelentéseikben el is kenték a lényegüket. - Később persze Bogomolov megváltozott és elítélte a kommunizmust.

Italo Romano 2014.02.28. 21:55:17

@smirgliműhely: Arra a rendszerre sem tekintettem kritikátlanul. A tanulmányutat szakmai továbbképzésre és nagyobb korporációk megismerésére használtam fel. Akkor ott az infláció leszorítására magas kamatlábakat alkalmaztak, majd ezeket fokozatosan csökkentették. Ezek a feszültségek a kapitalizmus normál válságainak sorába illeszkedtek. A 2008-as válság nem ilyen volt. A rendszer értelmezését, kritikátlan elfogadását és ezzel együtt a közgazdaságtan akkori, úgynevezett fő áramának szavahihetőségét döntötte romba.

kalassó 2014.03.01. 11:20:11

@Italo Romano: félszívvel tűrték
Érthető, mivel nem ők kezdeményezték és vezették. A kötetekből futó pillantásra is látszik, hogy a kisebb országok kutatói voltak a hangadók, az eredményben pedig benne volt a keleti blokk lemaradása és a törekvés a blokkon belüli nagyobb önállóságra.

kalassó 2014.03.01. 11:25:17

@Italo Romano: nagyobb korporációk megismerésére

Talán ezt tükrözik a '83-as könyv azon részei, melyek a későbbi átalakulási és társasági törvény tartalmát előlegezik meg. Gondolok pl. a részvénytársaságok létrehozásáról szóló ajánlásra.

Minnesota 2014.03.01. 13:48:46

Poszt: "A nemzetgazdaság egységes egész, melynek fő komponensei egymásra hatva működnek."

Ugyanez az egészet tekintő szemlélet egyre inkább érvényre jut a jogtudomány területén is. A legjobb alkotmányjogászok szerint az egyedi törvények
ö s s z h a t á s a dönti el egy közjogi rendszer milyenségét. ("Bűzlik az egész" Népszabadság, 2014. 02.01.)

smirgliműhely 2014.03.01. 17:42:40

Kalassónál kommenteztem a '78-as EGK beszámolódról. Hogyan sikerült meghívást kapnod a Berlaimont palotába és felelős tisztségviselőkkel konzultálni, míg az akkori magyar kormánnyal nem álltak szóba?

Italo Romano 2014.03.01. 20:26:31

@kalassó: "félszívvel tűrték"
Az összehasonlítások területei miatt is:
1/ termelési, piaci, külgazdasági struktúrák
2/ gazdasági szabályozó rendszerek
3/ jogi-intézményi rendszerek
4/ fejlettségi szintek, perspektívák.

Italo Romano 2014.03.01. 20:31:16

@kalassó: "nagyobb korporációk" - A fentebb említett néhány, Kelet-Európában aktivizálódó multimilliárdos csoport. A plurális Amerikában ezek önálló külgazdasági és (bizonyos korlátok között) politikai döntéseket hoznak.

Italo Romano 2014.03.01. 20:36:33

@smirgliműhely: mint a Közgazdasági Társaság titkára, kapcsolatban voltam Ancieux báróval a hasonló belga társaság elnökével. Ő ajánlott be Boyer de la Giroday-hoz, az EGK II. vez.ig. monetáris igazgatójához. Az utóbbi azután évekig küldözgette nekem az EGK legfontosabb irományait, melyeket itthon akkoriban csak én kaptam meg.

Minnesota 2014.03.01. 22:23:42

Smirgliműhely érdeme, hogy kiprovokálta ezt a kis színest. Témánkhoz viszont szorosabban tartozik az, hogy jött-e lektori vélemény az EGK-ról szóló tanulmányodhoz.
Ide kapcsolódik egy másik EGK országba tett látogatásról regisztrált feljegyzésed. '82 tavaszán egy hónapot Párizsban töltöttél. Ott kitől kaptál a könyv írásában hasznosítható információkat?
Végül: Csaplár Vilmos említi, hogy '75-ös amerikai útja előtt elbeszélgettek vele. Volt hasonló tapasztalatod?

