HTML

ismeretvadász

Friss topikok

  • Italo Romano: foldeskaroly.wordpress.com/2019/03/06/arrangement-of-the-elements/ (2019.03.06. 08:29) Periodikus táblázat
  • Italo Romano: @szénaboglya: Nyilván kómában volt, halottnak vélték. "Halomnyi holttest": A Kazinczy utcai rituál... (2017.03.02. 14:41) Interjú egy túlélővel
  • smirgliműhely: ugyanonnan: A lelkiismeret hangtalan hívása a szorongásban önmagára szólítja fel az embert, felfed... (2017.01.30. 22:04) Heidegger írása
  • smirgliműhely: @kalassó: "nem lesz itt semmiféle ajánlat." Úgy értettük, van szerződéses kutatása a gazdasági per... (2016.11.16. 20:15) Gazdaságtörténeti áttekintés...
  • Italo Romano: @kalassó: re:"catastrophic declines in wilderness areas around the world over the last 20 years" A... (2016.09.17. 15:25) Az utóbbi hét néhány dialógusa fordított időrendben

Címkék

abszolút (1) alaca (1) alkotmány (1) amigdala (1) árucsere (1) asszociációk (103) australopithecus (1) balgaság (1) banpo (1) bauhaus (1) benin (1) birodalom (1) bölcselet (1) bulla (1) büntető istenek (1) centrumországok (1) chou (1) csalatkoztathatatlanság (1) csi (1) dawenkou (1) dialógus (1) dzsarmó (1) éjszaka (1) elmélet (1) elnyomás (1) előjelek (1) endokrinológia (1) enlargement (1) epigenetika (1) erkölcs (1) erőforrás (1) érzelmek (1) esszé (1) ész (1) fajtermészet (1) fáraó (1) felderítő (1) fóka (1) forint (1) forradalom (1) galilei (1) gazdaságtörténet (1) goya (1) gyermekkor (1) halaf (1) hamvas (2) han (1) harappa (1) haszúna (1) hitel (1) hongshan (1) ife (1) Inanna (1) inkvizíció (1) írástudók (1) iratismertetés (1) ismertetés (1) jiking (1) jorubák (1) karinthy (1) kegyetlenség (1) kemet (1) kínálat (1) konferenciák (1) kréta (1) lactase (1) laquila (1) liquidity (1) lungshan (1) megvilágosodás (1) mezőgazdaság (1) mózes (1) művelődéstörténet (1) műveltség (1) negatív (1) németh (1) nemzet (1) nézettség (1) nok (1) nyomor (1) paine (1) periodikus táblázat (1) reformáció (2) rousseau (1) sang (2) science of reaction (1) sediba (1) siking (1) Simmel (1) Sipsirica (1) strukturalizmus (1) sumer (1) svenska (1) szabadság (1) szamarra (1) szél (1) szellem (1) szépség (1) szilva (1) Szinuhe (1) tang (1) tetemek (1) toba (1) törvény (1) transzcendens (1) ujjcsont (1) vei (1) vélemény (1) vers (1) vizsgák (1) yangshao (1) zeneszerző (1) zsarnokság (1) Címkefelhő

Iratismertetés 5

2014.10.05. 13:32 Italo Romano

   Földes Károly írja:

   Válaszolok a Tanulókörnek a kutató tevékenységem 1989-91-es körülményeire vonatkozó kérdéseire: „Tájékoztatást kérünk a szerző munkáját érintő külső történésekről, impulzusokról, recepcióról.” http://talon.blog.hu/2014/09/27/foldes_karoly_a_tokeuzletrol     Mivel nem bízom saját memóriámban, a szóba hozott időszak megmaradt iratainak tartalmára tudok csak utalni.

   Az év első felében négy széleskörű szakértői vita (l..: 03.06, 05.10, 05.22, 06.19. jegyzőkönyvek ) tárgyalta meg a komparatív tőkekutatás következtetéseit tartalmazó köteteket. Ezeket valamivel később (09.25.) az intézeti összefoglaló pozitívan értékelte és a pályázati szakzsűri elfogadta. - Még áprilisban felszólaltam a KGST borús jövőjéről a gazdaságpolitikai vezetők és kutatók vitafórumán (04.12.) - A fentiekkel párhuzamosan folytatódtak az intézeti reformbizottság tárgyalásai. Ottani felszólalásaimat a moreszk.hu blog gazdája idén digitalizálta, önzetlen munkájáért ezúton fogadja őszinte elismerésemet. - Abban a félévben egy másik pályázati projektem keretében működő szakmaközi munkacsoport elkezdte megvitatni a társadalmi átalakulásról kidolgozott köteteinket (06.12., 08.31.) Időközben tanulmányokat publikáltam a Politika-Tudomány-ban (89/1) és a Társadalmi Szemlében (89/8-9)

   1989.07.19-i keltezéssel levél jött a Svenska Institutet – től, miszerint az MTA-val fennálló egyezmény keretében nekem ítéltek egy kisebb, négy hónapos ösztöndíjat a szeptember- december időszakra . Azt köszönettel elfogadtam és fel is használtam egy stockholmi tanulmányútra, a svéd modell megismerésére. Majd ott-tartózkodásom vége felé (12.22.), egy másik írásbeli meghívást adtak át. Még első ottlétemkor az új évben magyar gazdaságpolitikai tárgyú előadást tartottam a Nemzetgazdasági Intézetben (01.08.) A Lindbeckék ismételt meghívásából következő látogatásra már abban, az 1990-es évben került sor az MTA anyagi támogatásával (három hét, 11.12.-12.02.)

   Intézeti tudományos osztályom már hosszú évek óta a tőkével foglalkozott, ezért némely akadémikus berzenkedése dacára az MTA KTI elfogadta az1990.01.25-én kelt javaslatomat, melynek értelmében a kollektíva nevét is Tőkegazdasági Osztályra változtattuk. Ez rövid életű volt, de 1990-ben az osztály neve alatt jelent meg a két társzerzővel két évvel korábban írt közös könyvecskénk Kelet-Európa hanyatlásának okairól (MTA KTI Közl. 44. sz.). - A tőkeüzletről összegező cikket publikáltam. (Vezetéstudomány 90/10). - Ugyanabban az évben két vitán tárgyaltuk meg a társadalmi átalakulás pályázati projekt keretében készült további köteteket (03.01. és 09.01.)

