Kréta, a mediterrán nagyhatalom.
A labrüsz: kettős élű balta. A krétai hatalom jelképe, amellyel Minos knossosi palotáját díszítették. Ezért hívták az utóbbit Labirünthosznak. Nem volt útvesztő. Minden kényelemmel felszerelték. Például folyóvizes fürdőszobái voltak. Így nézett ki:
A bikafejű Minotauros nem pusztította a görög fiatalokat. Ennek sok oka közül csak egyet említek: ilyen szörnyek nem léteznek. Csak a mítoszokban. Kréta viszont i.e. 2000-1500 között valóban uralta az egész mediterrán világot. Ipara, mezőgazdasága, kereskedelme, hajózási fölénye révén. Elnyomta az akkor még elmaradottabb achájokat is. A mükénéi hatalom csak nagy sokára tudott rajta felülkerekedni.
Létezése idején a krétai birodalom termelése és kultúrája a legfejlettebbek közé tartozott. Életét nem vallási szervezet, hanem a palotagazdaság irányította. Írása, az u.n. lineáris B, régi, prehellén jelekkel archaikus görög nyelvű szövegeket rögzített. A lineáris A írás hasonló volt, csakhogy ennek szövege nem volt görög. Eddig nem tudták megfejteni.
Ma már a fenti épület is csak rommező. A sziget másik fontos központja Phaistos volt. Romjai:
Az innen nem messze található Agia Triada palotakomplexumnak a szépsége miatt a csodájára jártak. A szépségből nem sok maradt, de a méretek érzékelhetők:
A vidék legfőbb művelődéstörténeti lelete az ú.n. Phaistosi Korong. Képi szimbólumokkal lejegyzett szótagírás az i.e. 18. századból. A benne rejlő információ tartalma még ismeretlen, megfejtésével most is sokan próbálkoznak. Ilyesmire, sajnos, nem tudok vállalkozni, de leírok egy pár rajzot, amiket a korongon láttam: álló és repülő madár, kosfej, íj, víz (hullámvonal), evező, hal, férfi, nő, ház, futó ember.
Bizonyos alappal mondhatjuk, hogy a krétaiak sokat merítettek a Kikládok vívmányaiból. Ez a kétszáz sziget Délos környékén helyezkedik el, nagyjából a görögül Cyclades (kör) síkidom vonalán.
Az ő mínoszi művészetük egy korábbi történeti szakaszt képviselt, melyben a hajózás és a kereskedelem révén kölcsönösen hatottak egymásra anatóliai, levantei és afrikai kapcsolódási területeikkel.
Szülőanya- kultuszuk tárgya megfelel az ismert archaikus leleteknek:
A MET (New York) egyik kikládikus kiállító vitrinje:
Az unikális groteszk figurák a termékenységre káros rontás kivédésére szolgáltak.
Eljutottak a letisztult figurális formákig:
A hárfán játszó férfi valószínűleg a saját költeményét énekli, a kor szokása szerint. Arcának ábrázolása a Kairói Múzeumban látható számos kikládikus portréhoz hasonlít.