Italo Romano 2014.03.02. 10:12:30

@Minnesota: 1.jött vélemény, Kővári Lászlótól, aki szerint nagyon értékes annak kimutatása, hogy "hol viselkedik a Közösség integrált szubjektumként és hol nem viselkedik úgy". Fontosak és hitelesek az európai monetáris rendszer előkészítéséről és a magyar export lehetőségeiről szóló gondolatok.
2. A tucatnyi konzultáns közül különösen prof.Marie Lavigne és a Nobel díjas Francois Perroux tanácsait hasznosítottam a könyvben. Itt említem meg, hogy a korábbi svájci tanulmányúton hosszas és számomra nagyon tanulságos beszélgetéseket folytattam Ota Sik professzorral.
3. Nem. A nyolcvanas években az ilyesmi már nem volt szokásban. Sőt, '77-től kezdtem intenzíven látogatni Nyugat-Európát, de már akkor sem tapasztaltam ilyen próbálkozásokat. Másoknál azért lehettek.

kalassó 2014.03.02. 15:39:47

@Minnesota: Közben néhány kelet-európai fővárosban is járhatott. Legalábbis, egy pár ott kiadott könyvben általa írt fejezetek találhatók.

Italo Romano 2014.03.02. 20:39:41

@kalassó: Így igaz. Közös motívumuk volt a KGST lemaradása a Nyugattól a gazdaság diagnosztikus jelzőszámainak tükrében. A moszkvai kiadásba (1983) tudtomon kívül berakták a saját adataikat, melyek szerint a Nyugat maradt le. Ez az időszak az andropovi éra, amely a propagandában nem különbözött a brezsnyevitől. (Andropov szerepe annyi volt, hogy segített leleplezni a Brezsnyev család sikkasztásait, racionalizált és megrendszabályozta a korrupt helyi potentátokat.)

2014.03.02. 22:13:20

@Italo Romano: Andropov, mint intelligens Brezsnyev.

Az intelligens Brezsnyev tanítványa... Na ki?

retimadar 2014.03.03. 09:11:20

Röviden annotálhatnám a '83 utáni, tőkéről szóló munkáidat a blogomban. Szintén kérem a lektori vélemények ismertetését, ahhoz hasonlóan, ahogyan azt ebben a posztban megtetted.

2014.03.03. 18:16:13

Poszt: "a magyar gazdaság második metamorfózisa"
A harmadik és egyúttal a legnagyobb horderejű a tőkerendszer helyreállítása volt. Az ezt előkészítő elméleti írások annotálását vállalta Rétimadár, ha jól értettem.

retimadar 2014.03.03. 19:11:58

@büyük: Jól értetted. Kádár és köre az egésztől visszavonulót fújt. A reform-magnak viszont nem lehetett elméleti tartása kellő külföldi országismeret és rendszeres, magas szintű tudományos felkészültség nélkül. Kutatók körvonalazták az elvi irányt.

Italo Romano 2014.03.03. 21:38:12

@retimadar: Majd megkeresem a lektori véleményeket a tőkegazdasági tanulmányok listájához, melynek összeállítását voltál szíves vállalni.

Minnesota 2014.03.05. 14:57:15

Most került a kezembe Tímár M. naplókönyve 1998-ból ("Válság, váltás, változások"). Kiderül belőle, hogy 1983-as könyved idején a kádári világot nagyjából hozzád hasonlóan szemlélte. A '78-ban elfogadott irányváltást is, melyet azért a könyved erősebb szkepszissel értékelt. Persze, a későbbiek ismeretében ő már beszámolhatott az 1985-ös gyorsítási kísérletről és annak csúfos eredményéről.

kalassó 2014.03.05. 19:00:58

Kutatási eredményeid külső fogadtatásának, részben pedig a keleti tömb aktuális helyzetének felmérésére alkalmat teremthettek az itteni egyetemeken és intézetekben tartott előadásaid vitái (amiket megtaláltam, rövid címekkel):
1981 05.27.Prága: „A világgazdaság új fejlődési szakasza”; 1981.05.31 Várna: „A magyar gazdasági mechanizmus”; 1982.04.14. Moszkva, KGST Intézet: „A külgazdasági struktúra sajátosságai”; 1983.10. 26.: Szófia: „A gazdasági növekedés struktúrája”; 1983. 11.02. Berlin: „Nemzetközi munkamegosztás és kooperáció”; 1983.11.23. Moszkva: „A kelet-nyugati kapcsolatok problémái”; 1984. 06. 18 Varsó: „A külkereskedelem a nyolcvanas években”; 1984. 10. 17. Lodz: „Külkereskedelem és integráció”.

