Tegnap adták hírül, hogy felfedeztek egy hajdan festett épületfalat. Az
eddig ismert legrégibbnél másfél ezer esztendővel idősebbet.A Reuters közlése szerint a 2 nm-es falrészlet a földből került elő a Djade
al- Mughara neolitikus településen, Aleppótól északkeletre, az Eufrátesznél.
11 ezer éve készült. Hol voltak akkor még a sumérok és a hettiták, hol volt
a Biblia és annak népe? Más nép sem létezett, az etnogenézis később
kezdődött.
Sziriában sokezer feltáratlan lelőhely van. Jelenleg 120 ásatást folytatnak,
főként francia régészek. A leletek szerint az egykori falvak lakossága
vadászatból és vadon termő növények gyüjtögetéséből élt. Állandó lakhelye volt, de
földművelést még nem ismert, állatot nem tartott. Halottaikat, a házakban földelték el,
túlvilágról nem gondolkodtak, vallás előtti társadalomban éltek. A falvak
békésen megfértek egymással. Temérdek kőből készült eszközt és
vadászfegyvert találtak a kutatók. A szóban forgó ásatás vezetője, Eric Coquegniot elmondta, hogy a festés
egy 1500 nm.-es telken álló nagy ház vályogfalát díszítette. Ennyi maradt
belőle:
Kinagyított részlet:
Látható, hogy több színt használtak. A pirost a vastartalmú hematitból, a
fehéret morzsolt mészkőből, a feketét faszénből nyerték. Négyzetes
mintázat az uralkodó motívum. Ezt a modernebb párhuzamokat kereső
szakértők a Bauhaus világhírű alkotója, Paul Klee műveihez hasonlítják.
Az ő társa volt a nem kevésbé neves Moholy-Nagy. Lehet, hogy egyszer az
ő konstrukcióinak előhírnökét is kiássák a kutatók?
|