Egy ázsiai világhatalom történetének korai szakasza.
A korai negrid, illetve pigmeus népesség az ausztrál és óceániai
õslakókkal állott etnikai rokonságban. Halásztak, vadásztak, az
újkõkorban pedig elég korán elkezdték az állatok háziasítását és a
kapás (botos) földmûvelést. Nyelveiket is ismerjük, az andamán
nyelvcsaládhoz tartoznak. Kihaló csoportjaik az indiai felföld (a
Dekkán) eldugott helyein, az Indiától keletre fekvõ Andamán szigeteken
és részben Ceylon szigetén (Sri Lanka) élnek.
A mongoloid emberfajtához tartozó dravidák az i.e. negyedik évezred
második felében vándoroltak be az Indus völgyébe és ott fejlett városi
civilizációt hoztak létre. Törékeny testalkatú, barnás bõrû emberek
voltak. Régebben beszámoltam az ezer éven át viruló harappai
kultúrájukról. Teljesítménye nem maradt el a korabeli sumér-akkád és
egyiptomi szinvonaltól. Birkanyájakat legeltettek, elefántot és bivalyt
dolgoztattak, búzát, gyapotot termeltek. A fémhasználat elterjedt volt.
Csatornázott városokban laktak, égetett téglából építették a házakat.
(Õk szorították ki a kontinensrõl az õshonos negrideket.) Mint
tengerjáró nép, érintkeztek is a sumér civilizációval. Eszméik és
vallási képzeteik a mai hinduizmus elõzményei és abban
bennfoglaltatnak, mint egyik alkotórész.
A nomád állattenyésztésbõl élõ indoárja hódítók az i.e. második
évezredben özönlötték el az Indus völgyét. Magas növésû, fehér bõrû
pásztorharcosokból álló fiatal népük új legelõket keresett. A Gangesz
völgyébe benyomulva, a kezdeti harcos szembenállás után
fokozatosan letelepültek. Kiszorították a dravidák egy részét, másik
részüket pedig a saját szükségleteikre dolgoztatták. Átvették a
civilizáció technikai és gazdasági vívmányait, a helyi szokások fontos
elemeit. Magas szellemi kultúrát, társadalmi szervezettséget
honosítottak meg. (Kasztrendszerük külön téma lehet.) Késõbb a Délre
menekült dravidákat is leigázták és munkára kényszerítették. Azon a
területen négy indiai államban legalább százmillió ember ma is dravida
(pl. tamil, telugu) nyelveken beszél. Ez az egyik indiai nyelvcsoport.
A demográfiai dinamika és a kulturális csere révén a többi területen
kialakult mai nyelvhasználati struktúrát az alábbi bekezdés vázolja.
A Gangesz könyékén az indoárja nyelvek dominálnak, így a hindi,
(mintegy 400 millió), a bengáli (100) és az urdu, amelyen a
százmilliónyi indiai mozlim érintkezik. A harmadik nagyobb nyelvcsoport
az észak-keleten használatos munda, melyet a dravida uralommal
egyidejüleg élt korai lakosság leszármazottai használnak. Az õ mágikus
hiedelmeik is beépültek a késõbbi szertartásokba. A negyedik
nyelvcsoport, a tibeto-burmai a határvidéken élõ közösségekben terjedt
el. Az ötödik egy viszonylag késõi beáramlás eredményeként honosodott
mg. A Himalája déli elõhegyeit elfoglaló mongol törzsekbõl kialakult
államok (Nepál, Bhután, Kasmir) lakói is önálló nyelvi
közösségekben élnek. Az indiai nyelvek száma meghaladja a másfél ezret.
India õskora
2008.01.07. 22:25 Italo Romano
Szólj hozzá!
Címkék: asszociációk
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://ismeretvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr205048193
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