2014.03.06. 10:40:54

Rendszeres érintkezés nélkül nem is lehetett volna naprakész a keleti blokk tektonikus mozgásairól.

kalassó 2014.03.06. 15:08:41

A széleskörű ítéletalkotáshoz benne kellett élnie a nyugati társadalomban is. Írásai szerint ebben az időszakban töltött fél-fél évet az USÁ-ban és Kanadában. Az ideológiát itthon hagyta.

retimadar 2014.03.06. 19:53:42

Ezzel szemben az, amit fentebb a reformmagról írtam, hatványozottan érvényes a reformtalanított vezetésre, hogy kellő külföldi országismeret és rendszeres, magas szintű és széleskörű felkészültség nélkül képtelen volt nemzetközi léptékben szemlélni és kezelni a folyamatokat.

Minnesota 2014.03.06. 21:48:33

@retimadar: A folyamatok prognózisát érzékelő teoretikus viszont ezekre kutatóhoz illően reflektált. Összehasonlító vizsgálataiból kiderült, hogy a keleti tömb legfőbb gazdasági jelzőszámai rendre elmaradnak a nyugatiaktól. Komparatív módon elemezte a tőkegazdaságot és annak szabályait, melyeket a kontinens keleti-középső részén is bevezetésre javasolt.

kalassó 2014.03.07. 15:18:36

U.előtti kommentemben említettem az 1981.05.31-i várnai előadásodat, de a rövidség kedvéért kihagytam, hogy ez a két blokk kapcsolatáról keleti és nyugati részvétellel zajló nemzetközi kongresszuson volt. A megelőző évben, 1980 áprilisában a római De Gasperri Intézet Kelet-Nyugat konferenciáján tartottál előadást. A rendezvénysorozat témái az általunk megismert szakmai érdeklődésedhez képest sokkal általánosabbak. Miért vettél részt bennük?

Italo Romano 2014.03.07. 21:48:12

@kalassó: Az EGK 1978-ban megismert monetáris igazgatója és társai ajánlották a szélesebb merítést a nemzetközi kapcsolatokból. Az olaszok velük konzultálva választhattak ki a római konferenciára, egy szál magyar kutatóként. A rendezvényt fontosnak vélték, hiszen néhányunkat még a köztársasági elnök is fogadott. A várnai meghívásnál nyilván figyelembe vették ezt a priuszt is. Ott igen nagy cécó volt, a bolgárok szinte mini-Davost próbáltak összehozni, persze sikertelenül. Az afganisztáni agresszió javában tartott.

szénaboglya 2014.03.08. 08:58:24

Mindez figyelemre méltó, de minket a visszajelzések is érdekelnek.

Italo Romano 2014.03.08. 14:54:59

@szénaboglya: Egy maradt meg, a De Gasperi Intézet főtitkárától,(Michele Fornica, 1980.05.14.): "Köszönöm, hogy részvételével sikerre vitte a Nemzetközi Kelet-Nyugat Kongresszust." Így ki is kell javítanom magunkat, mert a rendezvényt az utóbbi hozzászólásokban konferenciának neveztük. Záró akkordjának színhelye, egyébként, a Villa d'Este volt.

kalassó 2014.03.08. 18:22:51

Ilyen nemzetközi gyűléseken a tudományos beszámolóknak csak az országok külső magatartását érintő mozzanatai kaphatnak hangsúlyt. Voltak-e külkapcsolati céljai a részvételednek, természetesen a kutatási eredményeid ismertetésén és a készülő könyv anyaggyűjtésén túl?

Italo Romano 2014.03.09. 09:08:17

@kalassó: Egyetlen ilyen cél lehet a magyar érdekek védelme. Ezt képviseltem évekkel korábban is:
„A KGST-országok gazdasági együttműködésének néhány problémája” Gazdaság, 1979/2 pp.39-55

2014.03.09. 12:26:51

@Italo Romano: A cikkről ajánlás? A könyved kiadását eredményező lektori véleményekhez tartozhat.
Másik kérdésem már a könyv kiadása utáni, (kalassó által felsorolt) rendezvényekről: készült-e publikáció a berlini, varsói, lodzi előadásidból.

