A mai Egyiptom területén csillagászati és szertartási célokra nagyobb köveket rendeztek körbe. Az alakzatot ezer évvel régebben rakták le , mint a Stonehenge legkorábbi köveit. (Helyreállított és bővített képanyag.)
Az ősi Nabta maradványai Asszuántól 100 kilométerrel délnyugatra találhatók. (A térképen piros ovális keretben.)
A mai Nyugati Sivatagot hajdanában időszakos monszun esők áztatták. A nyári napforduló után nyíltak meg az ég csatornái. Akkor, amikor azon a területen a Nap éppen a helyszín felett szokott delelni és a kövek elveszítették az árnyékukat. Rövid időn belül annyi csapadék hullott, ami, habár szűkösen, elegendő volt egész évre.
A helybeliek csillagászati és naptári mérőeszközként négy méteres átmérőjű körben elhelyezett kőtömböket használtak. Mellettük két pár magasabb oszlop jelezte, honnan volt várható a napfelkelte hatezer évvel ezelőtt. Másik két pár oszlop az észak-déli tengelyt mutatta. A környező két négyzetkilométernyi területen tucatnyi megalitikus oszlopot emeltek és az észak-déli tengelyen kívül a többi irányra is tájolták őket. Kettő ma is áll. A lapályon nagy messzeségből is kivehető ilyen iránytű- féle révén a vándorok megpillanthatták a vízzel telített völgyet. Az oszlopok 3x2 méteresek és 70 cm. vastagok voltak. Afféle megmunkálatlan sztélék,vagy obeliszkek. Majd egy kilométeres távolságból cipelték őket ide.
Az egész völgy hossza tíz, szélessége hét kilométer volt. Az esőhordó szelek több ízben máshová helyeződtek át.Végül 7200 évvel ezelőtt az időszakos monszun esőzések hosszú időre - 4800 évvel ezelőttig - tartóssá váltak. Úgy, mint a Szahara többi részén, amiről ezen a szélességi fokon több ezer festmény tanuskodik. Nabtában a mult században az ősrégészek sok száz tűzhely maradványát tárták fel. Találtak rituálisan eltemetett teheneket és tehénszobrot is. Az afrikai őstulok szelidítésének legkorábbi nyomai a már másutt említett Tassiliban és a mai Maghrebben találhatók. A nomád állattartók a vízzel ellátott Szaharában onnan is, máshonnan is eljuthattak a nabtai vidékre.
Hamarosan a levantei területekről behozott kecskéket és birkákat is tenyészteni és fogyasztani kezdték. Gyümölcsöt, zöldséget, kölest,cirokmagot, gyökereket is fogyasztottak. Hatezer éve nagyméretű település alakult ki. Szervezettebb volt mint sok egykorú formáció, a vízgazdálkodás szigorúbb fegyelmet kényszerített ki. Mély kutakat ástak, amelyek egész évben tárolták a vizet. A házakat-kunyhókat már terv szerinti elrendezésben, egymás melletti sorban építették. Az emberi csontvázak a Szaharán túli Afrikából történt bevándorlásra utalnak. A fejlett helyi kultúrát részben ezek a fekete bőrüek hozták létre, részben pedig az északabbról jött világosabb bőrüek: a berber-hamita törzsek elődei.
A fenti anikonikus sziklafestmény négyezer éves.