   Egyéb munkálatok közepette elkészítettem az „Elméleti megfontolások az akadémiai közgazdasági kutatások tartalmáról és módjairól” c. tanulmányt, melynek vitájáról már részben beszámoltam. Ezt az írást 90.09.22-én elküldtem Kosáry Domokosnak. A címzett az udvariasságon túlmenően nemcsak választ írt (10.04.) a kézhez vételről és személyes érdeklődéséről, hanem a levél szerint a dolgozatot el is juttatta az intézményi átalakulással foglalkozó akadémiai vezetőknek.  A dolgozat alapnézete a kutatás és a politika viszonyáról egybe is esett az ő további nyilatkozataival, csakúgy mint a következő elnök, Glatz Ferenc, majd napjainkban Lovász László megnyilvánulásaival. A tanulmányt a memo blog gazdája idén digitalizálta, amiért őszinte köszönetemet fejezem ki. Azért is, mert a Tanulókör több, nyomtatásban megjelent publikációmat ismertette.

   Az LSE (London School of Economics...) 1991. 01.16-án kelt levele értelmében egy kisebb, négy hónapos, 15000 écu-s pályázati támogatást nyertem az EC Phare ACE program keretében, az LSE Gazdasági Teljesítmény Központjában Londonban folytatandó kutatásokra. Ebből három hónapot annak az évnek az őszén fel is használtam a brit gazdasági szisztéma megismerésére és egy hosszabb tanulmány elkészítésére (Capital and Money in Hungary). A következő évben, szíves fogadó készségükkel élve és a maradék egy hónapnyi támogatást felhasználva, ismét odautaztam (12.28.), anyagot gyűjteni egy további projekthez. Ugyanis még korábban, 1991. 01.18-án kelt levelében az OTKA bizottság elnöke, Andorka Rudolf tájékoztatott egy újabb pályázat elnyeréséről a „Tőke, egyensúly, jólét” témában a '91-'94 évekre. A három milliós főösszeg mai szemmel nézve szintén csekély, ámbár a vásárlóerő azóta jócskán megváltozott. A londoni kutatási beszámolót már ennek a tőkegazdasági projektnek  a gerinc-tanulmányaként állítottam össze. Erről itthon Botos Katalin megállapította, hogy „igényes elméleti szinten dolgozza fel a témát, a korlátozott terjedelem ellenére széleskörű makrogazdasági és társadalmi összefüggéseiben.” (Észrevételek, 1992.01.14.)

   1991 tavaszán Vancouverben (B.C., Kanada) előadást tartottam „Economic Reorientation of Eastern Europe” címmel az ISA 32. Konvencióján (03. 19-23.), később (10.17.) ugyanerről az USA-beli Marylandi Egyetemen (College Park Campus). A kettő közti idő egy részében bostoni egyetemeken folytattam konzultációkat. Távolléteim alatt a tőke, a társadalmi átalakulás, illetve a nemzetközi összehasonlítások tárgykörében általam szervezett három munkacsoport nélkülem is folytatta a kutatási eredmények megvitatását és véglegesítését.

101 komment

Címkék: svenska

A bejegyzés trackback címe:

https://ismeretvadasz.blog.hu/api/trackback/id/tr516760891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

retimadar 2014.10.05. 15:26:10

Köszönöm a részletes választ!

szénaboglya 2014.10.05. 15:41:03

Jól esett az elismerés.

smirgliműhely 2014.10.05. 18:26:37

"A tőkeüzletről összegező cikket publikáltam. (Vezetéstudomány 90/10)."
Azt a cikket a talon-blogban Rétimadár digitális formában is hozzáférhetővé tette.
talon.blog.hu/2014/09/27/foldes_karoly_a_tokeuzletrol
Bizonyára erre is gondoltál, amikor azt írtad, hogy
"őszinte köszönetemet fejezem ki. Azért is, mert a Tanulókör több, nyomtatásban megjelent publikációmat ismertette."

kalassó 2014.10.05. 18:37:38

"Még áprilisban felszólaltam a KGST borús jövőjéről"... Azt viszont én digitalizáltam Boginál kommentezve, jkvi. részletek alapján
moreszkhu.blog.hu/2014/09/13/foldes-papirok_1989-bol_apr

Minnesota 2014.10.05. 20:21:07

Köszönöm, hogy nyugtáztad a tanulmányod leírására fordított munkámat. Ugyancsak említést érdemelne Büyük, aki a TSz 89/8-9 számában megjelent cikkedből közölt fontos részeket. A társadalmi átalakulást eszerint más célok érdekében és más módon tartottad szükségesnek, mint az egykorú szabad-,fiatal, szociál- és nemzeti demokraták, liberálisok, konzervatívok, radikálisok, stb.

2014.10.06. 10:19:10

"Tőkegazdasági Osztályra változtattuk. Ez rövid életű volt"
Utána viszont már nem igazán tudtak fogást találni rajta, a jelek szerint.

Italo Romano 2014.10.06. 18:49:28

Lekötelez a Tanulókör figyelme a tőkegazdasági vizsgálódások iránt.

retimadar 2014.10.06. 21:17:54

Poszt: "A kettő közti idő egy részében bostoni egyetemeken folytattam konzultációkat."
Egy évtizeddel korábban ugyancsak fél évet töltöttél az USA-ban. "A tanulmányutat szakmai továbbképzésre és nagyobb korporációk megismerésére használtam fel." Az újabb alkalommal nem kerültél kapcsolatba az üzleti világgal?

smirgliműhely 2014.10.07. 10:47:14

@Minnesota: "más célok érdekében és más módon tartottad szükségesnek". Kérdésed másik oldala, hogy az első komoly átalakulási program tartalmazta a szerző számos, több évvel korábbi eredményét, például a tulajdon és a vállalkozás viszonyát, mint az új gazdasági kapcsolatrend egyik alapelvét.

kalassó 2014.10.07. 15:25:59

@retimadar: Ehhez csatlakozva, ugyanez a kérdés vetődhet fel az 1985-ös féléves kanadai, más szempontból pedig az 1987 évi kínai és az 1988-as egyiptomi tanulmányútjával kapcsolatban. A párizsi és a helsinki fejleményekről már volt szó. Mintha a gazdaságról egy földrajzi körképet akart volna kialakítani...

