Robert Schuman francia külügyminiszter tervének fő célja egy újabb európai háború elkerülése volt.
Mint mondotta, a békéhez elsősorban arra van szükség, hogy Franciaország és Németország között megszűnjön az évszázados ellentét.
„Bármihez is fogunk, annak elsősorban e két országra kell vonatkoznia.” E célból a francia kormány egy azonnali, konkrét lépést javasolt. Szükségesnek ítélte, hogy a francia és német szén- és acéltermelést együttesen közös főhatóság ellenőrzése alá helyezzék, egy Európa más országai előtt is nyitva álló szervezet keretein belül. Ezzel megvalósítanák az európai szövetség első lépését. „…ettől kezdve bármiféle háború Franciaország és Németország között nemcsak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen lenne.”
Azzal, hogy a tagállamok az ipari termeléshez szükséges alapvető anyagokhoz egyenlő feltételek mellett jutnak hozzá, lerakják a gazdasági egység tényleges alapjait. Konkrétan arról volt szó, hogy a francia és a német piacon, illetve a szervezethez csatlakozó országok piacain azonos feltételek mellett kínálják a szenet és az acélt. A tagállamok közötti forgalomban a szén és az acél minden vámjellegű kötelezettségtől mentesen és azonos szállítási feltételekkel áramolhat.
„Ily módon egyszerűen és gyorsan megvalósul a gazdasági közösség megalapításához szükséges érdekegyesítés, ami a hosszú ideig véres konfliktusok által megosztott országok közötti szélesebb körű és mélyebb gyökerű közösség magját veti el.” Természetsen mindez csak az elsõ konkrét alapot jelentette az európai szövetség számára.
*
Nem telt bele egy év és a két érintett ország a Benelux államokkal és Dániával együtt elfogadta az Európai Szén és Acélközösség (Montánunió) létrehozásását, amely 1952-től ténylegesen is működni kezdett. Ebből nőtt ki, több közbeeső történeti szakasz meghaladásával a mai Európai Únió, melynek egyik alapító atyja tehát Robert Schuman volt. Egy másik atyja pedig Schuman legfontosabb tanácsadója, Jean Monnet. A kép jobboldalán az előbbi, baloldalán Monnet látható.
Azóta sok víz lefolyt a Rajnán és a Szajnán, a gazdaság súlypontjai eltolódtak, szerkezet és prioritásai megváltoztak, komplexitása elmélyült. De az európai nagyhatalmak közötti békét sikerült megőrizni, a hatok Európája helyett pedig ma már a huszonhetek Európája működik.
