A sumér iratok hurru néven emlegetik a hurritákat.
Az első agrártermelők a Kaszpi tengertől délnyugatra éltek Gyüjtőnevük: aziánus (nem indoeurópai, vagy semita, de általában egymás között sem nyelvrokonok). A hurriták ősei közülük valók. Évezredeken át nem fogadtak el társadalmi uralmat és alárendeltséget. Később megismerték a függést, laza törzsi közösségekbe, majd helyi államokba szerveződtek. A kiskirályok némelyikét haláluk után istenként tisztelték.
A hurriták egyik vezető állama Mitanni lett (i.e.15-14. sz). Nuzi kerámiáját akkori
világ szerte ismerték. Mintegy kétszáz évig uralkodott Assziria fölött. Élénk érintkezésben állott a többi korabeli nagyhatalommal.
Aziánusok voltak a Zagrosz hegységben élő kassziták (kassuk) is. Bizonyos szófejtés szerint a Kaszpi tenger neve is velük kapcsolatos. Az i. e. 15. században lejöttek a hegyekből, elfoglalták Babilóniát és félezer évig uralkodtak ott. A 3. babiloni dinasztia belőlük került ki. A fáraók is tisztelték őket.
Az örmény hegyvidéken később egy újabb hurrita nyelvű ország született: Urartu (Nairi, i.e.9.sz). Örmény neve Ararát. Legnagyobb kiterjedése idején az alábbi alakzatban létezett:
Urartuban mesterséges öntözést használtak, finom kézműipari termékeket gyártottak. Ismerték az ékírást, a matematikát. A részletesebb térkép még kisebb kiterjedésben mutatja, de sok helyi törzsi, nemzetségi terület, újonnan érkezett nép nevét tünteti fel:
Külön kellene írni az eredetileg szintén aziánus nyelvű Elámról, amely időnként a Folyamköz nagy hatalma volt, végül idegen uralom alá került. Aziánus volt az Alaca Höyükben felfedezett eredeti hatti nyelv is. A fent felsorolt népekre rátelepült egy-egy indo-iráni vezető réteg, amellyel később egybeolvadtak.