2014.10.07. 21:14:49

@kalassó: A gazdasági földrajz viszont nem mélyül el az egyes országok társadalmi berendezkedésének, üzleti életének, pénzvilágának sajátos részleteiben, államuk funkcióiban. Itt inkább nemzetközi gazdasági, szociológiai, politológiai, kulturális, stb. országismeretekről van szó.

retimadar 2014.10.07. 22:11:05

@büyük: "Utána viszont már nem igazán tudtak fogást találni rajta"
Kommentem az előző iratismertetéshez: "Elnökség által támogatott kutatón az intrikus új menedzser sem tudhatott fogást találni". Írtam ezt a korábbi szamárvezetőről, a nyolcvanas évekről.

kalassó 2014.10.08. 10:23:30

@retimadar: Akkor szintén menedzserváltás történt, de az akadémiai elnök egy fontos téma kidolgozására kérte fel, ugyancsak demonstrálva, hogy továbbra is számít a munkájára. Mint legutóbb olvashattuk, intézetén keresztül Földes Károlyt az MTA Elnöksége összehasonlító elemzésekkel bízta meg, amiről Nyers, a leköszönő igazgató még tájékoztatta az érintetteket. Erről kommenteztem legutóbb ebben a blogban:
kalassó 2014.08.01. 13:14:20
@Italo Romano: Szamárbiztos tartósítás lehetett a leváltása utáni időre ...

smirgliműhely 2014.10.08. 17:05:00

@kalassó: Az az akadémiai elnök Szentágothai volt. Szerzőnket ő küldte hosszú tanulmányutakra Belgiumba, Ausztriába, Olaszországba, az USA-ba, Franciaországba. Ez is a földrajzi körképhez, külföldi országismerethez tartozik, meg az elnökségi háttérhez.

2014.10.09. 09:19:16

@kalassó: Egy évtizeddel később egy másik sikerhajhászó szövetkezésnek kellett tudomásul vennie Kosáry elnöknek a kutató iránti bizalmát. Mindkét elnököt a békebeli konzervatív tisztesség jellemezte.

kalassó 2014.10.09. 16:52:11

@büyük: Az általam fent röviden említett utak a kettő közötti elnök, Berend T. Iván idején valósultak meg: 1986-ban, áprilisig: Kanada, 1987 június:Kína, 1987 július: Finnország, 1988 április: Egyiptom, 1989 szeptembertől: Svédország.

retimadar 2014.10.09. 21:04:35

@smirgliműhely: "Ez is a földrajzi körképhez, külföldi országismerethez tartozik" Soknemzeti társadalomtan, ökonómia, szociológia, tapasztalás.

smirgliműhely 2014.10.10. 13:40:12

@retimadar: Ahány állam, annyi fejlődési út, gazdaságtörténet, fogalomhasználati mód.

retimadar 2014.10.10. 19:22:19

@smirgliműhely: Ezért írhattam legutóbb a Tőkeüzlet c. cikke kapcsán: "Lényeges, hogy a szerző nem „a” kapitalizmusról elmélkedik, hanem megkülönbözteti annak erősen eltérő jelenkori válfajait, melyek az egyes országok történeti útja során létesültek." @kalassó: B.T.I. már '79-ben nagyon pozitív véleményt írt a szerző tanulmányáról.

smirgliműhely 2014.10.10. 19:27:43

@retimadar: Tehát jól érzékeltem a kutatások gazdaságtörténeti kiterjedését. Mégis, azt hiszem, hogy a szerző számára a fogalmi oldal és ennek gyakorlati alkalmazása volt a legfontosabb.

2014.10.12. 14:05:01

Számos kelet-európai útját is felsoroltátok. Az itt gyűjtött tapasztalat nélkül nem tudta volna alkalmazni a nyugati ismereteket.

Karolus 2014.10.12. 17:55:11

@kalassó: ide vág, amit jó fél éve kommenteltem:
Karolus 2014.03.22 21:57:11
A korabeli vezetés bennragadt a kisországi, a csatlós és műveletlenségi karámok közt. A tudósok viszont széles körben meríthettek a hosszas külföldi tartózkodás tapasztalataiból, az alapos akadémikus felkészültség, a sokoldalú olvasottság és a nyitott, érdeklődő szellem előnyeiből.

Minnesota 2014.10.12. 18:09:09

"A tanulmányt a memo blog gazdája idén digitalizálta..." Itt és az utána következő posztban
memoriterblog.blog.hu/2014/08/09/foldes_karoly_a_gazdasagkutatasrol

Köszi az említést!

szénaboglya 2014.10.13. 09:52:04

@Karolus: A nagy átalakulás egyik negatív hozadéka a tudományos közélet pártosodása volt. Büyüknek és neked én írtam erről:
szénaboglya 2014.05.28 21:35:08
@büyük: A politikusok "Mind használtak csúsztatást, hazudozást,karaktergyilkos fogásokat is."... A profi pártos közélet morális nívóján ez nem kirívó, a kutatásokban és értékelésükben viszont tudásellenes aljasság.

2014.10.13. 17:31:00

A profi politika vezető csoportjairól én magam így foglaltam állást:"Nem a hangoztatott célok, értékek szerint ítélendők meg, hanem a módszerek alapján. Ha ugyanazt az alantas eszközkészletet alkalmazzák, mint az ellenfelek, akkor egyik sem kutyább a másiknál." Ezek a módszerek jellemezték a pártosodott tudományos közéletet is.

szénaboglya 2014.10.14. 12:48:20

"Ottani felszólalásaimat a moreszk.hu blog gazdája idén digitalizálta" :
moreszkhu.blog.hu/2014/08/29/foldes-papirok_1989-bol_marcius

és a további bejegyzésekben.

smirgliműhely 2014.10.14. 16:02:45

@büyük: "Ha ugyanazt az alantas eszközkészletet alkalmazzák" Ehhez kommenteztem júniusban:
"Hozzáteszem: például hazudozást, denunciálást. A kutatásban: ha a mozgalmi érdek, a tekintélyre néző konformitás fontosabb lesz az intellektuális tartalomnál. A tudomány a politika ellentéte."

Karolus 2014.10.14. 19:17:45

Legutóbb szó volt a szerző 1970-es javaslatairól a gazdasági verseny tárgyában (ismertettem). A téma tartós fontosságát mutatja, hogy Jean Tirole most kapott Nobel-emlékdíjat a verseny szabályozásáról.