Italo Romano 2014.03.09. 15:54:27

@büyük: Első kérdésedre: Balassa Ákos volt a lektor.
A cikk a témát "magas színvonalon, az alapvető problémákat feltárva és a magyar érdekeknek megfelelően tárgyalja. Ezért a cikk közlését javasolom." Tucatnyi szövegszerű észrevételét hasznosítottam.
Szándékozom a művek ellenzőinek néhány kritikáját is közzé tenni. Mostani kérdésetek azonban a könyvkiadást előmozdító véleményekre vonatkozott. Szerencsére ezek a pozitív megítélések voltak túlsúlyban.

Italo Romano 2014.03.09. 16:11:29

@Italo Romano: Második kérdésedre, a berlini előadás könyvfejezetként jelent meg "A tudományos-technikai forradalom jelenlegi szakaszának gazdasági feltételei és a nemzetközi munkamegosztás" címmel, 1983-ban, orosz nyelven, a Bogomolov intézet kiadásában. Megkérdezésem nélküli utólagos szerkesztésében az Andropov- vonal érvényesült. Foly. köv.

Italo Romano 2014.03.09. 16:32:05

@büyük: Folytatás.A lodzi előadás:„Rolj sztrukturnih izmenyenyií, szbalanszirovannava razvityija i mehanizma upravlenyija v intenszifikacii ekonomiki” In: Rolj vnyesnyej torgovli v integracii sztran-cslenov SZEV. Könyv. 278 p.Łódź, 1986 pp 5-17. Korrekt szerkesztés, a szerzői szöveget egy-az-egyben vették át.
A varsói és egy további, moszkvai előadás:„Vnyesnyekonomicseszkie szvjazi i effektyivnoszty proizvodtsztva” in: Problemi tyeorii i praktyiki upravlenyija 1985/1, pp 16-22 . Korrekt szerkesztésében már a gorbacsovi vonal érvényesült. A KGST kritikát emelték ki azzal, hogy néhány kisebb, kevésbé jelentékeny szövegrészt elhagytak. - Természetesen a saját szerkesztésemben megjelent komparatív vizsgálatok két kötetébe is beiktattam a fent említett előadások lényeges megállapításait.

(Az előző kommentben említett könyvfejezet könyvtári leírása: „Ekonomicseszkie uszlovija szovremennovo etapa NTR i mezsdunarodnoje razgyelenyie truda” in: Mezsdunarodnoje szocialisztyicseszkoje razgyelenyie truda v uszlovijah NTR, Moszkva, 1983 pp. 22-33)

szénaboglya 2014.03.09. 19:46:22

Nemzetközi gyűlések, orosz hatalomváltások. Ez már nem kutatás.

retimadar 2014.03.09. 20:23:09

@szénaboglya: Belekerült, mint Pilátus a krédóba. Várnáról írja, hogy "ott igen nagy cécó volt." Három héttel korábban, szintén nagy cécó közepette csempészhették a pápa merénylőjét Várnán keresztül Róma irányába.

szénaboglya 2014.03.09. 21:51:23

Ha az ilyen bűnözést leszámítjuk, akkor is nemzetközi viszonyok, nagyhatalmi játszmák, külkapcsolatok terepe. Belföldön is az államok befolyásolják a gazdasági életet.

Italo Romano 2014.03.09. 22:25:30

Azért nem mentem le politikusba. Folyamatjelzőket és összefüggéseiket vizsgáltam, növekedési és szerkezeti jelzőszámokat, monetáris, fiskális és jövedelmi hatásokat. A következtetések az elemzéstől függtek, nem a hatalmi viszonyoktól. Az utóbbiak megfigyelése persze tanulságos volt.

szénaboglya 2014.03.09. 22:51:21

Jobb is, hogy "nem mentél le", mert fél évvel a várnai rendezvény után következett Jaruzelski december tizenharmadikája. Megállt a kulturális élet, mindenhol buta katonák lettek a vezetők.

Italo Romano 2014.03.09. 23:02:35

@szénaboglya: Tudom, illetve megtudtam a lengyel közgazdász kollégáktól. Kérésüket is méltányolva szerveztem a két nemzetközi összehasonlító szimpóziumot ('82,'83) Budapesten, ahová eljöhettek és szabadon nyilatkozhattak. Részben nekik köszönhető a két esemény sikere csakúgy, mint a komparatív vizsgálatainkat ismertető tanulmánykötetek.

