ismeretvadász

A magyar vezetéssel létrejött világraszóló kutatási eredményről.

Többször megkíséreltem, hogy posztot vagy hozzászólást tegyek fel a témáról. Talán most sikerül publikálni.

A Science cikke szerint a csoportnak sikerült megállapítania, hogy a protonok tömegének zöme (több, mint 95 százaléka) a részecskék mozgási energiájából és a közöttük lévő kölcsönhatásból tevődik össze. A részecskefizikát leíró elmélet szerint az atommag protonjai kvarkokból épülnek föl, s a kvarkok közötti kölcsönhatást elemi részecskék, gluonok biztosítják. Mostanáig azonban nem sikerült tisztázni, hogyan is tevődik össze ezekből a proton tömege: a gluonok ugyanis tömeg nélküli részecskék, a kvarkok pedig a proton össztömegének mindössze pár százalékát adják. A kutatási eredmény, amely szerint a protonok tömegének hiányzó része a kvarkok és gluonok mozgási energiájából és kölcsönhatásából tevődik össze, bizonyíték arra, hogy az einsteini képlet a tömeg és az energia egyenértékűségéről az atomnál kisebb részecskék szintjén is igaz.

(A gluonoktól különböző elemi részecskék a fermionok.)

(Forrás: NSz. nov.22.)

{Ide iktatom HORVÁTH DEZSÕ magyarázatát: „A Standard Modell: mi az, és mire jó?”

Az elemi részecskéket különféle szempontok szerint osztályozzuk. A legfontosabb a spin (saját impulzusmomentum) szerinti: a feles spinû S = 1/2; 3/2; 5/2 ... fermionok és az egész spinû S = 0; 1; 2... bozonok szimmetria- és egyéb alapvetõ tulajdonságai erõsen különböznek. A fermionok száma megmarad, amíg bozonokat büntetlenül kelthetünk vagy elnyelethetünk: egy lámpa akárhány látható bozont (fotont) kisugározhat és egy vevõantenna akárhányat elnyelhet, csak az energia és az impulzus megmaradását kell biztosítanunk. Ugyanakkor a televízió képernyõjét felvillantó elektront, ami fermion, valahonnan oda kell vinnünk és dolga végeztével valahová el kell vezetnünk. Érdekes és a fizika szempontjából igen lényeges különbség az is, hogy adott állapotban akárhány bozon lehet egyidejûleg, de fermionból csak egy (Pauli-elv). Ennek következtében töltenek be az atomi elektronok egyre növekvõ energiájú energiahéjakat és ez akadályozza azt meg, hogy az atomok az anyagban és a nukleonok az atommagban egymásba hatoljanak; az utóbbi biztosít makroszkopikus formát tárgyainknak.

A részecskék másik osztályozási szempontja az, hogy a jelenleg ismert négy alapvetõ kölcsönhatás, a gravitációs, elektromágneses, gyenge és erõs közül melyekben vesznek részt...}

2013 május: Közlöm az utóbbi magyarázat nélküli poszt nézettségét és a hozzászólásokat

2008-11-22 09:391. kalas

 A témáról szóló saját korábbi bejegyzésemet sehol sem látom.

Az itt említett nemzetközi tudóscsapat vezetője Fodor Zoltán professzor. A Science magazin tegnapi számában megjelent cikk további két magyar szerzője Katz Sándor, az ELTE Elméleti Fizika Tanszékének adjunktusa és Szabó Kálmán, a wuppertali egyetem fizikusa. A jelenleg a németországi Wuppertalban élő Fodor és munkatársai a világ egyik legerősebb szuperszámítógépének segítségével becsléseket végeztek, így próbálták meghatározni az atommag részecskéinek, a protonoknak és a neutronoknak a tömegét. A Wuppertalhoz közeli Jülichben található szuperszámítógép kapacitásának felét csaknem egy éven át erre a feladatra fordították. Ez idő alatt a gép nem kevesebb, mint tíz a huszadik hatványon műveletet végzett.

008-12-04 23:212. halandor

Vagy a Higgs- részecskétöl (bozontôl)kapjàk a tömegüket,màr
amennyiben létezik persze.

          008-12-05 13:403. italo

Abbiza könnyen meglehet. A hadron collider talán kimutatná, csak abban meg csőrepedés lett, mint nálunk a második emeleten. Nálunk is soká tartott a javítás, pedig a majdnem zéró kelvinnél sokkal magasabb volt a cső hőmérséklete. Vagy, ki tudja,?

008-12-06 00:164. halandor

Politika,hogyne.De a bozon még tartja magàt.

008-12-06 07:555. italo

Én is a bozonnak drukkolok, nem a politikának. A hadron ütköztetőből csak a tiszta hélium folyik ki, a politika csöveiből meg anyagcsere-termékek.

008-12-06 08:136. italo

Off: előző sorozatom felújított részei az asszociációk c. blogban találhatók.