Karolus 2014.10.14. 19:19:32

* lemaradt.
...folytatott kutatásaiért.

Karolus 2014.10.15. 09:08:05

Persze nem volna igazságos ama ősrégi cikket ezzel párhuzamba állítani, de a téma sem mindenben azonos. Földes, anno, szét akarta bontatni az adminisztratív úton létrehozott egyeduralkodó szervezeteket. Tirole a piac szerves útján létesült oligopol cégekről beszél. Nem akarja felosztani őket, hanem az árképzésüket és a profitjukat szabályozná, hogy ne legyen érdekük monopolprofitra törekedni. Közös a két szerzőnél, hogy javaslataikat ágazatilag differenciáltan javasolják megvalósítani.

Minnesota 2014.10.15. 12:57:34

@büyük: ""Nem a hangoztatott célok, értékek szerint ítélendők meg, hanem a módszerek alapján." Azért, mert a módszerek összessége nem a hangoztatott, hanem a tényleges célokból következik.

Italo Romano 2014.10.15. 15:55:39

@retimadar: A tőkeüzlet-cikkről szóló ismertetésedet is nagyra értékelem (link a 3. hozzászólásban). Külön köszönöm, hogy az ottani vitában további szakmai részleteket közöltél a cikkből.

Karolus 2014.10.16. 11:45:32

@Minnesota: "fokozatosan egy politikai mozgalom hídfőjévé vált". Mondjuk ki, hogy ott a párttá vált szabad demokraták uralkodtak.

smirgliműhely 2014.10.16. 18:19:40

@Karolus: Az ő alapvetésükről írtam (fentről a 9.hsz.-ban): az első komoly átalakulási program tartalmazta a szerző számos, több évvel korábbi eredményét. Mégsem tekintették politikájuk támogatójának és ebben igazuk is volt.

2014.10.17. 16:43:19

@Minnesota: (10.05) "Büyük, aki a TSz 89/8-9 számában megjelent cikkedből közölt fontos részeket" Csak kommentekben, de most teljesebb posztban szándékozom ismertetni.

retimadar 2014.10.19. 08:48:07

Az 1992-'94 évekre vonatkozóan is felírom a kérést: „Tájékoztatást kérünk a szerző munkáját érintő külső történésekről, impulzusokról, recepcióról.”

2014.10.19. 09:21:38

Az utolsó kommentemben jelzett szándékomat megvalósítottam: gaiablog.blog.hu/2014/10/19/foldes_karoly_negyedszazados_cikke

2014.10.21. 09:03:31

Poszt: "egy hosszabb tanulmány elkészítésére (Capital and Money in Hungary)"
Érdekelne, hogy a fenti link cikke milyen viszonyban állt ezzel a tanulmánnyal, amit a Phare pályázati támogatásával Londonban írtál.

Italo Romano 2014.10.21. 15:02:09

@büyük: A cikk téziseivel kerültem a pályázat révén Londonba, ahol a témát sokkal részletesebben tudtam kidolgozni. Köszönöm a lelkiismeretes szemlézést!

retimadar 2014.10.21. 20:37:20

@Minnesota: "más módon tartottad szükségesnek"
Az átalakulásról vallott nézeteit jó néhány országban végzett terepmunkája, történelmi tanulmányai, több szakmás társadalomismereti kitekintése ugyancsak befolyásolhatta.

2014.10.23. 21:11:25

Kommentben most idéztem a blogger 25 évvel ezelőtti cikkének utalását egy további irányzatra, mellyel szintén nem lehetett lojális. "Némelyek 1945-höz, mások (ne áltassuk magunkat) éppenséggel az 1945 előtti állapotokhoz szeretnének visszatérni."

Karolus 2014.10.24. 15:39:32

A blogger szerint "a mostani kormányzat is használja ezeket" - ideértve az intézeteket parancsnokoló egykori szabad demokraták némely gazdaságpolitikai receptjét. Ama letűnt párt volt korifeusai nem merik kimondani azt, amit a blogger: igen, ezeket mi javallottuk. Egész sor elvi egybeesés, üzletstílus-hasonlóság kapcsolja össze a neokrácia propagandisztikusan szembenálló csoportosulásait.

Italo Romano 2014.10.25. 21:08:27

Köszönöm az érdekes vitát. A pozícióharc eléggé általános.A kutatásipar viszont szellemi termékeket bocsát ki, melyek szorosabban kötődnek alkotóik személyiségéhez, mint az anyagi termelés eredményei. Ez lehet az egyik oka az illető ágazatban megfigyelt felfokozott szenvedélyeknek. A másik ok a pártosság, ami nagyobb mértékben a társadalomkutatásra jellemző.

Minnesota 2014.10.26. 18:44:13

"alkotóik személyiségéhez" A középkori iparosokhoz hasonlóan helyi céhekbe tömörülnek, melyek nem tűrik a kívülállókat.

retimadar 2014.10.29. 17:27:54

A blogger mint a maga mestere, évekkel korábban elméletileg megalapozta több gyakorlati tézisét. A részben hasonló eredményre jutó, híres pamflet megjelenésének idejében már folyóiratcikk is utalt rá. "Nyilas András a Statisztikai Szemlében (89/11) ismerteti a projektet és a kutatásvezető ”Tőkegazdaság” című, keynesi hagyományt követő összefoglalóját..." Ez jelent meg később Tőkeüzlet cím alatt.

2014.10.29. 20:20:06

@retimadar: Nem tisztán keynesi. Annak alapjait egy sokkal korábban, 1982-ben megjelent könyvrészletben körvonalazta, l. első kommentemet itt: moreszkhu.blog.hu/2014/09/20/foldes-papirok_1989-bol_befejezes_majus

retimadar 2014.10.31. 15:16:02

(Folytatás) A Tőkeüzletről szóló posztom idézte az állami tulajdon osztogatása elleni fellépését. A témáról a legújabb: Oplatka Németh interjúja, amely a rablóprivatizáció támogatóit is megnevezi. Ezek iránt a blogger nem tanúsított "negatívumokat elnéző lojalitást."