Karolus 2014.03.10. 16:57:10

@Italo Romano: 2014.03.02. 10:12:30
Prof Lavigne-t említetted. Milyen tájékoztatást, ajánlásokat adott? Perrouxról nem kérdezlek, több művét ismerjük.

Italo Romano 2014.03.10. 19:32:48

@Karolus: Kevés feljegyzésem maradt meg erről. A keleti blokk elleni nyomásgyakorlásról beszélt Afganisztán és Lengyelország miatt: ez főképp a második, un. Cocom listát (stratégiai áruszállítás szigorúbb tilalmát)jelentette. Tudta, hogy a kisebb országok nehezebben viselik el a kapcsolatok befagyását, mint a nagy természeti erőforrásokkal rendelkező szovjetek. Az utóbbiak magatartásától a magyar ekkor már sokban különbözött és ezt ő is akceptálta. (Cocom és egyéb ügyekben hazánk egy sor diszkrét könnyítést is kapott.)A külgazdasági kapcsolatok felerősödött "politizálódását" károsnak ítélte.

retimadar 2014.03.11. 08:08:59

@büyük: 2014.02.25. 19:48:20
A szerző intenzív szakmai publikációs és rendezvényi aktivitása a nagy nemzetközi változásokat rejtett módon előkészítő, izgalmas 79-85-ös időszakban nyilván elősegítette, hogy megvalósuljon az, amit így fogalmaztál: "A közvetett reakciókból sok mindent ki lehet tapintani, akár néhány évre előre is."

kalassó 2014.03.11. 10:51:34

Az akkori vezetőknek sem külső országismeretük, mélyebb érintkezési gyakorlatuk, sem felkészültségük nem volt egy előrejelző rendszer meghonosításához. Pontosítom a varsói hivatkozást: Commodity and Money Flows in a Planned Economy. Előadás a Varsói Tervezési és Statisztikai Főiskola meghívására az általuk szervezett Kelet-Nyugat konferencián (1984. 06. 17-21).

kalassó 2014.03.11. 11:03:38

Még egy pontosítás, a prágairól: „Struktúra, egyensúly és mechanizmus kölcsönhatása az intenzív fejlődésben” Előadás a CsTA
Közgazdaság-tudományi Intézete meghívására, az általuk 1984. 09. 17-től 09.22-ig, a nemzetközi munkamegosztásról rendezett szimpóziumon.

smirgliműhely 2014.03.11. 14:25:18

A Fordulat és reform - irat (1987) szakmailag helytálló gazdasági tételei sokkal korábban megtalálhatók voltak a szerző fenti posztban felsorolt és akkortájt publikált műveiben, az itt említett, és a komparatív elemzést bemutató előadásokban és a tőkekutatás beszámolóiban. A reformirat szakmailag hibás megállapításait ízekre szedte Tarafás, egyes részeit pedig Hoch, miközben annak markáns társadalmi irányzatát helyeselték. Földes megmaradt a szakmai tényfeltáráson és összefüggéseken alapuló következtetések terepén.

retimadar 2014.03.11. 17:53:15

De melyik szakmai? Közgazdász, de egyik munkája kifejezetten a szovjetológiába tartozik, több amerikai előadása pedig a nemzetközi kapcsolatok tanába is. Gyűjtőnéven mindezt politikai tudománynak nevezhetjük, számomra mégis hihető, hogy nem ment le politikusba. A tudományos politológia nem politika, az utóbbit csak kutatásának tárgyaként kezeli.

Karolus 2014.03.11. 22:03:58

Sajnos a nemzetközi politológia már a nyolcvanas években is sok agressziót regisztrált. Egy részüket a kényszeres bevonulók követték el. Úgy látszik, ez a magatartástípus nem rendszerfüggő.

Karolus 2014.03.11. 22:08:52

@retimadar: "A tudományos politológia nem politika, az utóbbit csak kutatásának tárgyaként kezeli." A közgazdász pedig a politikus egyik tárgyát - a nemzetgazdaságot - szintén a maga tárgyaként kezeli. Én inkább az előbbi véleményére adok.
süti beállítások módosítása