Négyezer éve épültek fel a krétai városállamok elsõ palotái. Emberméretû, praktikus, mûvészien díszitett építményeik az addig ismerttől eltérő életmódjukat fejezték ki. Ez teljesen kibontakozott a párszáz évvel késõbb emelt újabb paloták idejére. A ma már négyezer éves életmódot és szellemi felfogást illeti az európai jelző. Földrajzon kívüli értelmében a keleti világtól különböző társadalmat jelentette.
Az első ókori civilizációk a maguk vívmányaival emelkedtek ki a nomád és félnomád törzsek közül. A keleti birodalmak úgynevezett magaskultúrái fejlett termelési, igazgatási és tudományos eredményeikkel legalább ezer évvel megelõzték Krétát. Orientális társadalmaik hatalmas néptömegeket mozgósítottak a folyóvölgyek öntözésére. Óriási kultikus építményeket hoztak létre az istenek és az istenkirályok tiszteletére.
A krétai sziget pelaszg, anatóliai és égei származású lakóinak civilizációja más adottságok között fejlõdött. Kisebb méretekben ők is alkalmaztak öntözést, de kontinentális földmasszívumok helyett ott volt számukra a tenger, amelyen hamar megtanultak közlekedni. Rövidesen az urai lettek, úgy, mint a késõbbi Anglia.
Hajóhaduk olajat, bort, gabonát, bronztárgyakat, keramikát juttatott az egész mediterrán térségbe, ahol számos kereskedelmi állomást is létesítettek. Sokféle árut, anyagot importáltak, legfõképpen pedig tudást.
Megtanulták a fönét írásjeleket és megteremteték az elsõ európai betüírást Másoktól eltérõ, életszeretõ szellemet honosítottak meg. Királyaik voltak, ám az orientális alázatosság helyett egyénileg szuverén polgárokként viselkedtek. A kormányzás világi jellegû volt. A vallási cselekményeknek náluk is megvolt a helye, de szent könyveket nem tiszteltek, nem is ismertek. Államukat nem védték falak, egymással nem háborúztak, emlékmûveik nem szólnak diadalmaskodó hatalmasokról, leigázott népek alávetésérõl.
Kréta mégis uralkodó befolyást szerzett az acháj városok fölött. Mükéne, Argosz, majd Tirünsz a második évezred elsõ felében orientális szervezettségben élt, igaz, annak nagybirodalmi, despotikus vonásai nélkül. Közben elsajátították a krétai kultúrát, vívmányokat és kormányzati technikát. Később azután az achájok elfoglalták a szigetet, amely az õ birodalmuk egyik része lett. Õk maguk is fokozatosan felhagytak archaikus életmódjukkal, a krétaiaktól tanulva európaizálódtak. Őket viszont leigázták a vasfegyvereikkel beözönlõ dórok. De ez is jóval a nemrég végetért kerek kétezer éves időszámítási korszak előtt történt: háromezer éve. A dórokkal kezdõdött Görögország klasszikus korszaka. Az utóbbiról egy új világtörténelmi enciklopédia harmadik kötetéből lehet tájékozódni.