Italo Romano 2014.11.03. 10:43:19

@retimadar: Intézeti plénumon határozottan elutasítottam bármilyen pártemberek, köztük a szabadelvűek kutatásirányító törekvéseit. A többség azonban, benne a régi pártos reformerekkel és tisztségviselőkkel, támogatta az új felállást. Ez is 1990-ben, az év vége felé történt.

retimadar 2014.11.04. 12:28:28

Frissítve önálló posztban felraktam a Tőkeüzletről szóló ismertetést: talon.blog.hu/2014/11/01/foldes_karoly_a_tokeuzletrol_frissitve

Italo Romano 2014.11.04. 22:02:24

@Minnesota: Felülről az 5. hsz.-ra.: Kutatóként nem lehetett kifogásom a politikai rendszer bármelyik felsorolt irányzatának létezése ellen. Ezek azonban kívül állottak a tudományon, melyet nem tekintettem a politikai rendszer részének.

2014.11.05. 09:30:31

Plusz hozzájött mindehhez az, amit korábban így írtam le:
"büyük 2014.09.07 13:15:07
...Idéztük már a hivatali politikáról: a hazugság, a hátba szúrás és a piszkos trükkök világa...Mindez ott volt a kutatóhelyen már a nyolcvanas évek elejétől is a Fromm által leírt sikerhajhászó típus révén. Az mindent alárendel a személyes kapcsolódásoknak, baráti csoportosulásai azzal nyomulnak felfelé."
1985 után a politika ehhez jó eszköz volt, '89 után pedig a volt ellenzékiek egy része üldözöttből üldözővé lett.

Minnesota 2014.11.05. 17:32:14

@Italo Romano: Értem, hogy sokat voltál külföldön a poszt időszakában, amikor a nagy társadalmi változások végbementek. Amikor itthon voltál, részt vettél-e bennük?

Italo Romano 2014.11.05. 21:50:59

@Minnesota: Részvételem a tőkeműködés leírása volt. Ebből meg lehetett tudni, hogy milyen gazdasági berendezkedést hoz létre a politikai átalakulás.

retimadar 2014.11.06. 17:26:25

A tőkeüzlet-cikk a leírás nézőpontját így említi: "Az ember egészsége, tudása, munkája,jóléte, biztonsága, szabadsága és méltósága szemszögéből vizsgálja...a gazdasági rendszer lehetséges, valószínű és kívánatos irányzatait." Most is így látod?

2014.11.07. 12:36:11

A gazdaságon túlmenően az átalakulás egészére is vonatkozik az, ahogy a '89-es TSz cikk a folytonosság jelenségét két összetevőre bontja. Közülük az egyik nem szakítható meg, mert tartós ismérv, vagy az adott szakaszon még szükséges feltétel. A másik a túlhaladott részhez tartozik, meg kell szüntetni, hogy új minőség jöjjön létre. Mindez eredetileg a folytonosság antikapitalista megsértésére vonatkozólag íródott, de a '89-90-es átalakulás egészére is érvényes intelemnek bizonyult.

szénaboglya 2014.11.07. 17:15:43

@Italo Romano: Ezt a választ elnagyoltad. Habár a szerénység mindig indokolt, meg lehet említeni a szocializmus, a KGST és a hazai gazdaságpolitika elfogulatlan kritikáját és a tőkerendszer meghonosítási feltételeinek konkrét elemzését. Az átalakulás szellemi előkészítésének ezek is a részei voltak.

2014.11.08. 18:33:16

Felraktam a gazdaságirányítás és a szervezeti rendszer fejlesztéséről szóló hozzászólásodat:
gaiablog.blog.hu/2014/11/07/foldes_karoly_kozgazdasagi_javaslatai_1982-ben

Italo Romano 2014.11.08. 20:36:26

@retimadar: "Frissítve önálló posztban felraktam a Tőkeüzletről szóló ismertetést" - Ezt bárhol be tudom linkelni, nagyon jól használható digitális verzió.

Italo Romano 2014.11.08. 20:39:54

@retimadar: "Most is így látod?"
Igen.

Italo Romano 2014.11.08. 20:42:14

@büyük: Köszönet érte. A szöveg alapja egy 300+ oldalas intézeti tanulmányom volt.

Minnesota 2014.11.09. 19:06:17

@büyük: "a folytonosság jelenségét két összetevőre bontja. Közülük az egyik nem szakítható meg, mert tartós ismérv, vagy az adott szakaszon még szükséges feltétel."
Kommentben idéztem Előszavát a kutatásról, benne azt, ami szintén erről szól: "3. Az emberi jelenség alap-adottságait egyetlen létezési módban sem lehet büntetlenül áthágni." memoriterblog.blog.hu/2014/04/26/foldes_karoly_eloszava_a_kutatasrol

retimadar 2014.11.10. 11:45:26

@Minnesota: Ide kapcsolódik az, amit én a hét kötetes "Társadalmi átalakulás" projektből másodszor is idéztem:
retimadar 2014.05.05. 16:05:51
A 7 kötetes projekt tartalmát ismertettem: talon.blog.hu/2014/03/22/foldes_karoly_tarsadalomtani_kotetei
A második kötethez is előszót írt. Többek között megjegyezte, hogy az emberi létezés feltételeinek "csak bizonyos vonatkozásai helyezkednek el a társadalmi formációk kereteiben." Vagyis, nem minden a rendszer.

szénaboglya 2014.11.10. 18:09:27

Nálam is előbukkant ez a megállapítása. Így kezdte:
"Bármilyen rendszer, legyen az kapitalizmus, szocializmus, stb. nem lehet szubjektum, nem lehet alanya a történelemnek. Az emberi sokaság az egyedüli alany. A lakosság, az országok, a régiók élete a téma."
moreszkhu.blog.hu/2014/08/29/foldes-papirok_1989-bol_marcius

szénaboglya 2014.11.10. 18:13:15

A továbbiakban így folytatta.
"Az ember mint élőlény, kultúrlény, termelő, különböző civilizációk alkotója és hordozója rezsimeken és történelmi periódusokon keresztül folyamatosan változik. Országos-nemzeti ismérvei is vannak. Mindez csak bizonyos vonatkozásokban helyezhető el a társadalmi típusok skatulyáiba."

Minnesota 2014.11.11. 16:59:51

Büyüknél azt kommenteztem a minap, hogy régebben Tardos Márton a nyomdokaidba lépett. "1972-ben a gazdasági verseny szükségességéről cikkezett. Annak előtte két évvel jelent meg Földes tanulmánya a témáról (Magyar Tudomány 1970/2)."

smirgliműhely 2014.11.12. 10:48:13

Szintén Büyüknél vitattuk: „A gazdasági növekedés hazai és nemzetközi tényezői” 19 p. Előadás a KGST-EGK összehasonlításáról. - Szerintem 1983-ban, Kalassó szerint 1982-ben készült és hangzott el. Mi az igazság?

