A Körös kultúrával rokon neolitikus életmód eredete.
Thesszáliában Szeszklo, Argissza és néhány más lelőhely tanusága szerint az i.e.hetedik évezredtől kezdett kibontakozni a termelő életmód. Az utóbbinak egy másik európai induló állomása Nea Nikomédia volt. Mindkét helyre Anatóliából hozták át a mezőgazdasági ismereteket és a háziasított állatok egy részét. A szarvasmarhát valószinűleg önállóan tenyésztették ki az őstulokból. Az építési és művészeti technikának viszont csak egyes elemeit importálták a Közel-Keletről , de hamarosan önálló stílust fejlesztettek ki. Eleinte agyagtéglás házakban laktak, amelyek egymásra rétegződő romjaiból itt is tellek alakultak ki. Kezdetben nem ismerték a fazekasságot, amely az ötödik évezredtől terjedt el és akkortól kifinomult formákat eredményezett.
Szeszklo romjai:
Szépen formázott kerámia:
Nőt ábrázoló kisplasztika:
Az i.e. negyedik évezredben Dimini településen tovább fejlesztették az építészetet és még kifinomultabb kerámiát hoztak létre.
A település romjai:
Bejárat:
Dimini építészeti konstrukció:
Dimini kerámia:
Festett kerámia motívumok Diminiből:
Ezeknek a helyeknek a lakossága a balkáni folyóvölgyek útvonalain került érintkezésbe a Duna völgyével, a Starcevo-Körös és a bulgáriai Karanovo kultúra hordozóival. A mezőgazdaságon alapuló életmód hazánk területén át, évi 1.6 kilométeres sebességgel szivárgott észak-nyugati irányba és két évezreden belül egész Európára jellemző lett.
