Kémjelentés a korai európai civilizációról.
A mûvelt spión az életmódot is kifürkészte. Mint írja, az életöröm és élvezet sehol sem volt olyan természetes, mint ott. A krétai asszonyok gondosan ápolták magukat és szépítkeztek. Szorosan testhez simuló ruhákat hordtak, karjukat és mellüket szabadon hagyták. A férfiak térdig érõ cifra csizmában jártak és szoros övet kötöttek maguk köré. Értõen itták a bort, hogy viduljanak, de sohasem itták magukat részegre, mert azt barbárságnak tartották. Mûvészetük is rendkívül kifinomult volt. Korsóik, vázáik lángoltak a ragyogó színektõl, oldalukon, mintha élne, ott úszott a tenger minden csodálatos lénye.
Épületeik sem voltak nagyok, vagy vaskosak. Csupán a kényelemre és pompára törekedtek, szerették a levegõt és a tisztaságot. Házaikban számos fürdõszoba volt, melyeknek medencéibe meleg és hideg víz csurgott. Nemcsak az elõkelõknél és gazdagoknál volt ez így, hanem az itt honos emberek többségénél. A idegen munkások körülményei viszont szegényesek voltak és a kikötõben a levegõjük is bûzös volt. Ám az ügyes kikötõi idegenek gyorsan meggazdagodtak Krétában.
Látható templomok nem voltak a szigeten és az emberek nem sokat törõdtek az istenekkel, annál többet a bikákkal. Szívesen nézték a fiatalok bikák elõtti táncát az izgalom és a felfokozott élvezet miatt, melyet kínált. Meg azért, mert a gyõztesre fogadásokat kötöttek és ez pénzforgalmukat, kincstári bevételeiket is bõvítette. Waltari hõse, Szinuhe, mitológiai elemekbõl szõtt mesét e szokás köré. Az általa elbeszélt történet félelmetes részleteit már nem akarom megismételni. Azt majd egy horrorfilm bizonyára megteszi.