Italo Romano 2014.11.12. 18:47:06

@Minnesota: Részben eltérő ismeretanyagot használt fel, de nagyjából ugyanabban a reform-szellemben publikáltunk. Később párttevékenységet folytatott, amely terület közpolitikai részével egyik irányzat esetében sem kellett foglalkoznom. Ellenben bármelyikük tehetett megalapozott, konkrét szakmai ajánlásokat. (De ez a régmúlt, most pedig egy egészen más szakma érdemelte ki a világ figyelmét, lásd: 67P.)

Italo Romano 2014.11.12. 19:05:06

@smirgliműhely: Valóban 1983-ban. Szubjektív ítéletem eléggé előre sorolja saját publikációim között mint a KGST módszeres, orosz nyelvű kritikáját és mert az éppen megjelent könyvem kiegészítésének tekinthető.

Minnesota 2014.11.13. 11:20:42

@Italo Romano: Meglepett, hogy azt a korai tanulmányodat a 70/2 folyóiratszám a második helyen közölte, az akadémiai főtitkár közlemény-cikkét követően. Pedig a főszerkesztő Erdei Ferencet nem is említetted a publikációid támogatói között.

retimadar 2014.11.14. 15:15:35

@büyük: A tárgyi és az értékoldal megkülönböztetéséből eredő súlyos gyakorlati következtetéseket az általam ismertetett Tőkeüzlet-cikk summázta 1990-ben. Az állam nettó adóssága akkor a versenyszféra nettó állóalapjának ötven százalékát tette ki „Bár a gépek, berendezések tárgyi valóságukban állami tulajdonban vannak, értékük szóban forgó része régen nem a magyar államé, mint ahogy egy jelzáloghitel révén betáblázott ingatlan értéke sem az eredeti tulajdonost illeti meg. A gyárak egy részének körültekintően végrehajtott eladása annyiban nem is privatizálás, amnnyiben az értéket tekintve az utóbbit már az eladósodás véghez vitte.”

retimadar 2014.11.15. 18:31:42

@büyük (u.előtti kommented): A flow és a stock megkülönböztetése is elvi fontosságú. Amit az előző hsz.-ban a stock oldaláról idéztem, azt a flow oldaláról így összegezte: "Objektív feltétel az adósságszolgálat,amely a konvertibilis elszámolású export felét tesz ki. A külföldi működőtőke importjával hosszabb távon tartós exporttöbblet érhető el." Kiemelte szerepét a gazdasági kultúra, a versenyképesség, a jövedelmi teljesítmény terén.

retimadar 2014.11.15. 18:44:36

Egy további folyamdinamika, nevezetesen a fejlesztés preferenciái között előkelő helyre sorolta a puha tényezőt. "Mindez követelményeket támaszt a munkaerő, a képzési beruházások, a személyiséghez kötődő jövedelemszerzési esélyek, vagyis mindannak tekintetében, amit összefoglalóan embertőkének is szoktak nevezni."

kalassó 2014.11.17. 21:20:21

@Italo Romano: 2014.11.12. 19:05:06 "Valóban 1983-ban." Akkor ez az általad szervezett nemzetközi konferencián történt, ahol olykor még angol-orosz szinkron tolmácsolásra is kénytelen voltál, állítólag.

szénaboglya 2014.11.18. 14:54:57

büyük 2014.11.03. 15:43:24
"Ott a direktben politizáló rohamcsapat..."
Ifjútörökök.

retimadar 2014.11.20. 17:44:16

@kalassó: ott látok egy 800 milló dolláros magyar aktívumot, amit a szovjetek végül konvertibilis valutában egyenlítettek ki. Talán csak az itteni blogger tudná megmondani, hogy ama vita résztvevői evvel tisztában voltak-e.

Italo Romano 2014.11.21. 11:38:58

@retimadar: igen, a sajtó addigra már közölte.

szénaboglya 2014.11.21. 14:39:34

@kalassó: angol-orosz szinkron
Tudni veszélyes is lehet; vkit anno bevittek tolmácsolni, mert egy tank belőtt az egyiptomi rezidenciára. A követ, az oroszok és a magyar helyreállítók között kellett hónapokig közvetíteni.

Minnesota 2014.11.22. 21:06:19

Poszt: hosszabb tanulmány elkészítésére (Capital and Money in Hungary)
Felraktam a tartalomjegyzékét magyarul
memoriterblog.blog.hu/2014/11/21/foldes_karoly_londoni_tanulmanya
Rövid szemelvények közlése nem ártana, de kérdéses, hogy angol szövegnek lenne-e itt közönsége.

smirgliműhely 2014.11.23. 20:30:51

Nagyon komoly munkái nem hozzáférhetők magyarul. Hasonló kaliberek PR művészkedéssel sokkal tágabb körben ismertek. Ehhez nem sok érzéke lehet. Kellene egy idegen nyelvű honlap.

Karolus 2014.11.23. 21:50:06

Már megjegyeztem, hogy a Rendszerváltás Programja "tartalmazta a szerző számos, több évvel korábbi eredményét", nyilván gazdasági kérdésekben. A dokumentumot megalkotó párthoz viszont nem csatlakozott. A program általános alapelvei, vagy egyéb szakmai koncepciói miatt?

Minnesota 2014.11.24. 09:11:11

@Karolus: Életrajzi tényekkel nem foglalkozunk, csak a publikációkkal.

Italo Romano 2014.11.24. 16:38:54

Itt adom a londoni tanulmány nem korrigált bevezetését, már amennyi befér belőle hozzászólás(ok)ba.

CAPITAL AND MONEY IN HUNGARY
Karoly Foldes

INTRODUCTION

The first part of this paper examines capital as an ownership phenomenon of monetary nature. It is written with the purpose of giving an as explicit as possible qualitative account on some
theoretical assumptions within the limited boundaries of the matter in question and of space. Practical ownership relations are
assessed with regard to this orientation. The review of literature is concentrated here. A section is devoted to the broad complex of social transformation which is connected with the narrow subject by many links. The second part is an updated English summary of some works published by the author for the last twenty years in Hungarian. It deals with several capital related attributes of a monetary system. Conclusions on Hungarian macro-equilibrium trends are concentrated here and not repeated separately.

