A sumér panteont az életmód alakította.
Az istenek születésének legendáit itt nem részletezem. Mivel a mezőgazdaság az égi áldásoktól függött, An (Anu), az ég istene dominált. Ő adta a királyoknak az uralkodói hatalmat és az apáknak a családfői helyzetet. A többi isten fölött állott. A termőföld állapotára, a vizek hullámzására a széljárás is erősen hatott. Ennek istene, Enlil, a világ második hatalmassága volt. A talajerőt és a viharok erejét egyként szabályozta. A hatalom és az erőszak megfelelő alkalmazása tőle függött. A föld és a folyók, kutak, csatornák istene Enki volt. És tőle függött az alkotóerő áramlása, ő adta a találmányokat és a mesterségeket is.
Ezeken kívül voltak alárendeltebb, de nagyon fontos istenek és istennők, mint Utu, a Nap, Nannar, a Hold és Inanna, az esthajnal csillag, az eső, a szerelem és a háború istennője. Ő is Urukhoz tartozott eredetileg. A róla alkotott képi ábrázolásokat itt idézem.
Megtalálása idején csodájára jártak ennek a szépséges arcmásnak. Eredetileg a szemeket valószinüleg féldrágakövekből rakták ki, amelyek elvesztek
A szerelem istennője is ő volt.
Inanna szimbóluma az élet sok dimenziójára emlékeztet:
A díszes ládikó teteje ugyanezt jelképezi:
Ő volt a harc istennője, de a szaporodásé is. Az utóbbit a szokásos elrajzolt formákban ábrázolták:
Minden városállamnak megvolt a maga védőistene( Uruk - An, Ur - Nannar, Sippar -Utu, Eridu - Enki, Nippur - Enlil, Ubaid - Ninhurszág, az istenek anyja). Mivel Nippur vallási központ volt, az ő istene, Enlil, általános tekintélynek örvendett. Jónéhány helyi király az ő nevében kormányzott. Amikor egy város hatalomra tett szert a többi fölött, az ő istene kiszorította a legyőzöttekét. Akkád, majd Babilon uralma idején Enlilt Marduk váltotta. Az istenek nemzedékeinek váltakozása a földi hatalmi poziciók eltolódásainak felelt meg.
A sumér panteon összefüggésben állott az Indus völgyi hitvilággal. Ettől eltekintve, minden további ókori vallás innen szerezte alapvető elképzeléseit. Ehhez képest a görög istenmítoszok kitalálói, gazdag képzelőerejük mellett sem alkottak eredendően újat. A többistenhit keretében jött létre maga az általános istenfogalom. Az első egyistenhitű iratokban sincsenek olyan legendák, amelyeket ne lehetne megtalálni az őket néhány ezer, vagy legalábbis többszáz évvel megelőző mezopotámiai, egyiptomi, majd perzsa iratokban. A genézis és a vízözön története csak a legismertebb példák közé tartozik. Az egyes mítoszokon túl legalább ilyen tartós volt az a sumér vallási eszme, hogy az ember életének legfőbb értelme, rendeltetése az istenség tisztelete és szolgálata. A papság közvetítésével.
