„Minerva baglya” Szemelvények Gyurgyák János esszéjéből.
Kivonatokat ragadok ki a hosszabb tanulmányból. A kihagyott szövegrészek helyére toldott saját rövid áthidalásaimat zárójelbe teszem.
A nemzet ...Janus-arcú jelenség, egyszerre társadalmi konstrukció, elképzelt, teremtett, elgondolt képződmény, ugyanakkor nagyon is reálisan létező valóság, amely mély és kiirthatatlan etnikai-nyelvi-prenacionális gyökerekből táplálkozik a múltból. Etnikumon természetesen nem biológiai-vérségi egységet értek, hanem olyan nyelvi, kulturális, valamint vélt vagy valós származási különbségeket számon tartó csoporttudatot, amely elsősorban annak tudatosításán alapul, hogy a saját etnikum tagjai és mások között éles határ húzódik. Ebből következően a tudati tényezők: az összetartozás érzése, a mi és ők közötti határvonal számontartása az etnikum esetében fontosabbak, mint valamiféle eleve adottként feltételezett, "objektív" kritériumok.
A nemzet esetében tehát nemritkán maguk a fikciók, a megalapozatlan történeti kitalációk, a költött képzelgések hozzák létre vagy éppenséggel erősítik meg a közösségi összetartozás tudatát ...
S az sem kérdéses, hogy ezen múltteremtő ideológiák, mítoszok mögött mindig a saját érdekeiket is érvényesítő értelmiségiek és politikusok állnak. De nagy hibát követnénk el, ha a nemzeteket csak ebből a konstruktivista-relativista szempontból közelítenénk meg, s elfeledkeznénk a nemzet arcának másik, nagyon is reálisan létező oldaláról.
...A problémát alapvetően az okozza, hogy a nemzeti szóval kapcsolatos kifejezések (nemzeti identitás, nemzeti hűség, nemzeti érzés stb.) szinte kivétel nélkül pozitív érzelmeket keltenek, s olyan más fogalmakkal állnak szoros kapcsolatban (hazaszeretet, a haza védelme, nemzeti történelem, nemzeti hősök stb.), amelyek szintén pozitív értéktartalmúak. A nacionalizmus esetében már korántsem ez a helyzet, mivel a nacionalizmus egyrészt minden nemzeti mozgalom felhajtóereje, másrészt per definitionem háborús ideológia, egyfajta valláspótlék, amelynek a mélyén a mi-ők ellentét lapul. (Másfelől, a nemzet kialakulásához bizonyos fokig mégis szükséges.)
Bár ezt a belső ellentmondást teljes mértékben feloldani lehetetlen, de az általam preferált megoldás talán nagymértékben tompíthatja ennek a valós ellentétnek az élét.
... Az elsősorban Eötvös József és Deák Ferenc által kidolgozott kompromisszumos magyar politikai nemzet fogalma ... mégsem talált kedvező fogadtatásra ... s a századforduló magyar politikai elitje is egyre inkább egységes magyar nemzetállamban gondolkodott, és birodalmi lázálmokat kergetett. (Nem áthidalás, hanem a recenzens teszi hozzá a későbbi tragikus következményekre tekintettel, hogy mindez a nemzetiségi kultúrák kibontakozásának, jogos autonómia-törekvéseiknek gátlásához és, ami a fő: nyelvhasználatuk, anyanyelvi oktatásuk visszaszorításához vezetett.) Ezt a koncepciót a Habsburg Birodalom gazdasági-katonai hatalma még fenntartotta, de amikor a Monarchia eltűnt a történelem süllyesztőjében, magával rántotta Szent István államát, a történeti Magyarországot is. A sors fintora, hogy ezt számunkra különös kegyetlenséggel tette, hiszen a trianoni béke nélkülözte az ésszerűséget, s még csak kísérletet sem tett arra, hogy igazságosabb határokat állapítson meg. Amire persze a "Mindent vissza!" bornírtsága s a politikai nemzet koncepció utáni űrt betölteni hivatott ezerfajta jobboldali és szélsőjobboldali kirekesztő, ostoba faji-etnikai nemzetfelfogások ugyancsak rossz válaszok voltak. .. (Szükséges, hogy) érzelmileg elszakadjunk (ha racionálisan már meg is tettük) az ezeréves határok illúziójától. Ez az érzelmi fixálódás ...lehetetlenné teszi egyrészt, hogy tovább lépjünk egy modernebb nemzetkoncepció felé...,. Erre ma az esélyek rosszabbak, mint voltak a rendszerváltozás éveiben, hiszen egyrészt eltelt húsz év semmittevéssel, másrészt volt egy ostoba népszavazási kezdeményezés, tragikus végkifejlettel.
(Új politikus nemzedék kerülhet a kormányrúdhoz.) ...Kérdés, hogy a nemzedék vezetői tanultak-e egykori hibáikból és kudarcukból, tudatára ébredtek-e annak, hogy hosszú távon működőképes struktúrákat kell létrehozni, s nem a párthoz közel állókat kistafírozni, tényleges vagy képzeletbeli ezüsthajókat építeni, felismerték-e, hogy nem érdemes folytathatatlan tradíciókhoz visszanyúlni, tudják-e, hogy a társadalmi-gazdasági bajok megoldásán túl a feladat a magyar nemzeti közösség új azonosságának a megtalálása, s ehhez nem a szélsőjobboldalon keresztül vezet az út, végül, hogy a magyar kultúra a gazdaság mellett a legfontosabb stratégiai ágazat, s nem azonos azzal a tárcával, ahová egy pártvezér potenciális vetélytársait, politikai ellenlábasait vagy leggyengébb erőit, a selejtet küldheti.
Igazat szól Gyurgyák úr abban, hogy a magyar kultúra a gazdaság mellett a legfontosabb stratégiai ágazat és a többi mellékmondatban. (Forrás: NOL 2009. május 31)