The choice of topics is motivated by the question whither go newly emerging democracies. Insofar as capital is a part of the answer to this question its modus operandi falls within that choice. What
this paper has been trying to do is to assess this mode of working as a diagnostical orientation for transformational processes. That
includes a trouble-shooting approach to actual decisions as well as programs of incumbent and would-be decision-makers. They are expected to perceive inquiries into the situation /needless to say, not this only one/ as a kind of software designed for users like them but not dependent on them. Criticism of policy coming from this part is no political judgment and should be distanced
from partisan debates.

The paper represents but a modest fraction of Hungarian views on economic matters. Some salient capital phenomena could not be
elucidated in it. Particularly, a lot of works on measuring capital and capital-output ratio, the impact of capital on growth and the influence of interest rates on investments have been published. The problems just mentioned have been scrutinized by a number of international academic panels the first of which, after World War
II. was held, to our knowledge,in 1958. /1/ (References: See at the end.)

Capital is perceived as a business-like behaviour with respect to property in the context of imperfect markets. This viewpoint would be incompatible with lines of thought theoretically eliminating capital. They are tolerated as well, but here the matter has to be presented on a lower level of abstraction. Definitions will not be discussed.

Italo Romano 2014.11.24. 18:31:47

Az Első Rész néhány fejezete következik.

l. MODUS OPERANDI OF CAPITAL

1.1. Capital and labour

Insofar as social transformation includes the adoption of some first principles it seems to be appropriate to begin this part with a brief remark on a question pertaining to them.

There exists a kind of functional complementarity between capital and labour within the boundaries of their mutual substitution and competitive relations. Capital embodies human intellect while
labour represents human capital to a growing extent. In creative work these two sides may merge into one blend. As a rule, skilled
labour is propertied. Millions of small business units are based on a personal union between capital and labour. Together with wage-
earners living at middle class level they maintain social stability. This electorate is changing its cyclical allegiance.

XIX-th century capitalism with its crude type of free market gone for good, transformation of Eastern and Central Europe is not aimed at its restoration. There is no substantial confrontation between capital and labour there. In Poland, it was labour that created
conditions for the functioning of capital. In Hungary, labour and capital have been fighting together against some ill-conceived measures of the administration, against inflationary pressures.

Another, well-known to specialists link between capital and labour this author has just come across. Self-management is likely to
generate some special wage-differentials which may be attributed either to capital market or labour market imperfections existing owing to this system. These two do not exlude each other./2/ And in both cases it is the management of capital by labour that creates this particular pattern of wage determination.

1.2. Capital and time

A transformation process from the domination of preserving social attitudes to the innovating ones is under way. The theory of innovation in its original form /3/ deals with "new combinations" which is also a key problem of present endeavours at structural change with the entrepreneur as the key problem-solving actor of
the whole setup. He or she works in an environment of disequilibrium, his or her space of choice is under the influence of this state of affairs. One of the main functions of an
enterpreneur as a market actor is to transform input informations received from this space into output informations, i.e. decisions. The decisions of market actors are interdependent under cooperative or non-cooperative game conditions.

Regarding phenomena in question a fairly considerable part of entrepreneurial activity is engaged in corporations, which are regarded by law as persons distinct from the individuals who in fact compose them. Thus in the English Law
of the Persons a corporation is distinct from the directors, and from the shareholders (if any) who are its creditors by contract,and from the beneficiaries (if any) for whom it holds property in trust.

In cases when capital from outside is engaged in a corporation in the form of loans, and also bonds, shares and other securities, prompt money of the investors was exchanged for future money of the company. Future is uncertain. Terminal deals, at least partially, harmonise expectations in connection with this uncertain future. Central authorities are unable to do so. Stock-like
dynamics, investor-corporation relations, non-stationary conditions which a futures economy as against an imagined prompt economy is based on evolve out of the profit drive of the capital and its wealth-preserving function. The proper context of the time-problem is the management of the capital of other people by a fairly
considerable part of business activity. This peculiar function of entrepreneurship as opposed to ownership is a conspicuous feature of modern capital.

Dynamic economics, particularly in Hicks, gives utmost care to the time elapsed between resource involvement, factor combination and output under non-stationary state, when needs, technology and
resources change. /4/ This concept of time as against others, like that of Bohm-Bawerk is given a well deserved preference in the economic literature.

kalassó 2014.11.24. 18:54:57

@smirgliműhely:
smirgliműhely 2014.11.19. 09:12:33
Ifjú szamarak.

Azóta megőszültek. A legtöbb hasonló intézményben decens kutatók vezényelték le az átalakulást. Amire utalsz, inkább kivétel lehetett, amennyiben pribékek kerültek irányító pozícióba.

Minnesota 2014.11.24. 20:14:24

A fönt belinkelt posztomban a tartalomjegyzékéből kihagytam az Első Rész első fejezetét, mert ilyen variánst használtam:
A tőke működési módja tárgykörében a következő kérdéseket dolgozta fel: 1. Tőke és idő, 2. A tőke mint gazdagságőrző, 3. Portfólió szelekció, 4. Privatizációelmélet, 5. A transzformáció elmélete, 6. A magyar kártérítési koncepció kritikája

Italo Romano 2014.11.24. 20:30:26

Folytatás.

1.3. Capital as a wealth preserver

A general feature of the capital is that its yield over the whole life-cycle surpasses its original costs. /5/ In Tobin, capital as
a yield-producing reservoir of wealth and value stands in both substitution and complementary relation with monetary tools, non-monetary wealth and foreign capital. The market of non-capital and
non-monetary wealth-holders influences the valuation of productive capital. And though there is no clear-cut line of demarcation between capital stocks and money flows, still there is an
undeniable difference between them. Return rates or yield rates mediate between the dynamics of money flows and the dynamics of capital stocks.

The above considerations of economics have recently much more relevance to the development of capital economy then the erstwhile mutual critique of neoclassical and Post-Keynesian authors. And these lines of thought, very much confrontational in times of the Cambridge contraversy (exhaustively examined in a recent history of the question) /6/ have in the meantime adapted to each other to a considerable degree. For example, in the analysis of the demand
and supply of wealth preservers the relationship of which depends, inter alia, on preferences concerning the structure of wealth; on the constraints of substitution between different wealth-preservers; and on expectations about the dynamics of interests, dividends and prices.

There remains a divergence of opinion among various schools with respect to these complex (to be briefly mentioned under the next, 1.4. subheading) but the impossibility of satisfying at once all the optimum requirements of social choice /7/ now appears to be generally accepted. Lack of dictatorship would have been one of
the requirements of optimal choice. State influence as well as organisational and situational oligopolies and monopsonies create
elements of dictatorship even in market economies, not to mention command systems. As to which theories are most likely to give the most comprehensive behavioural orientation game theory and Simon's bounded rationality theory are to be mentioned. The latter comprises logical and metalogical foundations of second best
decisions. Portfolio selection belongs here.

1.4. Portfolio selection

In Markowitz, there are three major ways in which portfolio theory differs from the theory of the firm and the theory of the consumer. First, it is concerned with investors rather than manufacturing
firms or consumers. Second, it is concerned with economic agents who act under uncertainty. Third,it is a theory which can be used to direct practice, at least by large /usually institutional/ investors with sufficient computer and database resources.

The first of these needs no further comment. As far as the second is concerned the neoclassical theory assumes that the competitive firm knows the price at which it will sell the goods it produces. That is what should not be assumed in the analysis of investor behaviour. The existence of uncertainty is essential for the latter. One of its main features i.e. diversification is aimed at reducing uncertainty. /8/ The reader recognises here a problem-setting which traces from Frank Knight.

The third difference is connected with the approximate method of portfolio selection "Thus we prefer an approximate method which is
computationally feasible to a precise one which cannot be computed. I believe that this is the point at which Kenneth Arrow's work on
the economics of uncertainty diverges from mine." /9/ Basic dimensions of a portfolio are the expected returns and its variance. Portfolio components with variances complementing each
other in time contribute to maximisation of risk diversification. The risk of an asset is seen as its contribution to the risk of the aggregate portfolio.

In Sharpe the 'beta value' of a share indicates its marginal contribution to the risk of the entire portfolio. A beta coefficient greater than 1 shows an above-average effect on the risk of the aggregate portfolio. In an efficient
capital market,the risk premium and the expected return on an asset will wary according to this coefficient. /10/ This rather simple method of computation shows the percentage of profit rate growth on a given investment as a result of 1% growth of the average rate. It boils down to an elasticity computation. Worth of mentioning is
that average rate stands here not for the whole of the exchange but for some index of a group of securities, e.g. Dow-Jones index. The method is widely used by price experts of financial markets.

Italo Romano 2014.11.24. 20:30:59

Experts analysis however is not the only possible way of portfolio selection. In non-scientific professional publications some curious comparisons are made in this respect.
A recent article has illustrated four methods of assembling a portfolio, that is to say the experts', the directors' choice, the
high yield, and the random. The first group of decision makers is selected out of analysts, fund managers and stockbrokers of the City. The second group consists of directors,who bought shares in
their own companies in accordance with law. The importance of these two methods goes without saying. The third one is a high yield portfolio. In the short term, the benefit is a high income, in the longer term the investors enjoy capital growth as the yield falls. The fourth method works as dartboard players do. The article
quotes a theory that a chimpanzee armed with a set of darts can perform just as well at stock-picking as a sophisticated fund manager, with all his computers and balance sheet analysis.

The existing share price reflects all the currently known information about a company. The price can be affected by "new" information
which cannot be known. Accordingly,a random selection of stocks is likely to grow as quickly as a professionally chosen portfolio of
shares. /11/ But, to the contrary, enterpreneurial imagination based on professional expertise demonstrated for example by the
Soros-story may give better performance on the long run. There is no space here to demonstrate a most exciting aspect of portfolio decisions, namely, diversification into foreign currencies and securities.

Minnesota 2014.11.24. 20:39:32

Ez a négy fejezet lefedi a nálam felsorolt három pontot. Meglehetős képet kapunk a tanulmány jellegéről és fogalmi kereteiről. Ám az iménti kommentem értelmében az Első Részben van még három pont. Azokra is sor kerül?

Italo Romano 2014.11.24. 20:46:44

@Minnesota: Egyelőre maradjunk ennyiben, a blog nem alkalmas egész kutatási fóliánsok közlésére. A gondolati tartalom így is megérthető, amint azt jelezted is, köszönöm.

Minnesota 2014.11.26. 19:18:54

A Második Részről írod: "The second part is an updated English summary of some works published by the author for the last twenty years in Hungarian."
Érthető, hogy itt nem ismétled meg. De az Első Rész így torzó marad. Valamikor ki kellene egészíteni.

kalassó 2014.11.28. 18:29:04

retimadar 2014.10.19. 08:48:07
Egyetértek. Hagyjuk már el 1991-et. Kérjük, ismertesse a publikációkkal összefüggő külső feltételeket 1992-1994-ben.

retimadar 2014.11.29. 18:41:53

Én ott ezt írtam: "„Tájékoztatást kérünk a szerző munkáját érintő külső történésekről, impulzusokról, recepcióról.”

Minnesota 2014.11.30. 11:20:37

A legutóbbi linkemen fölraktam az Első Rész 9.fejezetét. Ez a vége. Ott van egy figyelemre érdemes összefoglaló megállapítása:
"Systemic transition, being a part of a whole /cf.1.8/, nevertheless is a complex issue in itself and is a deeper qualitative change than the one under way in Western societies. It is more extensive and intensive than any process of deregulation in market economies."

Italo Romano 2014.11.30. 14:08:33

@Minnesota: Önzetlen munkád arra buzdított, hogy bemásoljam a Második Részt.
ismeretvadasz.blog.hu/2014/11/30/iratismertetes_791

Karolus 2014.12.03. 16:05:54

Minnesota 2014.11.11. 16:59:51
"Büyüknél azt kommenteztem a minap, hogy régebben Tardos Márton a nyomdokaidba lépett. "1972-ben a gazdasági verseny szükségességéről cikkezett. Annak előtte két évvel jelent meg Földes tanulmánya a témáról (Magyar Tudomány 1970/2).""
Ismertettem: europa2013.blog.hu/2014/07/29/foldes_karoly_1970-es_javaslatai_a_gazdasagi_versenyrol
süti beállítások módosítása